Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

Magyarázat a kisadózó vállalkozások tételes adójához és a kisvállalati adóhoz

A Munkahelyvédelmi akcióterv megvalósításának részeként az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban: Katv.). Cikkünk a két új adónem lényegi tudnivalóit mutatja be, elsőként a KATA, majd pedig a KIVA szabályait. Az összefoglaló végéről letölthető a jogszabály egységes szerkezetbe foglalt, 2013. január 1-jétől hatályos szövege.

1. A KATA választása

A KATA-t a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) szerinti egyéni vállalkozók (ideértve például az egyéni ügyvédeket, állatorvosokat stb.), az egyéni cégek és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.-k és közkereseti társaságok választhatják. Olyan vállalkozások, amelyek esetében a magánszemély vállalkozó nem tekinthető mögöttes felelősnek a vállalkozás kötelezettségeiért (pél­dául a kft.-k, rt.-k) nem választhatják ezt az adónemet. Ugyanakkor a KATA szerinti adóalanyiság akkor is választható, ha az adózó az adóévre az Szja-tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott (Katv. 3. §).

 

Nem választhatják a tételes adót azok a jogalanyok, amelyeknek az adószámát a NAV két éven belül törölte, vagy felfüggesztette, illetve azok a vállalkozások sem, amelyek biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet vagy ingatlan bérbeadást folytatnak. E kizáró feltétellel azok a vállalkozások érintettek, amelyek az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke vagy a TEÁOR 2008 szerint a 66.22, 66.29 és 68.20 besorolású tevékenységekből ténylegesen bevételt is szereztek. Nem esnek el tehát a választás lehetőségétől azok a vállalkozások, amelyek például a biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet bejelentették a cégbírósághoz, ugyanakkor azt ténylegesen nem gyakorolják, és így abból bevételük sem származik [Katv. 4. § (3)–(4) bekezdése].

A KATA választásának további feltétele, hogy legalább egy kisadózót be kell jelenteni. Kisadózónak minősül az a magánszemély, aki a vállalkozás tevékenységében tevékenyen részt vesz. Kisadózó az egyéni vállalkozó maga, illetve a KATA választására jogosult cég tagja lehet [Katv. 7. § (4) bekezdése].

A KATA nem éves adó, így annak választására év közben is van lehetőség. Amennyiben már létező adóalany választja ezt az adónemet, akkor a KATA szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre; új adóalanyok esetében már a nyilvántartásba vétel napjával (de legkorábban 2013. január 1-jével). Ehhez a nyilvántartásba vételkor – például a cégbíróság számára – kell nyilatkozni a KATA választásáról, melyet a nyilvántartásba vevő szerv továbbít az állami adóhatósághoz.

Mivel a KATA szerinti adóalanyiság már létező vállalkozások esetében a bejelentést követő hónapban jön létre, így a bejelentkezésre vonatkozó rendelkezések már 2012. december 1-jével hatályba lépnek. Azaz ettől az időponttól már meg lehet tenni az állami adóhatósághoz azt a nyilatkozatot, hogy a vállalkozás az adókötelezettségének 2013. január 1-jétől a KATA szabályai szerint kíván eleget tenni [Katv. 4. § (1)–(2) bekezdése].

A KATA választásáról az adóhatóság nem hoz határozatot, mivel az szükségszerűen elhúzná a bejelentkezés időtartamát. Ehelyett az új törvény a bejelentkezéshez kapcsolja a jogkövetkezményeket, azaz végrehajtható okiratnak mondja ki a KATA választásáról szóló nyilatkozatot. Így a bejelentkezés helyes kitöltése ennek az adónemnek a legfontosabb momentuma, hiszen az adóhatóság az alapján írja elő a vállalkozás adókötelezettségét, illetve az alapján biztosít adatokat a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási szervek felé a kisadózó biztosítotti jogállásáról [Katv. 11. § (4) bekezdése].

A NAV csak akkor hoz határozatot, ha esetlegesen elutasítja a KATA adóalanyiság választását, például azért, mert a vállalkozás adószámát a közelmúltban felfüggesztették. Amennyiben azonban az állami adóhatóság elfogadja a vállalkozás választását, akkor tájékoztató levelet küld, amely magában foglalja a vállalkozás azonosító adatain túl a KATA szerinti adóalanyiság kezdő napját, a kisadózó adatait, ideértve azt is, hogy főállásúnak minősül-e, és azt a tájékoztatást, hogy a vállalkozásnak mikor, mekkora közterhet kell fizetnie. Ezen túl a fontosabb adózási tudnivalókról az adóhatóság levele egy rövid tájékoztatót is tartalmaz annak érdekében, hogy a kisadózók akár személyesen is eleget tudjanak tenni a vállalkozás adókötelezettségeinek [Katv. 4. § (5) bekezdése].

2. Az adóalanyiság megszűnése

A KATA szerinti adóalanyiság számos okból megszűnhet. Amegszűnési okok közül egyes elemek egyszerűen a választás feltételeit követik le, azaz ha a vállalkozás körülményeiben olyan változás következik be, melyre tekintettel az adóalany már nem lenne jogosult az adónem választására, akkor az adóalanyiság megszűnik. Más megszűnési okok pedig szankció jellegűek. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy a KATA adóalanyiságot elveszíti a vállalkozás, ha

– adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;

– az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg.

Ez az utolsó pont azért is érdemel figyelmet, mivel a KATA speciális jellege az, hogy 6 millió forintig nem eredményez pótlólagos adókötelezettséget, ha a vállalkozás a bevételét szabályszerűen dokumentálja, azaz a nyugtaadási, számlaadási kötelezettségének eleget tesz. Így a bevétel eltitkolása a kisadózó vállalkozások számára felesleges kockázatot jelent, hiszen azzal adóelőny nem érhető el, ugyanakkor akár az adóalanyiság elvesztését is eredményezheti.

Ugyancsak megszűnik a KATA szerinti adóalanyiság, ha

– a vállalkozás ügynöki tevékenységből vagy ingatlan bérbeadásból bevételt szerez,

– a cégnek nem magánszemély is tagjává válik,

– a cégből a kisadózó úgy lép ki, hogy más kisadózó nincs bejelentve az adóhatósághoz,

– a vállalkozás adószámát felfüggesztik vagy törlik,

– a vállalkozási forma oly módon változik meg, illetve a cég úgy alakul át, hogy a vállalkozás a KATA választására már nem lenne jogosult,

– az egyéni vállalkozói jogállás megszűnik,

– a cég kisadózó tagja meghal, s 90 napon belül új kisadózót nem jelentenek be,

– a cég jogutód nélküli megszűnik,

– a végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás megindul,

– a vállalkozás az adóalanyiság megszűntetéséről dönt, és azt bejelenti a NAV-hoz.

Komoly korlátot jelent, hogy ha a kisadózó vállalkozás elveszíti ezt az adóalanyiságát, akkor a tételes adót 24 hónapig ismételten nem választhatja [Katv. 5. § (1)–(2) bekezdése].

Az adóalanyiság megszűnése esetén a KATA adóalanya 30napon belül köteles a bevételéről nyilatkozatot tenni, illetve, ha a 40 százalékos különadóval is érintett, akkor ugyanezen határidőig nyilatkozat helyett bevallást benyújtani [Katv. 11. § (2)–(3) bekezdése].

3. A bejelentett kisadózó

A kisadózó az a magánszemély, aki tevékenységével részt vesz a kisadózó vállalkozás gazdasági tevékenységében. Kötelezően kisadózóvá válik az egyéni vállalkozó és az egyéni cég tagja. Betéti és közkereseti társaságok esetén kisadózó lehet a cég bármelyik tagja, vagy akár több tag is. Ugyanakkor, ha a társaság tevékenységében a tag a saját tevékenységével részt vesz, akkor őt kötelező kisadózóként bejelenteni, kivéve, ha ezt a tevékenységet munkaviszonyban látja el. Ilyen tevékenység lehet különösen a vezető tisztségviselői tevékenység, a vállalkozás alapító okiratában vállalt személyes közreműködés, illetve a megbízás alapján végzett tevékenység is. Ha tehát a tag valamilyen munkát kíván a KATA adóalany vállalkozásában végezni, akkor azt csak két módon teheti meg: vagy kisadózóként, vagy munkaviszony keretében [Katv. 7. § (1)–(2) bekezdése].

