Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

Béren kívüli juttatások adózás 2013-ban

Fontos kiemelni, hogy a béren kívüli juttatások – bemutatni kívánt – rendszere tágabb juttatási kört fed le, mint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 71. §-ában meghatározott juttatások, továbbá nem azonos a köznyelvben cafeteriaként említett juttatásokkal. A béren kívüli juttatások a javadalmazás olyan elemei, amelyeket a munkáltató a béren (és az esetleges nyereségrészesedésen) kívül nyújt a munkavállalóknak. A béren kívüli juttatási rendszer rugalmatlansága miatt alakult ki a cafeteria-rendszer, ugyanis a mindenki számára egységesen nyújtott juttatások csak a munkavállalók egy részének igényeit elégítették ki.

Napjainkban a cafeteria-rendszer a javadalmazási rendszer integrált részét képezi, hiszen a magyarországi vállalkozások jelentős része is ennek keretén belül nyújtja a béren kívüli juttatásokat. A cafeteria-rendszer a vállalat által felkínált béren kívüli elemeket tartalmazó rendszer, amely minden munkavállaló számára biztosítja a különböző juttatási formák közötti szabad választást. A tipikus cafeteria-rendszerben a dolgozók rendelkeznek egy előre meghatározott – általában éves – keretösszeggel, amelynek erejéig minden dolgozó saját motivációjának és preferenciáinak megfelelően állíthatja össze juttatási csomagját.
Írásunkban elsőként a 2013. évi adóváltozásokat foglaljuk össze, majd a szűken értelmezett, az Szja-tv.-ben is ilyenként említett béren kívüli juttatások körét tekintjük át. Ezt követően azokat a juttatásokat vesszük sorra, amelyeket viszonylagos gyakorisággal alkalmaznak a különböző vállalati béren kívüli juttatási rendszerek.

1. A béren kívüli juttatások adókötelezettségét érintő legfontosabb 2013. évi változások

1.1. A béren kívüli juttatások változó eho-terhelése

Az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke 2013-tól a korábbi 10 százalékról 14 százalékra emelkedik [Eho-tv.
3. § (4) bekezdés]. A közteheralap változatlanul a juttatás értékének 1,19 szerese.

1.2. A munkahelyi étkeztetés adózását érintő változás

A 2012-ben hatályos szabályozás szerint csak az a munkahelyi étkeztetés minősülhet béren kívüli juttatásnak, amely a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen valósul meg. Utalvány, elektronikus adathordozó formájában történő juttatás esetén további feltétel, hogy ez az étkezőhely kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit lássa el.
2013-tól ez utóbbi feltétel megszűnik, tehát nem kizáró ok, ha más magánszemélyek is igénybe veszik az étkezőhely szolgáltatását. Változatlan viszont az a feltétel, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén működőnek kell lennie [Szja-tv. 71.§ (1) bekezdés b)pont ba)alpont és (2) bekezdés b)pont ba)alpont].

1.3. Az iskolakezdési támogatás új szabályai

Az iskolakezdési támogatással összefüggő legfontosabb változás, hogy 2013-tól iskolakezdési támogatás csak utalvány formában nyújtható (tehát a számlával történő elszámolás lehetősége megszűnik). Az utalvány lehet papír alapú vagy elektronikus utalvány is. Szintén változás, hogy az utalvány a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel. Az adminisztrációs terheket csökkenti az az új szabály, mely szerint a jogosultságról a magánszemélynek csak nyilatkozatot kell tennie a munkáltató részére, tehát nem szükséges igazolások (pl. iskolalátogatási igazolás) benyújtása [Szja-tv. 71.§ (1) bekezdés g)pont].

1.4. Az elhunyt munkavállaló éves cafeteria-kerete

Amennyiben a munkáltató által a munkavállalónak juttatott, önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások együttes értéke meghaladja az adóévi 500 ezer forintot, illetve a jogviszony fennállásának időtartamával arányos részét, a meghaladó rész az Szja-tv. szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül (és ekként adóköteles). Ez utóbbi időarányosítási szabály méltánytalan helyzetet eredményezhet az adóév közben elhalálozó munkavállaló vonatkozásában. Az előbbiekre figyelemmel a törvény – már a 2012. évre is alkalmazhatóan – úgy rendelkezik, hogy az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg [Szja-tv. 70.§ (4) bekezdés].

