Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

Építőipari tevékenység teljesítése Közösségen belül

Leegyszerűsítve, ha a fővállalkozó, illetve generálkivitelező elkészül egy épülettel, akkor belföldi adóalanyok között a 142.§ értelmében a kész épület átadásakor fordított adózást kell alkalmazni, vagyis a vevő fizeti az adót, ha az egyéb előírt feltételek is teljesülnek.

A törvény arról külön nem rendelkezik, hogy azok az építőipari cégek, akik a részmunkákat végzik, szintén a bejegyzendő ingatlannal egyformán kezelendők, mint vállalkozói lánc, és munkájuk részét képezi-e az ingatlan átadásának. Ugyanakkor a belföldi fordított adózást a törvény kiterjeszti a 142.§ (1) bekezdésének „b” pontjában a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkára, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul. Ennek feltétele, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedélyköteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. Ebből az következik, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan az termék, az építési engedélyköteles részmunkák pedig szolgáltatások.

Napjainkban az építőipari kapacitások kihasználatlanságának következményeként az építőipari vállalkozások egy része külföldön vállal munkát, elsősorban az Európai Unión belül. Ilyen esetben a magyar vállalkozás vezetőjének nemcsak a magyar áfa-törvény vonatkozó előírásait szükséges ismernie, hanem annak az országnak az áfa-szabályait is, ahol az ingatlan található.

Az áfa-törvény 39.§-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van.

Ha egy magyar építőipari vállalkozás például egy Ausztriában épülő ingatlan létrehozásában vesz részt, akkor annak a munkának (szolgáltatásnak) a teljesítési helye Ausztria. Ezért a magyar adóalany az általa kiállított számlában áfát nem számíthat fel, és rá kell írnia a számlára, hogy a magyar áfa-törvény hatályán kívüli ügylet. A magyar adóalanynak ilyen esetben közösségi adószámmal kell rendelkeznie.

Általános szabály, hogy a külföldön (harmadik országban vagy a Közösség területén) teljesített szolgáltatásokkal összefüggésben belföldön felmerült áfát az adóalany az általános szabályok szerint levonhatja, de csak ugyanolyan mértékig, amilyen mértékig akkor vonhatná le, ha azt a szolgáltatást belföldön teljesítené.

Amennyiben a magyar vállalkozó Ausztriában vásárol a munkájához szükséges termékeket, vagy szolgáltatást vesz igénybe, (például: osztrák alvállalkozót,) akkor az osztrák levonható áfájának visszaigénylési kérelmét elektronikus úton a belföldi adóhatósághoz nyújthatja be. Innen kerül az osztrák adóhatósághoz a kérelem.

A magyar vállalkozó által Ausztriában végzett építőipari szolgáltatás áfáját az osztrák adóalany vevő fogja felszámítani és bevallani az ausztriai áfa-törvénynek megfelelő módon. Fordított áfát fizet a szolgáltatás igénybevevője.

Azért írtam le, hogy a másik tagállam (példánkban Ausztria,) általános forgalmi adóval kapcsolatos rendelkezéseit is ismerni kell, mert előfordulhat olyan eset, hogy az ottani jogszabály gazdasági letelepedést kíván meg a magyar vállalkozástól, például az építkezés hossza (időtartama) miatt. Ilyenkor áfa-telephelyet kell létesítenie és adószámot kérnie Ausztriában, s egyúttal osztrák adóalany is lesz. Ebben az esetben az elvégzett munkájáról kiállított számláját az osztrák áfa szabályok alapján, ottani adókulccsal állítja ki, és a levonási jogát is ott gyakorolhatja. Ausztriában áfa bevallást kell benyújtania.

Felhívom a figyelmet arra, hogy az áfa telephely (példánkban az osztrák) nem biztos, hogy a társasági adó szempontjából is közösségen belüli külföldi telephelyet jelent. A társasági adó szerinti telephely keletkezése szempontjából az adott országgal kötött kettős adóztatási egyezmény előírásai a mérvadóak. (Figyelem! Új kettős adóztatási egyezmény jelent meg a német – magyar viszonylatban.) Ha ilyen nincs, – ami közösségen belüli országok esetén ritkán fordul elő, – akkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján kell megítélni a társasági adó szempontjából a telephely kérdését.

Itt jegyzem meg, hogy március végén kihirdették az európai uniós áfa irányelvhez kapcsolódó 282/2011/ EU végrehajtási rendeletet, melynek legtöbb rendelkezése 2011. július 1-én lép hatályba és kötelezően alkalmazandó akkor is, ha a kormány addig nem rendelkezik.

Alapvetően a következőket tartalmazza a rendelet:

– az adóalanyi státuszra vonatkozó elhatároló ismérvek;

– a gazdasági letelepedettséggel kapcsolatos értelmező rendelkezések;

– az állandó telephely szerepe a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása szempontjából;

– a számlakibocsátó részére javasolt feladatok a megrendelő azonosításával kapcsolatban, amelyek megalapozhatják az adóalany jóhiszemű eljárását (adóalanyi minőség és letelepedés helye).

Az új rendelkezések közül most csak figyelemfelkeltésként azt emelem ki, amely témánk szempontjából fontos. Azon gazdasági társaságok tekintetében kell az új szabályokat minél előbb megismerni, amelyek szolgáltatást nyújtanak egy olyan cégnek,

a) melynek bejegyzett székhelye külföldön van,

b) de az eu-s Rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon van,

mivel ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatást áfásan kell számlázni,

Amennyiben valamely cég külföldi bejegyzésű társaságnak nyújt, vagy ilyentől vesz igénybe szolgáltatást, akkor azt is vizsgálnia kell, hogy a másik félnek hol van a Rendelet szerinti gazdasági tevékenysége székhelye.

Amikor egy belföldi adóalany egy közösségen belüli külföldi adóalanytól vesz igénybe építőipari szolgáltatást Magyarországon, – mert az ingatlan itt található, s ezáltal itt van a teljesítés helye, – akkor a külföldi vállalkozás a számlájában nem számít fel áfát. (A számla alján általában az EU áfa irányelvére utalnak.)

Az általános forgalmi adót a szolgáltatás igénybevevő belföldi adóalany állapítja meg a fordított adózás keretében, és le is vonhatja azt, ha a feltételeknek megfelel.

Forrás: Kovácsné Álmosdy Judit

Online időpontfoglalás
Login