Az egyéni vállalkozótól, illetve a tagoktól eltérő más személyek – például munkavállalók, segítő családtagok – azonban nem lehetnek kisadózók.

A kisadózó magánszemélyek főállású vagy nem főállású kisadózók lehetnek. Nem főállású az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, aki kiegészítő tevékenységet folytató (gyakorlatilag tehát nyugdíjas), illetve akinek a külföldi államban fennálló biztosítotti helyzetét a magyar állam – az EU rendelkezései vagy nemzetközi egyezmény alapján – is elismeri. A megváltozott munkaképességű vállalkozók sem minősülnek főállású kisadózónak. Megváltozott munkaképességűek azok a magánszemélyek, akik

– 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesültek, vagy

– rokkantsági ellátásban részesülnek és egészségi állapotuk a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A főállású, illetve nem főállású jogállás abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy a kisadózó után a tételes adó havi 50 vagy 25 ezer forint összegű-e (Katv. 2. § 8. pontja).

A KATA választásakor a kisadózó vállalkozás köteles legalább egy kisadózót bejelenteni, illetve arról is nyilatkozni, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e. Ha a kisadózó személyében változás történik, illetve ha a kisadózó főállású vagy nem főállású jogállása megváltozik, akkor azt a vállalkozás 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz. Egyebekben a bt.-k és kkt.-k a korábban még kisadózóként be nem jelentett tagjaikat bármikor bejelenthetik, illetve, ha a magánszemély ténylegesen is tevékenységet végez nem munkaviszony keretében a vállalkozás részére, akkor kötelesek is azt megtenni. A kisadózói jogállás bejelentésének elmulasztása a mulasztási bírság szempontjából a be nem jelentett munkavállaló foglalkoztatásával esik egy tekintet alá, azaz akár 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság is kiszabható érte, illetve a KATA adóalanyiság elvesztését is eredményezi [Katv. 7. § (2)–(5) bekezdése].

4. A tételes adó

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után 50 ezer, a nem főállású kisadózó után 25 ezer forint tételes adót köteles fizetni havonta. A tételes adót a kisadózók után külön-külön meg kell fizetni, így például egy főállású és egy nem főállású kisadózóval rendelkező betéti társaságnak minden hónapban 75 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Ha a kisadózó jogállás az egész hónapban nem állna fenn, a tételes adó egészét akkor is meg kell fizetni az adott hónapra [Katv. 8. § (1)–(4) bekezdése].

A kisadózó vállalkozás és a kisadózó között fennálló jogviszonyok száma ugyanakkor nem befolyásolja az adófizetési kötelezettség nagyságát. Például, ha a kisadózó egyrészt vezető tisztségviselő, másrészt pedig személyes közreműködést is vállal, akkor ugyan két olyan jogviszony is van, amelyek külön-külön is megalapozzák a magánszemély kisadózói jogállását, de ettől függetlenül a tételes adót csak egyszer kell megfizetni.

A KATA-t a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg. A tételes adót azonban bevallani nem kell, mivel a bejelentkezés az a végrehajtható okirat, amely alapján a NAV a tételes adóval kapcsolatos adókötelezettséget nyilvántartja [Katv. 8. § (5) bekezdése].

Nem kell ugyanakkor megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyekben a kisadózó munka- és keresőképtelen. Ilyen állapot az, ha a kisadózó

– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,

– katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

– fogvatartott, vagy

– egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette.

Az adót azonban csak arra a hónapra nem kell megfizetni, amelynek egészében a felsorolt állapotok folyamatosan fennállnak, illetve amelyben ezen állapotok fennállásának időtartama – a már mentesített időszakok figyelmen kívül hagyásával – eléri a 30 napot. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a tételes adót ezen oknál fogva az adott hónapra megfizetni, akkor ezt a tényt a következő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.

Így például, ha a kisadózó május 20-tól július 25-ig táppénzben részesül, akkor június hónapra azért nem kell meg­fizetni a tételes adót, mert annak egészében a kisadózó keresőképtelen volt, július hónapban pedig azért, mert a kereső­-
képtelenség időtartama – figyelmen kívül hagyva a június hónapot – elérte a 30 napot. A június hónapra vonatkozó mentesülést a fizetési kötelezettség alól július 12-ig, a július hónapra vonatkozó adatot pedig augusztus 12-éig kell bejelenteni.

További garanciális szabály, hogy a keresőképtelenségre vonatkozó állapotok csak akkor mentesítik a kisadózó vállalkozást a tételes adó megfizetése alól, ha a kisadózó ténylegesen nem is végez tevékenységet a vállalkozás számára az adófizetési kötelezettség alól mentesített időszakban [Katv. 8. § (9)–(11) bekezdése].

A tételes adóval elérhető adóelőnyt a következő példa mutatja be. Ha egy betéti társaság 3 millió forint bevételt ér el 1 millió forint költség mellett, és a társaságban egyedül a beltag dolgozik legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben (a társasági adó esetében havi 108 ezer forint személyes közreműködői díjért), akkor az egyes választható adónemek szerint a vállalkozás adóterhelése a következők szerint alakul.

 

Társasági adó Evás társaság KATA
Bevétel 3000000 Ft 3810000 Ft 3000000 Ft
Költség 1000000 Ft 1000000 Ft 1000000 Ft
Szocho 393660 Ft 393660 Ft
Bevétel – költségek 310340 Ft 2416340 Ft 2000000 Ft
TAO/EVA/KATA 31034 Ft 1409700 Ft 600000 Ft
Járulékok 294840 Ft 294840 Ft
Nem önálló munka szja-ja 207360 Ft
Osztalék közterhei (szja és eho) 83792 Ft
Fizetendő közteher 1010686 Ft 2098200 Ft 600000 Ft
Nettó jövedelem 989314 Ft 711800 Ft 1400000 Ft

A legfontosabb információt a legutolsó sor tartalmazza, amelyből látható, hogy az ismertetett feltételek fennállása esetén a vállalkozónak a társasági adó szerinti adózáshoz képest a410 ezer, az eva szerinti közteherviseléshez képest pedig 690ezer forinttal több marad a zsebében akkor, ha közterheit aKATA szerint teljesíti.

Az új adónem tehát igen jelentős számú kisvállalkozás számára komoly adóelőnyt is jelenthet. A tételes adó annál előnyösebb, minél inkább megközelíti a bevétel a 6 millió forintot. 6millió forint feletti bevétel esetén azonban a KATA gyorsan veszít az előnyéből, ugyanis a bevétel értékhatárt meghaladó része után a vállalkozás 40 százalékos extra adót köteles fizetni a tételes adón túl. A KATA a költségeket sem tudja figyelembe venni az adóterhelés megállapítása során, így értelemszerűen a nagy költséghányaddal dolgozó vállalkozások – például a kiskereskedelem – számára az új adónem szintén nem jelent könnyebbséget. A KATA másik tulajdonsága, hogy az adóelőny kisebb akkor, ha a kisadózó kiegészítő tevékenységet folytat vagy heti 36 órás munkaviszonyban áll. Végezetül a vállalkozóknak azt is érdemes figyelembe venniük a KATA választása során, hogy az a minimálbérnél alacsonyabb nyugdíj- és társadalombiztosítási ellátási jogosultságot biztosít.