1.5. Az Erzsébet-utalványt érintő változások

2013-tól az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 8 ezer forintra emelkedik. Nem változik ugyanakkor az a szabály, hogy a havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén is alkalmazható.
2012-ben az Szja-tv. átmeneti rendelkezése biztosította, hogy az Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel vásárlásán túlmenően – az év végéig – melegkonyhás vendéglátó helyen étkezési szolgáltatás igénybevételére is felhasználható legyen. 2013-tól a melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére (is) felhasználhatóság véglegessé válik [Szja-tv. 71.§ (1) bekezdés b)pont bb)alpont és (2) bekezdés b)pont bb)alpont].

1.6. Az Szja-tv. szerinti egyes meghatározott juttatások körét érintő változás

Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek azok a termék, szolgáltatás, vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatások, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg. E juttatási körbe azonban 2013-tól nem tartozhat bele a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Az ilyen utalványok juttatása esetén, ha azt dolgozó kapja, a juttatás bérként, míg ha például a dolgozó közeli hozzátartozója kapja, a juttatás egyéb jövedelemként visel közterheket [Szja-tv. 70.§ (1a) bekezdés].

1.7. A kulturális szolgáltatás igénybevételének adómentessége

2013-tól adómentesnek minősül a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A szabály kizárja az adómentes juttatások köréből a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt összeget [Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. alpont].

1.8. A biztosítások adókötelezettségét érintő módosítások

2013-tól módosulnak az Szja-tv. üzleti biztosítások adókötelezettségét szabályozó rendelkezései. A módosítások részeként az Szja-tv. bevezeti a kockázati biztosítás fogalmát, továbbá a kockázati biztosítás fogalmának megfelelő biztosítás díjához (havi korláttal) adómentességet rendel. 2013-tól adóköteles díjú személybiztosítások (élet-, baleset- és betegségbiztosítások) kifizetői adóteher mellett köthetők (az előbbi biztosítások egyes meghatározott juttatásként adóznak). Újfajta módon kell meghatározni a biztosításból származó kamatjövedelmet, továbbá új szabályok vonatkoznak a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózására. Az Szja-tv. újrafogalmazza a biztosítói kifizetések adókötelezettségét is. Különös (speciális) szabályok vonatkoznak a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokra.
A kifizető (munkáltató) által magánszemély (munkavállaló) javára kötött személybiztosítások díjfizetés időpontjában érvényes adókötelezettségével jelen írásunk későbbi részében foglalkozunk.

2. Az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások

Az Szja-tv. 71.§-ában nevesített juttatások utáni 16 százalékos adó a kifizetőt terheli (az adó alapja a jövedelem 1,19-szerese), továbbá e juttatásokkal összefüggésben a kifizetőt 2013-tól 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli [Eho-tv. 3.§ (4)]. Az eho százalékos mértékének emelkedése következtében a béren kívüli juttatások eddigi 30,94 százalékos közterhe 2013-tól 35,7 százalékra nő, amely ugyanakkor a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás mellett adható egyes meghatározott juttatások 51,17 százalékos közterhével szemben még mindig kedvezőbbnek mondható.
Nem változik az a szabály, miszerint a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek adott béren kívüli juttatások legfeljebb 500 ezer forint éves keretösszegig nyújthatók kedvezményes adózás mellett, míg az ilyen juttatások keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja-tv. 70. § (4) bekezdés].

Az Szja-tv. 71.§-a szerinti béren kívüli juttatásokat 2013-tól 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. A béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja-tv. 70.§ (4) második mondata], melyet 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhel. Az Szja-tv. 70.§-a (4) bekezdésének második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap [Szja-tv. 70.§ (4) második mondata] után számított, 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás [Eho-tv. 3.§ (6)].

Az Szja-tv. 71. §-a alapján béren kívüli juttatásnak minősül:

  • a kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig;
  • a munkahelyi étkeztetés havonta 12 ezer 500 Ft-ig;
  • az Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész;
  • a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 450 ezer Ft összegig;
  • az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig;
  • a helyi utazási bérlet juttatása;
  • az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig;
  • a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig;
  • a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig;
  • a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig;

Az említett juttatások meghatározott feltételekkel és értékbeli korlátozással tartozhatnak a 71.§ hatálya alá.

Amennyiben a törvényi feltételeknek egyébként megfelelő, 71.§ szerinti juttatás túllépi az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt, akkor a felettes rész után a juttatónak a 16 százalék személyi jövedelemadó mellett magasabb mértékű, 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, arra való tekintettel, hogy a felettes rész az Szja-tv. 70.§-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja-tv. 70.§ (4) bekezdés; Eho-tv. 3.§ (1) bekezdés b)pont ba)alpont].

