A szolgáltatások esetében a teljesítés helyét nagymértékben befolyásolja az, hogy adóalanynak vagy nem adóalanynak adjuk el a szolgáltatásunkat. Ezért először ezt a kérdést kell vizsgálnunk.

Főszabályként, vagyis általános esetben, (és ez a leggyakoribb,) ha

–         adóalanynak értékesítünk, akkor a megrendelő (vevő) gazdasági letelepedésének helye a teljesítés helye, (tehát a másik ország,) viszont

–         nem adóalany esetén a szolgáltatást értékesítő adóalany gazdasági letelepedésének helyén kell megfizetni az általános forgalmi adót, vagyis témánk szempontjából a magyar áfa-törvény szerinti áfát számlázzuk.

Ezen kívül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény bizonyos szolgáltatások eladása esetére külön meghatározza a teljesítés helyét. Ezek a különös szabályok nagyobb részben a nem adóalany számára történő értékesítésre vonatkoznak, és ez okozza a gyakorlatban a legtöbb tévedést, mert a nehézkes szöveg értelmezése közben csak a szolgáltatás fajtájára koncentrálunk.

Először arról kell meggyőződnünk, hogy a vevőnk (a szolgáltatásunk igénybevevője) adóalany-e, és hol van a gazdasági célú letelepedésének helyszíne, vagyis a székhelye vagy állandó telephelye. Mindezt az értékesítés teljesítésének időpontjára kell értelmeznünk és bizonyítanunk utólag is. Ez egy nehéz kérdés, mert például a huzamosabb időtartamra létesített telephelyhez mennyi időt vegyünk számításba, s ezt honnan tudjuk meg? Az állami adóhatóság ebben az ügyben is hallgat hosszú ideje, pedig a jogszabályok végrehajtását segítő tájékoztatás a feladatai közé tartozik.

Utólag könnyű lesz büntetni bárkit!

A Közösségi kereskedelmi kapcsolat során az adóalanyiságról való meggyőződésnek bejáratott útja az érvényes közösségi adószám megkérése, ellenőrzése az eladó által. A harmadik országban lévő adóalannyal létesített kereskedelmi kapcsolat esetében az EU rendelet olyan illetőségigazolást vár el a vevőtől, amelyet annak hatósága állít ki a hozzáadott-értékadó visszatéríthetősége érdekében. Nem tudni, hogy adóhatóságunk egy ellenőrzés során elfogadja-e az áfa-alanyiság szerződésbe vagy nyilatkozatba foglalását is? Egyetlen üzlet létrejötte esetén azonban a felek nem tartják fontosnak az igazolások megszerzését, mondván fontosabb az üzlet.

A számlázás során azonban egy harmadik országbeli szervezet akkor is a hozzáadott-értékadó alanyának tekintendő, ha az adott országban nincs ilyen adó (például: USA), de egyébként más adók fizetésére kötelezett. Arról azonban meg kell győződnünk, hogy az ottani adózási rendszerben résztvevő szervezettel, vagy magánszeméllyel kötünk-e üzletet. Adóalanyi státuszát egyedi azonosító számmal kellene igazolnia

A gazdasági célból történő letelepedés helyének megállapítása azonban több telephelyű vevő esetében mindkét relációban problémás, és nincsenek erre vonatkozó tapasztalataink, tehát hatósági segítségre van szükségünk a szabályos gyakorlat kialakításához.

Egy idegen nyelveket nem beszélő – és nem is preferáló – országban ki fog nyilatkozatot megfogalmazni a vevő számára arról, hogy az alapító okirata szerint hol van a székhelye? Vagy ugyan nyilatkozzon már, hol hozza meg a cégére vonatkozó alapvető döntéseket? Hol van az ügyvezetés helye? Még szóban sincs, aki megkérdezné ezt a vevőtől, nemhogy írásban! A külföldi adózó postacíme pedig félretájékoztathat, mert áfa szempontból nem releváns.

Az állandó telephely is gazdasági célú letelepedésnek tekintendő. A 282/2011/EU rendelet azt fogalmazza meg, hogy ha a vevő adóalany illetékessége határozza meg a szolgáltatás teljesítési helyét, akkor a székhelyen kívüli állandó telephelynek a vevő olyan telephelye minősül, amely

–         a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel

–         és megfelelő szervezettel rendelkezik

a szükségleteinek kielégítésére igénybevett (vásárolt) szolgáltatások fogadásához és használatához. Részemről nem tudom értelmezni a „kellően állandó” és a „megfelelő szervezet” kifejezéseket, és ezen információk megszerzését sem érzem a könyvelő feladatának. A vállalkozók reakcióját pedig jobb, ha nem írom le.