5. A 40 százalékos mértékű adó

A tételes adó szükségszerűen csak egy meghatározott értékhatárig, éves szinten 6 millió forintos bevételi küszöbig mentesíti a kisadózó vállalkozást és a vállalkozót a nyereséget terhelő adó és a foglalkoztatás után fizetendő közterhek alól. Ugyanakkor a jogalkotó nem kívánta abszolút korlátként meghatározni ezt az összeghatárt, így a kisadózó vállalkozás nem veszíti el a tételes adózásra való jogosultságát akkor sem, ha a bevétele meghaladja a 6 millió forintot. Ezért szükséges az a rendelkezés, mely szerint a kisadózó vállalkozás a 6 millió forintos értékhatár felett elért bevétele után 40 százalékos különadót fizet, mely nem helyettesíti a tételes adót, illetve az esetleges más közterheket – áfát – sem.

Azonban azon adóalanyoknál, amelyek a naptári év egészére nem fizetik meg a tételes adót – akár azért, mert az adóalanyiság 12 hónapnál rövidebb ideig áll fenn, akár azért, mert a kisadózó hosszabb keresőképtelensége miatt az adót nem kell megfi­zetni–, a 6 millió forintos értékhatár csökken, mégpedig minden, a tételes adófizetés alól kieső hónap után havonta 500 ezer forinttal. Így például, ha a kisadózó vállalkozás a naptári évben csak hét hónapra fizet tételes adót, akkor az értékhatár 3,5 millió forintra csökken. A példa szerinti esetben tehát a vállalkozásnak a 3,5 millió forintot meghaladó bevétele után a tételes adót meg kell fizetnie [Katv. 8. § (6) és (8) bekezdése].

Fontos kiemelni, hogy a Katv. pontosan meghatározza, mi tekinthető a kisadózó vállalkozás bevételének. Ez a fogalom rögzíti, hogy bevétel a bármely jogcímen és bármely formában a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben megszerzett vagyoni érték. Egyéni vállalkozók esetén ez a fogalom kizárja azokat a bevételi elemeket, amelyeket a magánszemély nem egyéni vállalkozói jogállására tekintettel szerez meg (munkabér, gyes stb.). Kimondja a szabály azt is, hogy nem bevétel az áthárított áfa sem. Értelemszerűen ennek a szabálynak csak az alanyi áfamentességet nem választó (vagy abból kikerülő) vállalkozások számára jelent különbséget. Végezetül nem bevétel az az összeg sem, amelyet a vállalkozásnak vissza kell fizetnie, illetve amit a vállalkozásnak juttatnak vissza. Így például a vállalkozásnak nyújtott hitel, de akár az a megszerzett ellenérték, amelyet hibás teljesítés miatt a KATA adóalanynak a megrendelő szá­mára vissza kell fizetnie, sem tekinthető a vállalkozás bevételének [Katv. 2. § 12. pontja].

A törvény a bevétel megszerzésének időpontját, illetve a külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámításának részletszabályait is tartalmazza [Katv. 2. § 12–13. pontjai].

6. A kisadózót megillető ellátások

A főállású kisadózó e státuszának fennállása időtartamában biztosítottnak minősül, aki így jogosult a társadalombiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjellátásokra (például táppénzre, nyugdíjra). Ezen ellátások számításának alapja havi 81300 forint. Ugyanakkor a főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, így e jogviszonyára tekintettel ellátásokra való jogosultságot nem szerez [Katv. 10. § (1)–(2) bekezdése].

A kisadózó vállalkozás a kisadózóról nem köteles havi adó- és járulékbevallást benyújtani. Ezért az OEP és ONYF részére az állami adóhatóság a bejelentkezés és más bejelentések alapján küld adatokat az ellátásokra vonatkozóan [Katv. 10. § (1) bekezdése].

A törvény továbbá rögzíti, hogy más jogszabályok – például a jövedelemigazolások kiállítása, de akár a szociális ellátások szempontjából is – a kisadózó magánszemély jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó nyilatkozatában vagy bevallásában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül [Katv. 10. § (3) bekezdése].

7. A kisadózó vállalkozások további közterheire vonatkozó rendelkezések

A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozás egy tételben hét adónemet teljesít, így a vállalkozás és a vállalkozó nem köteles bevallani és megfizetni:

– a személyi jövedelemadót,

– a társasági adót,

– az egészségügyi hozzájárulást,

– a szociális hozzájárulási adót,

– a nyugdíjjárulékot,

– az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, és

– a szakképzési hozzájárulást.

A kisadózó tehát a KATA adóalanytól adómentesen részesülhet kivétben, megbízási díjban, osztalékban, béren kívüli juttatásban vagy a személyes közreműködésére tekintettel fizetett ellenértékben [Katv. 9. § (1) bekezdése].

Ugyanakkor a KATA megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. Így például a munkavállalók jövedelme után fizetendő közterhek a kisadózó vállalkozást az általános szabályok szerint terhelik [Katv. 9. § (2) bekezdése].

A kisadózó vállalkozások az általános szabályok szerint tesznek eleget az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségeiknek, KATA adóalanyiságuk ebből a szempontból semmilyen jelentőséggel nem bír. Ugyanakkor az alanyi áfamentesség értékhatára 2013-ban 6 millió forintra emelkedik, így a legtöbb kisadózó választhatja az alanyi áfamentességet, mely választás a legtöbb adóalanynak megéri.

A kisadózó vállalkozás speciális adóalap figyelembevételével teljesítheti a helyi iparűzési adóra vonatkozó kötelezettségét. Aspecialitás az, hogy választható, hogy a HIPA adóalapja minden érintett településen – a vállalkozás székhelyén és minden telephely szerinti településen – 2,5–2,5 millió forint. A 2,5 millió forintos adóalap 2 százalékos adómérték esetén is csak 50ezer forint adókötelezettséget jelent településenként, de jellemzően csak egy településen [Katv. 32. §-a, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/B. § (3) bekezdése].

A KATA választása a vagyoni típusú adók alól sem mentesít, mint amilyen a cégautóadó vagy például az építményadó.

8. Eljárási szabályok

A jogalkotó a lehető legminimálisabbra kívánta szorítani a KATA adóalanyokat terhelő adminisztrációs terheket, ezért a tételes adó hatálya alatt álló vállalkozásoknak csak a legalap­vetőbb információt kell közölniük az állami adóhatósággal: a bevételüket. Abban az esetben tehát, ha a KATA adóalany nem érintett a 40 százalékos adóval, akkor csak nyilatkozatot kell tennie a NAV által rendszeresített formanyomtatványon a naptári évben elért bevételéről. Ezt a nyilatkozatot főszabály szerint a naptári évet követő év február 25-ig kell megtennie az adózónak. Ha azonban a kisadózó jogállás év közben megszűnik, anyilatkozatot a megszűnéstől számított 30 napon belül kell benyújtani az adóhatósághoz [Katv. 11. § (1)–(2) bekezdése].

Amennyiben a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos különadót is kell fizetnie, akkor az előzőekben említett időpontokig az adózónak nem nyilatkozatot, hanem bevallást kell benyújtania. A bevallás benyújtására nyitva álló határidőig meg is kell fizetni a százalékos mértékű adót [Katv. 11. § (3) bekezdése].

A KATA adóalany – elsősorban a bevételek megszerzése időpontjának dokumentálása érdekében – egy egyszerű bevételi nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon rögzíteni kell minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás minimálisan tartalmazza:

– a sorszámot,

– a bizonylat sorszámát,

– a bevétel összegét,

– a bevétel megszerzésének időpontját.

A KATA adóalanyok a Számviteli törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, beszámoló készítésére nem kötelesek [Katv. 12. § (1) és (3) bekezdése, 34. §-a és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-a].

A kisadózó vállalkozás további kötelezettsége, hogy a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerint teljesítse a nyugtaadási, számlaadási kötelezettségét. További előírás, hogy mulasztási bírság terhe mellett a KATA adóalany köteles minden számlán feltüntetni a „Kisadózó” szöveget. Ez a kötelezettség azért fontos, hogy a kisadózó vállalkozások üzleti partnerei az esetleges adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni [Katv. 8. § (7) bekezdése, 12. § (2) bekezdése].