A 71.§ alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, továbbá munkavállalónak minősül a Munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is [Szja-tv. 71.§ (6) bekezdés a)–b)alpont].

A kifizetőnek az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján kell figyelembe venni [Szja-tv. 71.§ (4) bekezdés]. Ha valamely béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság megállapítja a feltételek fennállásának hiányát, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve, ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie [Szja-tv. 71.§ (5) bekezdés].

2.1. Üdülési szolgáltatás nyújtása

Az Szja-tv. alapján üdülési szolgáltatást évenként a minimálbér mértékéig a következő személyek kaphatnak [Szja-tv. 71.§ (1) bekezdés a)pont, 71.§ (2) bekezdés a)pont, 71.§ (2) bekezdés c)pont]:

  • a munkavállaló, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag és előbbiek közeli hozzátartozói,
  • a szakképző iskolai tanuló,
  • kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató,
  • a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója, ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja,
  • az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója,
  • a szakszervezet tagja, nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója.

Üdülési szolgáltatást a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshelyen lehet kedvezményes adózás mellett nyújtani, ha az üdülő a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében, a munkáltató cég kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervnek és a miniszter irányítása alatt álló szervnek a tulajdonában, vagyonkezelésében van. A Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy munkavállalónak minősül [Szja-tv. 71.§ (6) bekezdés c)–e)alpont].

Az Szja-tv. 71. § (6) bekezdés c)pontja alapján üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely. A kormányrendelet 2. számú melléklete alapján üdülő az a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, amely legalább 3 szobával rendelkezik, éves vendégforgalmának legalább 90 százalékában igényjogosultak és hozzátartozóik, vagy korosztályos üdülőben az adott korosztály számára szervezett vagy nem szervezett formában szállást és ehhez kapcsolódó ellátást, valamint szabadidős szolgáltatást nyújt, és legalább a „C” kategóriájú üdülő minősítési követelményeinek eleget tesz. Üdülő az is, amely az ellátást a szálláshely környezetében, illetve önellátó formában biztosítja. Villa az az üdülő, amely kis létszámú (legfeljebb 20 fő számára történő) elhelyezést biztosít. Gyermeküdülő az az üdülő, amely éves forgalmának legalább 90 százalékában 6–18 éves korosztályú fiatalok üdültetésére szolgál. A gyermek- és ifjúsági üdülő olyan gyermeküdülő, amely éves forgalmának legalább 90 százalékában 6–30 éves korosztályú fiatalok üdültetésére szolgál.

 

2.2. Munkahelyi étkeztetés formájában juttatott bevétel

Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész. Ugyanilyen adójogi elbírálás alá esik a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalvány, elektronikus adathordozó is [Szja-tv. 71.§ (1) bekezdés b)pont ba)alpont].

Munkahelyi étkeztetés utalvány, elektronikus adathordozó formájában történő juttatása esetén – a munkáltató telephelyén működő étkezőhely követelményén túl – 2012-ben feltétel az is, hogy ez az étkezőhely kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit lássa el. 2013-tól már nem kizáró ok, ha más magánszemélyek is igénybe veszik az étkezőhely szolgáltatását [Szja-tv. 71.§ (1) bekezdés b)pont ba)alpont és (2) bekezdés b)pont ba)alpont].

2.3. Az Erzsébet-utalvány

Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány (Szja-tv. 3.§ 87. pont). 2013-ban az Erzsébet-utalvány havi keretösszege 8 ezer forint [Szja-tv. 71.§ (1) bekezdés b)pont bb)pont]. A havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén is alkalmazható.
2013-tól az Erzsébet-utalvány fogalomváltozása következtében a melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére (is) felhasználhatóság véglegessé válik [Szja-tv. 71.§ (1) bekezdés b)pont bb)alpont és (2) bekezdés b)pont bb)alpont].

A havi 12 ezer 500 forint munkahelyi étkeztetésben és a havi 8 ezer forint Erzsébet-utalványban a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, és – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemély is részesíthető kedvezményesen [Szja-tv. 71.§ (2) bekezdés b)pont]. Az említett személyek előbbi juttatásai esetében az 500 ezer forintos kedvezményes keretet nem kell figyelembe venni.

Forrás: Hajdu Ilona

Online időpontfoglalás
Elérhetőségeink

Iroda: 2212, Csévharaszt, Kossuth L. u.65

Tel/Fax: (+36-29) 493-096

E-mail: info@kontirlak.hu

Login