Pillanatnyilag senki nincs az országban, aki ezeket a rendelkezéseket konkrét tartalommal megtöltené. Tehát igen magas a külföldi kereskedelmi kapcsolatok adózási kockázata a kibocsátott számlán nem szereplő általános forgalmi adó szempontjából, elsősorban a szolgáltatások tekintetében.

Az utóbbi időben előfordul, hogy nincs a vállalkozásnak közösségi adószáma, de ennek ellenére kereskedelmi kapcsolatot létesít az Unióban. Számláját 25%-os általános forgalmi adó felszámításával állítja ki az adóalany vevője részére.

A közösségi adószám igénylése azonban nem az adóalany választásától, akaratától függ. Az adózás rendjéről szóló törvény 22.§-a értelmében, amennyiben az adóalany a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, kötelező közösségi adószámot kérnie. A közösségi adószám kiváltását szükségessé tevő kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés és értékesítés – ideértve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítést is, – valamint bármely szolgáltatás nyújtása vagy igénybevétele. A kereskedelmi kapcsolat bejelentésének elmulasztása, mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

Az EU végrehajtási rendelete akkor javasolja – az egyébként közösségi adószámmal rendelkező – adóalany szolgáltatást értékesítő számára a saját országa áfájának felszámítását a számlájában, ha nem tudja igazolni a vevőjének adóalanyiságát. De ez így nem teljesen pontos a kivételek miatt, mert a lényeg az, hogy ilyenkor kezeljük a vevőt nem adóalanyként.

A cikk első része tartalmazza a szolgáltatásunk külföldre történő értékesítésére vonatkozóan a teljesítés helyének meghatározását. Az ettől eltérő szabályok – röviden – a következők:

– A nem adóalany részére teljesített közvetítői szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. (38.§.)

– Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások (ingatlanközvetítő, ingatlan-szakértő, kereskedelmi szálláshely szolgáltatások, használati jog átengedése, építési munkák előkészítése, összehangolása,) teljesítési helye az ingatlan helye. (39.§.)

– A személyszállítási szolgáltatás teljesítési helye a ténylegesen megtett útvonal. (40.§.) Az ellenértéket meg kell bontani belföldi és külföldi részre. Ha a személyszállítás külföldre történik, vagy onnan hoznak haza utasokat, akkor a belföldi részre jutó ellenérték adómentes a 105.§ alapján. A külföldi fuvardíj pedig az áfa-törvény hatályán kívüli szolgáltatás.

– Külföldi adóalany részére teljesített teherfuvarozás a főszabály szerint adózik. (Belföldi adóalany megrendelő esetén is vannak különleges esetek a 93. és a 102.§ szerint, de ez most nem témánk.) Ha a teherfuvarozás megrendelője külföldi nem adóalany, akkor a közösségi fuvarozás teljesítési helye az indulás helye. Harmadik országba irányuló vagy onnan induló fuvarozás teljesítési helye a megtett útvonal. (41.§.)

– A 42.§-ban szereplő szolgáltatások (kulturális, stb.) rendezvényeire belépést biztosító szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol a rendezvényt tartják. Ez mind az adóalany mind pedig nem adóalany megrendelők esetében így van.

– A 43.§-ban felsorolt szolgáltatások a tényleges teljesítésük helye szerint adóznak, ha a megrendelő nem adóalany.

– A közlekedési eszköz rövid távú bérbeadásának teljesítési helye az a hely, ahol azt az adóalany vagy nem adóalany megrendelő rendelkezésére bocsátják. (44.§.)

– Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások teljesítési helye, a tényleges teljesítés helye. Ha a szolgáltatásnyújtás vasúton, vízi- vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, akkor a vendéglátó-ipari szolgáltatás teljesítési helye, ahol a személyszállítás indulási helye van. (45.§.)

– A 46.§-ban felsorolt szolgáltatások értékesítésének teljesítési helye a harmadik országban lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezőnem adóalany megrendelő letelepedési helye.

– Abban az esetben, ha az elektronikus úton nyújtott szolgáltatás megrendelője olyan nem adóalany, aki a Közösség valamely tagállamában minősül letelepedettnek, és a szolgáltatást nyújtó harmadik országban rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel, akkor a teljesítési hely a megrendelő letelepedésének helye. (47.§.) A telekommunikációs szolgáltatásra és a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásra is ugyanez vonatkozik, azonos feltételek esetén. (48.§.)

– Az eddigiektől eltérően a közlekedési eszközök – ideértve a vasúti kocsikat is – bérbeadása esetében a teljesítés helye (lásd 49.§)

a) belföld, feltéve, hogy a 37. és 44. § alkalmazásával a teljesítés helye a Közösség területén kívüli területre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van;

b) a Közösség területén kívüli terület, feltéve, hogy a 37. és 44. § alkalmazásával a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívüli területen van.

Ezek a szabályok 2012-től nem módosultak.

Forrás:  Kovácsné Álmosdy Judit