9. Garanciális rendelkezések

A kisadózó vállalkozások által kiállított számlákat más vállalkozások speciális korlát nélkül elszámolhatják költségként. Ugyanakkor, mivel a kisadózó vállalkozások tételes adót fizetnek, azaz 6 millió forintig gyakorlatilag szabadon állíthatnak ki számlát, így olyan rendelkezések váltak szükségessé, amelyek megakadályozzák más adóalanyok társaságiadó-alapjának eltüntetését fiktív KATA-s számlákkal [Katv. 13–14 §-ai].

Ennek érdekében az új törvény két garanciális szabályt is tartalmaz. Az első ilyen szabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a KATA adóalany és az üzleti partnere számára egyaránt akkor, ha a KATA adóalany a naptári éven belül összesen több, mint 1 millió forint, számlával igazolt bevételt szerez ugyanazon gazdálkodótól. Az adatszolgáltatási kötelezettségének a KATA adóalany a nyilatkozatában vagy a bevallásában tesz eleget, míg az üzleti partner a tárgyévet követő év január hónapra vonat­kozó havi adó- és járulékbevallásában. A két, közel azonos adattartalmú adatszolgáltatási kötelezettség alkalmas arra, hogy mindkét irányban, mind a KATA adóalany, mind az üzleti partner ellenőrzésekor kontrolladatként szolgáljon.

A második garanciális rendelkezés munkaviszonyt vélelmez a kisadózó és a kisadózó vállalkozás azon üzleti partnere között, amelyik az előző bekezdés szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik. A vélelemmel ellenőrzés során él az adóhatóság, mely vélelmet az adózók speciális rendelkezések szerint dönthetnek meg. Ehhez bizonyítaniuk kell, hogy legalább kettő körülmény fennáll a törvény által nevesített alábbi hat körülmény közül:

– a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;

– a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;

– az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;

– a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;

– a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

– a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg.

10. Áttérési szabályok

10.1. Áttérés egyéni vállalkozók esetében

Az egyéni vállalkozó esetében a KATA szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját. Az Szja-tv. szerinti adóalanyiság időszakában teljesített számla szerinti érték tehát még abban az esetben is szja szerinti – és nem KATA-s – bevétel, ha a bevételt az egyéni vállalkozó már KATA adóalanyként szerzi is meg.

A KATA adóalanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó oly módon számolhatja el, mintha azok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel. Így az Szja-tv. szerinti adóalanyiság időszakára tekintettel felmerült kiadásokat –például közüzemi számlákat – a kisadózó akkor is elszámolhatja az szja szerinti költségként, ha azokat már KATA adóalanyként egyenlítette ki [Katv. 25. § (1) bekezdése].

A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani, és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó a KATA előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét. A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét a személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeltetni kell [Katv. 25. § (2) bekezdése].

A KATA szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20–20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni [Katv. 25. § (9) bekezdése].

Amennyiben az egyéni vállalkozó igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt, a kisvállalkozói adókedvezményt, a fejlesztési tartalék kedvező szabályát vagy a foglalkoztatási kedvezményt, illetve ha az utoljára 2010 első félévére irányadó alacsonyabb adókulcs lehetőségével élt, akkor a kedvező szabályokhoz kapcsolódó feltételeknek a KATA adóalanyiság időtartamában is eleget kell tennie. Ezért, ha a kedvezményekkel érintett beruházás nem megfelelő, vagy az állományi létszám csökken, akkor az egyéni vállalkozónak a KATA adóalanyiság időtartamában is felmerülhet személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége [Katv. 25. § (4) bekezdése].

Az elhunyt egyéni vállalkozót és a tevékenységét folytató egyéni vállalkozót az áttérési szabályok szempontjából egy személynek kell tekinteni, azaz a tevékenységet folytató egyéni vállalkozót az elhunytra vonatkozó ismertetett jogok és kötelezettségek is terhelik [Katv. 25. § (11) bekezdése].

10.2. Áttérés cégek esetében

A KATA adóalanyiságot választó vállalkozásnak a társasági adó jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, és ezért a megszűnéssel összefüggő bevallást kell benyújtania a 2012. évi társasági adókötelezettségéről (Katv. 27. §).

Az osztalék utáni adót kiváltó adót a KATA adóalanyiságot megelőző időszakban keletkezett eredmény után – azt a magánszemély tagok jövedelemnek tekintve – kell megfizetni. Erre azért van szükség, mert a KATA adóalanyiság időszakában a vállalkozás az adózatlan profitját pótlólagos adókötelezettség nélkül fizetheti ki a tagoknak.

Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja:

– az eredménytartalék,

– a saját elhatározásból lekötött tartalék,

– a mérleg szerinti eredmény és

– a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség,

– csökkentve a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével.

Ennek az adónak a mértéke 16 százalék, amit az utolsó társasági adóról szóló bevallásában kell bevallani és három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni. Az első részlet az áttérést megelőző adózási időszakról szóló társasági adóbevallás benyújtására előírt határidőig esedékes, a második két részlet pedig az áttérést követő évek február 25-ik napjáig [Katv. 26. § (1)–(3) bekezdése].

Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkenti a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. Ha ezen eszközöket a vállalkozás ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére adja át, akkor az egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Azaz az ilyen juttatás után a KATA adóalany vállalkozásnak a juttatás 119 százalékát adóalapnak tekintve 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetnie [Katv. 26. § (4) bekezdése].

A KATA hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik atársasági adó hatálya alá, azonban a KATA-s időszakot megelőzően a társasági adó előírásai szerint érvényesített kedvez­ményekkel – például a kis- és középvállalkozási adóalap-ked­vezményével kapcsolatban – terhelheti társaságiadó-fizetési kötelezettség, ha a kedvezményre való jogosultságot a KATA-s időszakban elveszíti. Ezen túl, hasonlóan az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezéshez, a KATA adóalany cégeknek a KATA adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből minden évben 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekintetni [Katv. 28. § (1) bekezdése].

1. példa

Egy bt. egy teázót üzemeltet. A bt.-nek két beltagja van, az egyik beltag 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik más munkáltatónál, ő csak osztalékként kap jövedelmet a bt.-ből. Amásik beltag nincs máshol alkalmazva, a bt.-ből személyes közreműködéséért 108 ezer forintot vesz fel havonta. A teljes adózás után eredményt kiveszik a bt.-ből osztalék formájában.

A bt. teljes éves nettó árbevétele 5500000 forint, a bérköltség kivételével költségei 2750000 forintra rúgnak. Ilyen felté­telek mellett, a személyes közreműködéssel összefüggő kiadá­sokat is figyelembe véve, a társasági adó szabályai szerint adózó vállalkozás esetében a bruttó osztalék 954306 forint lenne. Abt.közterhei a társasági adó, illetve a KATA szerinti adózás esetén az alábbiak szerint alakulnak:

 

 

 

 

Adózási mód

 

Társasági adó

 

KATA

Bevétel 5500000 Ft 5500000 Ft
Költség, kivéve bérköltség 2750000 Ft 2750000 Ft
Vállalkozói járulékalap 108000 Ft – Ft
A második személyes közreműködés díja 1296000 Ft – Ft
A második vállalkozó után fizetendő szocho 393660 Ft – Ft
A bevétel költségekkel csökkentett része 1060340 Ft 2750000 Ft
A vállalkozás eredményét terhelő adó 106034 Ft 900000 Ft
A második vállalkozó saját maga után fizetendő nyugdíjjáruléka 129600 Ft – Ft
egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka 165240 Ft – Ft
személyi jövedelemadója 207360 Ft – Ft
Osztalék közterhei (Szja + eho) 286292 Ft – Ft
Nettó jövedelem 1461814 Ft 1850000 Ft

A példa szerinti esetben a vállalkozás viszonylag magas költséghányad mellett dolgozik, és KATA adóalanyként két kisadózó után is fizet tételes adót. Ennek ellenére a KATA szerinti adózás választása esetén a két vállalkozónak összesen több mint 388 ezer forinttal magasabb a nettó jövedelme, arról nem beszélve, hogy a KATA szerinti adózás választása esetén a bt. adminiszt­rációjával kapcsolatos feladatok is lényegesen egyszerűsödnek.

