Az országgyűlés elfogadta  A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt.

Az első lényeges kérdés, hogy ki lehet kisadózó?

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet

• az egyéni vállalkozó,
• az egyéni cég,
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

amennyiben az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit ennek megfelelően teljesíti.

Ahogy ebből is kitűnik a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság egyszerű bejelentéssel – mégpedig a bejelentést követő hónap első napjával – jön létre.

Az adónak a tevékenységét kezdő vállalkozás is alanya lehet.

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette.

Megszűnik viszont – többek között akkor – az adóalanyiság, ha

• a kisadózó vállalkozás terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg;
• a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti;
• (a naptári negyedév utolsó napjával), a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 100 ezer forintot;

Az adóalanyiság megszűnésétől számított két naptári évig az adóalanyiság ismételten nem választható.

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki (vagy akik) bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett személyes közreműködéssel részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében.

A személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.

E szabály megsértése esetén a személyesen közreműködő tagot be nem jelentett alkalmazottnak kell tekinteni.

Egy fő kisadózóként történő bejelentése egyébként feltétele az adóalanyiságnak.

Az említett bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e?

Főállásúnak az a kisadózó minősül, aki a tárgyhó bármely napján

• nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy
• nem minősül a Tbj. szerinti kiegészíti kiegészítő tevékenységet folytatónak vagy
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek, továbbá
• aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak.

Már szó esett arról, hogy kik választhatják ezt az adózási formát, most hozzátesszük, hogy azokon kívül, akik a feltételeken kívül esnek, még kik nem választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját:

• Akinek az adószámát a kisadózás alá történő bejelentkezést megelőző két évben felfüggesztették

Akik az alábbi TEÁOR 2008 szerinti tevékenységek valamelyikét folytatják:

• 66.22 biztosítási brókeri, ügynöki tevékenység
• 66.29 biztosítás, nyugdíjalap kiegészítő tevékenysége
• 68.20 saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Aki ezen adónem alá szeretne tartozni (vagyis jól felfogott érdeke), és a feltételeknek megfelel, választhatja ezt az adónemet. A választást egy erre rendszeresített nyomtatványon kell megtenni a NAV felé. Amennyiben az adózó a feltételeknek megfelelt, a bejelentését megtette, akkor a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre az új adóalanyiság.

FIGYELEM! Legkorábban 2013. január 1-jétől jöhet létre az új adóalanyiság, amiből az következik, hogy legkésőbb a szándékot 2012. december 20-ig be kell jelenteni az adóhatóság felé!

Másik nagyon fontos szabály: a személyes közreműködésre kötelezett tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként, és a bejelentésben arról is nyilatkozni kell, hogy az adott kisadózó főállású kisadózónak minősül-e? Amennyiben a nincs bejelentve a tag kisadózóként, akkor bármilyen közreműködésre van szükség, bármilyen munkavégzésről van szó, az esetükben csak munkaviszony keretében megengedett. (Csak figyelmeztetésként, emlékeztetőként: ha a hatóság úgy csípi meg a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó tagot, hogy nincs bejelentve kisadózónak, és valamit tevékenykedik a társaságnak, akkor abból olyan munkaügyi bírság lesz, hogy a fal adja a másikat…

A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.

Beszéljünk arról is, hogy mennyi a kisadózó vállalkozások tételes adója:

Ami bizonyos, hogy minden kisadózó személy után meg kell fizetni ezt az adót, minden megkezdett naptári hónapra.

• főállású kisadózó havi 50ezer Ft
• főállásúnak nem minősülő kisadózó (pl. 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíj mellett) havi 25 ezer Ft
• naptári évben 6 millió forintnál több bevétel esetén a 6 millió Ft feletti rész 40%-át kell adóként megfizetni (a nem teljes naptári évben kisadózónak minősülök esetében a bevételi határ: kisadózói vállalkozás jogállásainak hónapja x 500ezer Ft/hó)

Nem kell megfizetni a kisadózó után az  adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó – kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez -, amennyiben

• táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette

A kisadózó vállalkozások tételes adója nem csak az adminisztrációs terheket csökkentheti, hanem egyúttal ez az adó több közterhet is kivált:

• Vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése
• Társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése
• Személyi jövedelemadó, járulékok, a magánszemélyt terhelő 14 %-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése
• Szociális hozzájárulási adó és a céget terhelő 10 %-os vagy 27 %-os egészségügyi hozzájárulás,  valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése

FIGYELEM! Ha a kisadózó áfa alany, áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig, a helyi iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad, továbbá nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.

A kisadózó vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, és az általuk kiállított számlákra rá kell írni, hogy „Kisadózó”.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, mulasztási bírsággal sújtható.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, társadalombiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra szerezhet jogosultságot. A nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak, így ezen jogviszony alapján nem szerezhet a főállású kisadózónál említett jogokat.

Forrás: Hajdu Ilona