Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

Közterhek átalányadós egyéni vállalkozónál, egyéni cégnél

szjaA személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 2. § (1) bekezdése alapján a törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki.

Az Szja tv. 3. § 33. pontja értelmében a törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.

Az Szja tv. 8. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 16 százaléka.

Az Szja tv. 29. §-a kimondja, hogy az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

Az Szja tv. 50. § (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat a (4)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve akkor, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot.

Az Szja tv. 51. § (8) bekezdése alapján a tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Az Szja tv. 53. § (1) bekezdése szerint a jövedelmet a bevételből a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel

a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,
b) az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,
c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 87 százalék,
d) a c) pontban említett egyéni vállalkozó – feltéve, hogy külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) működtetéséből szerez bevételt – 93 százalék,
e) a mezőgazdasági kistermelő 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 19. § (2) bekezdése kimondja, hogy a biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

A Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A Tbj. 29. § (3) bekezdése értelmében a biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szochotv.) 456. § (1) bekezdés szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.

A Szochotv. 459. § (1) bekezdése értelmében a számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló (Szakképtv.) 2011. évi CLV. törvény 2. § (3) bekezdése szerint annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

A fenti jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással szakértőnk mindenekelőtt felhívta a kérdező szíves figyelmét arra, hogy az Szjatv. értelmében az egyéni cég társas vállalkozásnak minősül, vagyis az egyéni vállalkozás annak egyéni cégként való nyilvántartásba vételét követően kikerül az Szjatv. hatálya alól, így az egyéni cég nem alkalmazhatja értelemszerűen az Szjatv. szerinti átalányadózásra vonatkozó szabályokat sem, hanem a Tao avagy az evatörvény szabályai szerint kell eljárnia.

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét év közben kezdi meg, akkor a tizenötmillió forintos bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti csak figyelembe.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó adókötelezettségének pontos meghatározását illetően Verbai Tamás kiemelte, hogy annak megállapításához – amint az az idézett és hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből kitűnik – mindenképpen szükséges a vállalkozás által végzett tevékenység ismerete, ugyanis ez befolyásolhatja az elszámolható költséghányad mértékét. Mindazonáltal az Szjatv. főszabály szerint a befolyt bevétel 60 százalékát tekinti adóköteles jövedelemnek, amelyet az összevont jövedelem részeként 16 százalékos mértékű szja terhel. Míg a járulékok tekintetében a Tbj. akként rendelkezik, hogy a biztosított – főfoglalkozású – egyéni vállalkozó az Szja tv. szerint megállapított átalány jövedelme után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot köteles megfizetni. Az átalányadózás választó egyéni vállalkozót továbbá az átalányban megállapított jövedelem után 27 százalékos mértékű szocho is terheli, ugyanakkor a Szakképtv. értelmében az átalányadó megfizetése mellett szakképzési hozzájárulás teljesítésére már nem köteles.

Forrás: adózóna

Online időpontfoglalás
Elérhetőségeink

Iroda: 2212, Csévharaszt, Kossuth L. u.65

Tel/Fax: (+36-29) 493-096

E-mail: info@kontirlak.hu

Login