2. példa

 

 

Főállású egyéni vállalkozó háztartási gépek javításával foglalkozik. Éves nettó bevétele 4 millió forint, miközben 550 ezer forint költ­ségemerül fel. A személyi jövedelemadózás választása esetén havi 150 ezer forint vállalkozói kivét mellett 1047600 forint vállalkozói osztalékalapot állapít meg. Árbevételének 15 százaléka céges vevőktől származik, ezért az eva szerinti adózás esetén a bevételének 15százalékára tudja rászámítani az áfát.

 

 

Adózási mód Személyi jövedelemadó Egyszerűsített vállalkozói adó KATA
Bevétel 4000000 Ft 4131761 Ft 4000000 Ft
Költség, kivéve bérköltség 550000 Ft 550000 Ft 550000 Ft
Vállalkozói járulékalap 150000 Ft 108000 Ft – Ft
Vállalkozói kivét 1800000 Ft – Ft – Ft
Vállalkozó saját maga után fizetendő szochoja 486000 Ft 393660 Ft – Ft
A bevétel költségekkel csökkentett része 1164000 Ft 3188101 Ft 3450000 Ft
A vállalkozás eredményét terhelő adó 116400 Ft 1528752 Ft 600000 Ft
A vállalkozó saját maga után fizetendő nyugdíjjáruléka 180000 Ft 129600 Ft – Ft
egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka 165240 Ft 165240 Ft – Ft
személyi jövedelemadója 288000 Ft – Ft – Ft
Osztalék közterhei (Szja + eho) 314280 Ft – Ft – Ft
Céges vevők által visszaigényelhető áfa 131761 Ft
Fizetendő közteher 1549920 Ft 2217252 Ft 600000 Ft
Fizetendő közteher csökkentve a vevők által visszaigényelhető áfával 1549920 Ft 2085491 Ft 600000 Ft
Nettó jövedelem 1900080 Ft 1364509 Ft 2850000 Ft

A példa jól mutatja, hogy a főállású vállalkozó közreműködésével, kis költséggel, 6 millió forint alatti bevétellel működő vállalkozások számára a KATA mennyire előnyös lehet anyagilag is, hiszen a példabeli esetben a vállalkozó a KATA választásával az evához képest közel1,5 millió forinttal, a vállalkozói személyi jövedelemadózáshoz képest pedig 950 ezer forinttal nagyobb nettó keresetet tud elérni.

 

 

 

Magyarázat a kisvállalati adóról szóló törvényhez (KIVA)

 

1. Az adóalanyiság választására jogosultak köre

A társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól mentesítő kisvállalati adó választására az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy jogosult. Az adóalanyiság választására jogosult abban az esetben választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha a következő feltételeknek megfelel:

az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;

az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén annak időarányos részét;

az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;

üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;

az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

Az adózó a választásra vonatkozó nyilatkozat megtétele időpontjában a választásra jogosító kritériumok közül az adóévet megelőző adóévi átlagos statisztikai állományi létszámot, elszámolandó bevételt, illetve mérlegfőösszeget illetően még nem rendelkezik végleges adatokkal, ezért ezen feltételek tekintetében az ésszerűen várható adatokat kell figyelembe venni. Kapcsolt vállalkozások esetében az átlagos statisztikai állományi létszámra, illetve a bevételre vonatkozó korlát teljesülésének vizsgálatánál a kapcsolt felek adatait együttesen kell figyelembe venni [Katv. 16. § (2)–(3) bekezdés].

2. Bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá

A kisvállalati adó szerinti adózás választására vonatkozó nyilatkozatot – elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – az adóévet megelőző év december 1-jétől az adóévet megelőző év december 20-áig lehet az állami adóhatóság részére bejelenteni. A határidő jogvesztő, a bejelentkezés elmulasztása igazolási kérelem útján sem pótolható. A bejelentkezés tekintetében – a bejelentést követő naptári év január 15-éig – a törvény lehetőséget biztosít a bejelentés visszavonására.

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napján jön létre.

Az adóévben újonnan alakuló vállalkozások számára a törvény lehetővé teszi, hogy a kisvállalati adó szerinti adózásra vonatkozó választásukat a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetele napjától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül jelezzék az állami adóhatóság felé. Ebben az esetben az adóalanyiság visszamenőlegesen, a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha az adózó a vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön [Katv. 19. § (1), (9) bekezdés].

3. A kisvállalati adó alapja

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, amely különböző korrekciós tételekkel módosítandó. A kisvállalati adó alapja – főszabály szerint – nem lehet kevesebb, mint a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege.

A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást alkalmazó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározásánál csökkentő tételként a pénzeszközök Számviteli törvény 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegét kell figyelembe venni, egyebekben az adóalap megállapítása az általános szabályok szerint történik. Az ügyvédi irodára tekintettel külön rendelkezés biztosítja, hogy az ügyvédi letétként kezelt pénzeszközök nem minősülnek a kisvállalati adó szempontjából pénzeszköznek.

A pénzforgalmi szemléletű eredmény fogalma alatt a pénzeszközök Számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, illetve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évi összege közötti különbözetet kell érteni, azaz a kisvállalati adóalany a pénzeszközei adó évi növekménye után köteles az adót megfizetni, azzal, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény alatt a pénzeszközök változásán túl a pénzeszközök változásának különböző, a törvényben meghatározott módosító tételekkel korrigált összegét kell érteni. A Számviteli törvény értelmében pénzeszköznek minősül a készpénz, az elektronikus pénz és a csekkek, valamint a bankbetétek.

Személyi jellegű kifizetésnek a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. szerinti járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás minősül, azzal, hogy személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra (Tbj. szerinti társas vállalkozóra) jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni azt az időszakot, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettsége (például amikor a társas vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül). [Katv. 20. § (1)–(3) bekezdése]

1. Példa

A kisvállalati adó adóalapjának kiszámítása

 

1. Pénzforgalmi szemléletű eredmény (2.-3.+4.)* 6000000 Ft
2. Pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege 14000000 Ft
3. Pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összege 11000000 Ft
4. Pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek (±5.±6.±7.±8.±9.±10.±11.+12.±13.±14.) 3000000 Ft
5. – felvett hitel összege (–) / felvett hitel törlesztése (+) –2000000 Ft
6. – nyújtott hitel összege (+) / nyújtott hitel törlesztése (–) 0 Ft
7. – kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása (–) / kibocsátott kötvény vagy értékpapír törlesztése (+) 0 Ft
8. – hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása (+) / beváltása, eladása (–) 3000000 Ft
9. – tőkeműveletek: tőkebevonás (–) / tőkekivonás (+) 0 Ft
10. – osztalék és osztalékelőleg kifizetése (+) / megszerzése (–) 2000000 Ft
11. – elszámolásra kiadott előleg kifizetése (+) / visszafizetése (–) 0 Ft
12. – nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyon (+) 0 Ft
13. – kapcsolt vállalkozással kötött szerződés alapján a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás (±) 0 Ft
14.
az adóalanyiság első évében a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározásakor figyelmen kívül hagyandó tételek összege (±)
0 Ft
15. Személyi jellegű kifizetések 6000000 Ft
16. A Kiva alapja* (1.+15., de minimum 15.) 12000000 Ft
17. Fizetendő Kiva (16. × 0,16) 1920000 Ft
* Ebben a példában azt feltételezzük, hogy az adózó nem rendelkezik elhatárolt veszteséggel. A veszteségelhatárolás szabályait külön példában mutatjuk be.

 

4. A pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító korrekciós tételek

4.1. Vagyonmozgással kapcsolatos módosító tételek

A pénzforgalmi szemléletű adóalap sajátosságait is figyelembe véve a módosító tételek egyik csoportja a vállalkozási vagyonnal kapcsolatos pénzmozgásokat veszi figyelembe, olyan módon, hogy az adóalapot csökkentik a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök, ugyanakkor növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök.

A vállalkozásba kívülről bevont pénzeszköznek minősül és a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a hitel vagy kölcsön felvétele, az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, a kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, a tőkebevonás, az osztalék és osztalékelőleg megszerzése, az elszámolásra kiadott előleg visszafizetése.

A vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök csoportjába tartozik és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, a hitel vagy kölcsön nyújtása, a saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása, a tőkekivonás, az osztalék és osztalékelőleg fizetése, valamint az elszámolásra kiadott előleg kifizetése [Katv. 20. § (4)–(5) bekezdése].

4.2. Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült egyes tételek

A törvény példálózó jelleggel felsorolja a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat. Növeli a pénzforgalmi szemléletű eredményt a végleges pénzeszközátadás, az egyes nagy értékű (50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű) eszközbeszerzéshez és szolgáltatáshoz kapcsolódó ráfordítás, ha a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék, egyes bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban felmerült kiadás, az alultőkésítés rejtett osztaléka, az igazolatlan készlethiány, kapcsolt vállalkozással szemben elengedett – behajthatatlannak nem minősülő – követelés, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, a térítés nélküli eszközátadás, az adóalanyiságot megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint a kisvállalati adó és a kisvállalati adóelőleg [Katv. 20. § (6)–(7) bekezdése].

4.3. A szokásos piaci ár elve szerinti módosítás

Amennyiben a kisvállalati adóalany és kapcsolt vállalkozása között létrejövő szerződésben az érintett felek a szokásos piaci ártól eltérő ár (transzferár) alkalmazásában állapodnak meg, akkor a kisvállalati adóalany a szokásos piaci ár és az ügyleti érték közötti különbözet összegével köteles módosítani a kisvállalati adó alapját, feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. Az adóalapot ilyen esetben úgy kell megállapítani, mintha a kisvállalati adóalany és kapcsolt vállalkozása közötti szerződés független vállalkozások között jött volna létre. A szokásos piaci ár megállapításnál (amelyhez az alkalmazott ellenértéket viszonyítani kell) a társasági adótörvény szerinti módszerek alkalmazandóak. A szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezéseket a kisvállalati adó alanya attól függetlenül alkalmazza, hogy az ügylet során pénzeszközeiben történt-e változás. A kisvállalati adó alanya a transzferár ügyletekre tekintettel nem köteles transzferár nyilvántartás készítésére [Katv. 20. § (8) bekezdése].

4.4. Elhatárolt veszteség

A kisvállalati adó alanya a tárgyévben keletkezett veszteséget (a tárgyévi negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény korrekciós tételekkel módosított összegét) a következő üzleti évek pozitív pénzforgalmi szemléletű eredményének csökkentéseként számolhatja el, amennyiben az a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével összhangban keletkezett. Az adózó az elhatárolt veszteség összegét – az alábbi kivétellel – 10 éven keresztül, egyenlő részletekben veheti figyelembe csökkentő tételként.

Az elhatárolt veszteség összegéből a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó időbeli korlátozás nélkül, teljes mértékben csökkentheti a következő adóévek adóalapját, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Ez a szabály arra is lehetőséget biztosít, hogy az új beruházásokra tekintettel keletkező veszteség felhasználásával a kisvállalati adó alapja kisebb legyen, mint a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege [Katv. 20. § (9)–(12)].

2. Példa

A kisvállalati adó veszteségelhatárolása

A kisvállalati adó meghatározása Tárgyév Tárgyévet követő év,
ha a tárgyévben nem történt beruházás
Tárgyévet követő év,
ha a tárgyévben 5 millió forintos „új”* beruházás valósult meg
1. Pénzforgalmi szemléletű eredmény (2.-3.+4.-8.) –5400000 Ft 1160000 Ft –300000 Ft
2. Pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege 2000000 Ft 4000000 Ft 2000000 Ft
3. Pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összege 5000000 Ft 2000000 Ft 2000000 Ft
4. Pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek, kivéve veszteségelhatárolás –2400000 Ft -300000 Ft –300000 Ft
5. A tárgyévet megelőző években keletkezett elhatárolt veszteség 0 Ft 5400000 Ft 5400000 Ft
Ebből:
6. –  a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, stb. beszerzésére, előállítására irányuló beruházásból fakadó elhatárolt veszteség 0 Ft 0 Ft 5000000 Ft
7. – további veszteség 0 Ft 5400000 Ft 400000 Ft
8. A 7. sorból a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható összeg (legfeljebb 2.-3.+4., ha ez az érték pozitív) 0 Ft 540000 Ft 0 Ft
9. Személyi jellegű kifizetések 5000000 Ft 2000000 Ft 2000000 Ft
10. A Kiva alapja a 6. sor figyelembevétele nélkül
(1.+9., de minimum 9.)
5000000 Ft 3160000 Ft 2000000 Ft
11. A 6. sorból az adóévi adóalapot csökkentő összeg (legfeljebb 10.) 0 Ft 0 Ft 2000000 Ft
12. A Kiva alapja (10.-11.) 5000000 Ft 3160000 Ft 0 Ft
13. Fizetendő Kiva (12. × 0,16) 800000 Ft 505600 Ft 0 Ft
*korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, stb. beszerzésére, előállítására irányuló beruházás

4.5. Belépéshez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

Az adóalanyiság első adóévében a pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során nem kell figyelembe venni azt a kapott bevételt, kiadást, amely az adóévet megelőző adóévi eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként került elszámolásra. Szintén nem kell figyelembe venni az adóalanyiság első adóévében a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadást, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany a Számviteli törvény hatálya alá nem tartozott.

Az adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni az olyan kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetést, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem került elszámolásra.

A kisvállalati adó hatálya alá kerülés időpontjában már állományba vett hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatosan a törvény úgy rendelkezik, hogy azokat módosító tételként a törvény hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értéknek megfelelő összeggel kell figyelembe venni [Katv. 20. § (13)–(15) bekezdése].

5. Az adó bevallása és mértéke

Az adózó a kisvállalati adóalapot és az adót adóévenként megállapítja és az adóévet követő év május 31-éig benyújtja a bevallást. Az adóév megegyezik a naptári évvel. Az adóalanyiság év közbeni megszűnése esetén a megszűnés hónapját követően az ötödik hónapig szükséges benyújtani a bevallást. Amennyiben az adózó nem kötelezett beszámoló készítésére, a fizetendő adót a kisvállalati adóalany könyvviteli zárlat alapján állapítja meg (Katv. 22. §).

A kisvállalati adó mértéke a kisvállalati adóalap 16 százaléka [Katv. 21. § (1) bekezdése].

6. Az adóelőleg és az adó megfizetése

A kisvállalati adóalany adóelőleg bevallásra és fizetésre kötelezett, melynek gyakorisága – főszabály szerint – a megelőző adóév adófizetési kötelezettségének összegétől függ.

Amennyiben a kisvállalati adóalany kisvállalati adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének havonta tesz eleget. Amennyiben a kisvállalati adó összege nem haladta meg az 1 millió forintot, úgy az adózó negyedévente tesz eleget adóelőleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettségeinek. Az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési gyakoriság megállapításához a kisvállalati adóalanyiság első adóévére külön szabályozás vonatkozik, a bevételi határértékre kell figyelemmel lenni. Amennyiben az adózónak adóévet megelőző adóévben az összes bevétele várhatóan nem haladja meg a 100 millió forintot, abban az esetben negyedéves adóelőleg-bevallásra kötelezett, a 100 millió forint összes bevétel várható elérése esetén pedig havonta tesz eleget adóelőleg-fizetési kötelezettségeinek.

A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, a Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany a kisvállalati adóalanyiság első adóévében (tekintettel arra, hogy nem rendelkezik adatokkal a december 31-ei pénzeszköz állományára vonatkozóan) a kisvállalati adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének a Számviteli törvény 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével tesz eleget.

Az adóelőleg alapja az előleg-megállapítási időszak pénzforgalmi szemléletű eredményének a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel, továbbá a kifizetett osztalékkal, osztalékelőleggel, kisvállalati adóelőleggel és kisvállalati adóval növelt összege. Az adóelőleg összege nem lehet kevesebb, mint az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a társadalombiztosítási járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka.

Az adózó – választása szerint – az adóelőleg-alapjának megállapítása során alkalmazza azokat az adóalap módosító tételeket, amelyeket egyébként az adóalap megállapítása során alkalmazna. Mindkét módszer esetén lehetőség van arra, hogy az adózó a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel csökkentett negatív előleg-alapját a következő adóelőleg-megállapítási időszakban – de legfeljebb ugyanazon adóévben – csökkentő tételként figyelembe vegye.

7. Nyilvántartási kötelezettség

A kisvállalati adó alanya sajátos nyilvántartás vezetésre nem kötelezett, nyilvántartási kötelezettségének a Számviteli törvény rendelkezései szerint tesz eleget. Az adóalanyiság létrejöttét követően a kisvállalati adóalany a mérlegfordulónapját (december 31.) nem változtathatja meg, a számviteli beszámoló összeállítására pedig csak forintban van lehetősége [Katv. 18. §, 19. § (1), (3), (9) bekezdése].

3. Példa

A kisvállalati adó egyszerűsített adóelőleg-számítása

 

Tárgyév
1. negyedév
Tárgyév
2. negyedév
Tárgyév
3. negyedév
Tárgyév
4. negyedév
1. Pénzeszközök értéke az adóelőleg-megállapítási időszak végén 21000000 Ft 24000000 Ft 19500000 Ft 23000000 Ft
2. Pénzeszközök értéke a megelőző adóelőleg-megállapítási időszak végén 23500000 Ft 21000000 Ft 24000000 Ft 19500000 Ft
3. Pénzeszközök adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása (1.–2.) –2500000 Ft 3000000 Ft –4500000 Ft 3500000 Ft
4. Az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 4000000 Ft 4000000 Ft 4000000 Ft 4000000 Ft
5. Az adóelőleg-megállapítási időszakban megfizetett adóelőleg 0 Ft 640000 Ft 1622400 Ft 640000 Ft
6. Az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg 2000000 Ft 3000000 Ft 2000000 Ft 4000000 Ft
7. A megelőző adóelőleg-megállapítási időszakokban elhatárolt, pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként felhasználható összeg (megelőző időszak oszlopának 10. sora) 0 Ft –500000 Ft 0 Ft –877600 Ft
8. Az adóelőleg alapja (3.+4.+5.+6.+7., de minimum 4.) 4000000 Ft 10140000 Ft 4000000 Ft 11262400 Ft
9. Fizetendő adóelőleg (8.*0,16) 640000 Ft 1622400 Ft 640000 Ft 1801984 Ft
10. A következő adóelőleg-megállapítási időszakokban realizált pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként felhasználható összeg (3.+5.+6., ha ez negatív) –500000 Ft 0 Ft –877600 Ft 0 Ft

8. A kettős adóztatás elkerülése

A törvény a külföldön is tevékenységet folytató adóalany kettős adóztatásának elkerülése érdekében mentesíti az adófizetési kötelezettség alól a külföldön adóztatható adóalapot (Katv. 24. §).

9. Az adóalanyiság megszűnése

A törvény a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnésének két fő típusáról rendelkezik. Egyrészről megszűnik a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság az adózó döntése alapján, ha az adóalany elektronikus úton bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy adókötelezettségét a továbbiakban nem a kisvállalati adó szerinti adózás szabályai szerint teljesíti. Az adóalanyiság megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatot az adóév december 1-je és december 20-a között lehet megtenni, amely határidő jogvesztő. Az adóalanyiság a kisvállalati adó hatálya alól történő kijelentkezés esetén az adóév utolsó napjával szűnik meg.

A kisvállalati adóalanyiság az adózó döntése szerinti megszűnés mellett, egyes rendkívüli okok fennállása esetén a törvény erejénél fogva szűnik meg. A törvény által meghatározott megszűnési esetek egyik csoportja azon esetkörhöz köti a megszűnést, amikor a bejelentkezéssel kapcsolatosan meghatározott követelmények az adóalanyiság időszaka alatt már nem teljesülnek.

Megszűnik az adóalanyiság, ha az adózó bevételei a bejelentkezés feltételeként megállapított értékhatárt meghaladják. Ebben az esetben az adóalanyiság a választásra jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával ér véget.

Megszűnik az adóalanyiság az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő, vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával, valamint a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.

A kisvállalati adóalanyiság mindaddig fennáll, ameddig az átlagos statisztikai létszám nem haladja meg az 50 főt. Ez azt is jelenti, hogy míg a bejelentkezés során az átlagos statisztikai állományi létszám 25 főig jogosít a kisvállalati adónem választására, addig a vállalkozás működésének ideje alatt az átlagos statisztikai állományi létszám 50 főig emelkedhet az adóalanyiság megszűnése nélkül.

A megszűnés másik esetköre elsősorban objektív okokhoz – végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás, megszűnés, átalakulás – köti az adóalanyiság megszűnését. Emellett az adóalanyiság abban az esetben is megszűnik, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg. Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre a kisvállalati adóalanyiság ismételten nem választható [Katv. 19. § (2), (5), (8) bekezdése].

10. Egyes adókra (társasági adó, számvitel) vonatkozó előírások

A társasági adó alanya a társaságiadó-törvény szerinti jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza a kisvállalati adótörvényben foglalt eltérésekkel, amennyiben az adóévben bejelentkezik a kisvállalati adó hatálya alá. Az általános szabályoktól eltérően nem kell a kisvállalati adóalanynak elszámolnia az adókedvezménnyel és egyéb kedvezményekkel (például fejlesztési tartalék) a megszűnésre tekintettel, ha a kisvállalati adóalanyisága időszaka alatt a társaságiadó-törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége.

Az adózónak a bejelentés adóévére vonatkozóan társasági-adóelőleget már nem kell bevallani és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem kell fizetni. Amennyiben az adózó nem tehette volna meg jogszerűen bejelentését, nem mentesül az adóelőleg fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.

A társaságiadó-alanyiság alatt keletkezett elhatárolt veszteséget a kisvállalati adóalanyiságot választó adózó nem jogosult felhasználni a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, továbbá adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből adóévenként 20-20 százalékot, a nem 12 hónapos adóév esetén az elhatárolt veszteség időarányos részét elszámoltnak kell tekintetni.

A törvény továbbá előírja, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószágra és tárgyi eszközre tekintettel az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. Az adóalanyiság előtt megszerzett eszközök esetében pedig a társasági adótörvény szerinti időarányos részt elszámoltnak kell tekinteni, azaz a kisvállalati adóalanyiságot követően a társasági adó hatálya alá történő belépéskor a kisvállalati időszakra arányosan jutó értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető a társasági adóban.

A kisvállalati adóalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény szempontjából, amelyet az adózó a társasági adótörvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó hatálya alá visszakerülő adóalany a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül köteles a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő naptól számított teljes negyedévek vonatkozásában a társasági adóelőleget megállapítani, bevallani és megfizetni. Az adóelőleg mértéke, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, akkor a megszűnés adóévében elszámolt bevétel 1%-a (nem teljes adóév esetén a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított bevétel 1%-a). (Katv. 27-29. §)

4. Példa

Új munkatársak alkalmazása nem jelent többlet költséget

„Perfectax” Kft.

Tevékenységi kör: Adótanácsadás

Mikro-/Kis-/Középvállalkozás: Mikrovállalkozás

Gazdálkodási forma: Kft.

Foglalkoztatottak száma: 6

Árbevétel: 40 000 000 Ft

Az új alkalmazott tervezett bruttó havi fizetése: 350 000 Ft

A Perfectax Adótanácsadó Kft. sikeresen és olajozottan működik, azonban az újonnan bevezetett kisvállalati adóra való tekintettel szüksége volna egy új munkatársra.

(ezer forintban)

 

 

Az adózó eredménykimutatásának adatai és adófizetési kötelezettségei az egyes adónemekben
(nem mindben érintett)

 

Változatlan alkalmazotti létszámmal

 

1 új fő alkalmazása esetén

1. Összes bevétel 40000 40000
2. Összes ráfordítás 39268 44665
ebből:
3. – az előző évek beruházásaiból fennmaradt értékcsökkenési leírás 2000 2000
4. – kifizetett bérek 25500 29700
5. – a tárgyévi beruházásból fakadó értékcsökkenési leírás 0 0
6. Tárgyévi beruházás értéke 0 0
7. Társaságiadó-alapot módosító tételek összesen, kivéve veszteségelhatárolás 0 0
8. A társasági adó rendszerében, a korábbi évekről fennmaradt, a tárgyévben és az azt követő években felhasználható elhatárolt veszteség 0 0
9. Társasági adókedvezmények 0 0
10. Készletek és nettó kintlevőségek* állományváltozása (Tárgyév-tárgyévet megelőző év) 0 0
Adóterhek a hagyományos rendszerben Változatlan alkalmazotti létszámmal 1 új fő alkalmazása esetén
TAO (13.-9.) 73 0
11. Adózás előtti eredmény (1.–2.) 733 –4665
12. Számított adóalap (11.+7.–8.)** 733 –4665
13. Számított adó (12. × 0,1) 73 0
SZOC.HO. (4. × 0,27) 6885 8019
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS (4. × 0,015) 383 446
ÖSSZESEN 7341 8465
Kisvállalati adó Változatlan alkalmazotti létszámmal 1 új fő alkalmazása esetén
14. Pénzforgalmi szemléletű eredmény*** 10000 5800
15. Az adóévben keletkezett elhatárolt veszteség (negatív pénzforg. eredmény) 0 0
16. ebből: – új beruházásból fakadó veszteség 0 0
17. – további veszteség 0 0
18. Személyi jellegű kifizetések (4.) 25500 29700
19. A korábbi évek nem új beruházásból származó elhatárolt veszteségének a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható része 0 0
20. A KIVA alapja az új beruházásból származó veszteségleírás figyelembevétele nélkül (14.+18.–19.,
de minimum 18.)
35500 35500
21. Az új beruházásból származó elhatárolt veszteség adóévi adóalapot csökkentő része 0 0
22. Adóalap (20.–21.) 35500 35500
KIVA ÖSSZESEN (22. × 0.16) 5680 5680
* Nettó kintlevőség: A vállalkozás felé rendezetlen számlák értéke csökkentve a vállalkozás által kifizetetlen számlák értékével. 

** A veszteségelhatárolás az adóalap 50%-áig vehető igénybe.

*** A pénzeszközök tárgy üzleti évi összege csökkentve a megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A példában az adózás előtti eredményből visszaszámítva: 1.-2.+szoc.h. és szakképz.h.+3.+5.-6.-10.

 

5. Példa

Egy új, nagy beruházást igénylő, sikeres vállalkozás adókötelezettsége

Zöld Tavasz Bt.

Tevékenységi kör: zöldségtermesztés

Kezdeti, új beruházás értéke: 100 000 000 Ft

Alkalmazottak száma az első évben: 10

Alkalmazottak bruttó havi bére: 200 000 Ft

További fejlesztések: 4. évben: + 4 alkalmazott

 

A Zöld Tavasz Bt.-t tulajdonosa akkor hozta létre, mikor nagyobb földtuklajdont örökölt. A területen zöldségeket kezdett termeszteni, kezdeti beruházásakor új gépeket, járművet kellett vásárolnia. Később a szállítási és értékesítési tevékenysége bővítéséhez felvett további 4 alkalmazottat.

(ezer forintban)

 

 

Az adózó eredménykimutatásának adatai és adófizetési kötelezettségei az egyes adónemekben (nem mindben érintett)

 

Tárgyév

 

Tárgyévet követő
1. év

 

Tárgyévet követő
2. év

 

Tárgyévet követő
3. év

 

Tárgyévet követő
4. év

 

Tárgyévet követő
5. év

1. Összes bevétel 70000 70000 78000 78000 87000 87000
2. Összes ráfordítás 105840 123259 73259 73259 85595 68176
ebből:
3. – az előző évek beruházásaiból fennmaradt értékcsökkenési leírás 0 17419 17419 17419 17419 0
4.
kifizetett bérek
24000 24000 24000 24000 33600 33600
5. – a tárgyévi beruházásból fakadó értékcsökkenési leírás 50000 50000 0 0 0 0
6. Tárgyévi beruházás értéke 100000 0 0 0 0 0
7. Társasági adóalapot módosító tételek összesen, kivéve veszteségelhatárolás 0 0 0 0 0 0
8. A társasági adó rendszerében, a korábbi évekről fennmaradt, a tárgyévben és az azt követő években felhasználható elhatárolt veszteség 0 35840 89099 86729 84358 83656
9. Társasági adókedvezmények 0 0 0 0 0 0
10. Készletek és nettó kintlevőségek* állományváltozása (Tárgyév-tárgyévet megelőző év) 5000 0 0 0 0 0
Adóterhek a hagyományos rendszerben Tárgyév Tárgyévet követő
1. év
Tárgyévet követő
2. év
Tárgyévet követő
3. év
Tárgyévet követő
4. év
Tárgyévet követő
5. év
TAO (13.–9.) 0 0 237 237 70 941
11. Adózás előtti eredmény (1.–2.) -35840 -53259 4741 4741 1405 18824
12. Számított adóalap (11.+7.–8.)** -35840 -53259 2371 2371 703 9412
13. Számított adó (12.*0,1) 0 0 237 237 70 941
SZOC.HO. (4.*0,27) 6480 6480 6480 6480 9072 9072
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS (4.*0,015) 360 360 360 360 504 504
ÖSSZESEN 6840 6840 7077 7077 9646 10517
Kisvállalati adó Tárgyév Tárgyévet követő
1. év
Tárgyévet követő
2. év
Tárgyévet követő
3. év
Tárgyévet követő
4. év
Tárgyévet követő
5. év
14. Pénzforgalmi szemléletű eredmény*** -84000 21000 29000 29000 28400 28400
15. Az adóévben keletkezett elhatárolt veszteség (negatív pénzforg. eredmény) 84000 0 0 0 0 0
16. ebből: – új beruházásból fakadó veszteség 84000 0 0 0 0 0
17. – további veszteség 0 0 0 0 0 0
18. Személyi jellegű kifizetések (4.) 24000 24000 24000 24000 33600 33600
19. A korábbi évek nem új beruházásból származó elhatárolt veszteségének a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható része 0 0 0 0 0 0
20. A KIVA alapja az új beruházásból származó veszteségleírás figyelembevétele nélkül (14.+18.-19., de minimum 18.) 24000 45000 53000 53000 62000 62000
21. Az új beruházásból származó elhatárolt veszteség adóévi adóalapot csökkentő része 0 45000 39000 0 0 0
22. Adóalap (20.-21.) 24000 0 14000 53000 62000 62000
KIVA ÖSSZESEN (22. × 0.16) 3840 0 2240 8480 9920 9920
*Nettó kintlevőség: A vállalkozás felé rendezetlen számlák értéke csökkentve a vállalkozás által kifizetetlen számlák értékével. 

**A veszteségelhatárolás az adóalap 50%-áig vehető igénybe.

***A pénzeszközök tárgy üzleti évi összege csökkentve a megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A példában az adózás előtti eredményből visszaszámítva: 1.-2.+szoc.h. és szakképz.h.+3.+5.–6.–10.

Forrás: NAV

Online időpontfoglalás
Elérhetőségeink

Iroda: 2212, Csévharaszt, Kossuth L. u.65

Tel/Fax: (+36-29) 493-096

E-mail: info@kontirlak.hu

Login