Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

Nyereményjátékok szja-vonzatai

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk nyereményjátékokkal például a tévében, a rádióban, az interneten, a sajtókiadványokban, az üzletekben, vagy különböző termékek csomagolásán. Mindezek mellett továbbra is közkedveltek a különböző típusú lottók, a totó, a kenó, a kaparós sorsjegyek és más szerencsejátékok. Ugyanakkor az ilyen típusú játékok nyereményei a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) szerinti adókötelezettséget keletkeztethetnek, ezért a játék szervezőjének és játékosának sem árt tisztában lenni a nyereményt terhelő kötelezettségekről. A következőkben bemutatásra kerülnek – a teljesség igénye nélkül – a különböző nyereményjátékok az Szja-törvény tekintetében.

Szerencsejátéknak minősülő nyereményjátékok

A nyereményjátékok legjellemzőbb kategóriái a szerencsejátékok. Ebbe a kategóriába tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) alapján minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása (tétfizetés) fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől (szerencsétől) függ.

A szerencsejátékok fajtái:

– a sorsolásos játék (pl. lottó),

– a nem sorsolásos játék (pl. rulett),

– a pénznyerő automata üzemeltetése,

– a kaszinójáték és

– a fogadás (pl. lóverseny)

– és 2010. május 1-jétől a kártyajáték.

A szerencsejátékok után nemcsak az Szjtv.-ben meghatározott játékadót kell megfizetni, hanem bizonyos esetekben az Szja-törvény szerinti adófizetési kötelezettség is felmerül. Ezen adókötelezettségekről az Szja-törvény 76. § rendelkezik.

A nyeremény esetében az Szjtv.-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét az Szja-törvény értelmében jövedelemnek kell tekinteni.

Az adóköteles nyereményt terhelő adó mértéke eltér a pénzbeli és nem pénzbeli nyeremények esetén.

A pénzbeli nyereményt terhelő adó a nyeremény összegének a 25 százaléka, amelyet a teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, befizetnie és bevallania.

Abban az esetben, ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték (például tárgynyeremény vagy szolgáltatás), akkor annak általános forgalmi adó(a továbbiakban: áfa) nélkül számított szokásos piaci értékének 33 százalékát kell adócímén a kifizetőnek megfizetnie.

A leírt szabály nemcsak a szerencsejátékokra, hanem a bejelentés köteles ajándéksorsolásokra is vonatkozik.

 

Példa a szerencsejátékból és az ajándéksorsolásból származó nyereményt terhelő adó megállapításához.

A lottóengedélyhez kötött sorsolásnak minősülő számsorsolás, amelynek nyereményét 25 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Például a 2100 forint kifizetett nyeremény teljes összege 2800 forint volt, amelyből a kifizető 700 forint adót vont le.

Egy bizonyos napon a skandináv lottó vásárlói között 8–17 óráig óránként kisorsolnak egy 2,5 millió forint értékű személygépkocsit. A kifizető a személygépkocsi áfa nélkül számított értékére (2 millió forintra) megfizeti a 660 ezer forint személyi jövedelemadót.

Az Szja-törvény 76. § (4) bekezdése tételesen felsorolja azokat a játékformákat, amelyek nyereményei nem minősülnek az Szja-törvény értelmében jövedelemnek, tehát a játék szervezőjét kizárólag a Szjtv. szerinti kötelezettség terheli, a nyertes magánszemélynek pedig nem keletkezik a nyereményre tekintettel adókötelezettsége.

Tehát nem számít jövedelemnek:

– az Szjtv. alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból,

– a sorsjátékból,

– a pénznyerő automatából,

– a játékkaszinóból,

– a bukmékeri rendszerű fogadásból,

– a lóversenyfogadásból,

– a bingó játékból, továbbá

– 2010. május 1-jétől a kártyateremben szervezett kártyajátékból

származó nyeremény.

Tehát nem keletkeztet a magánszemélynek személyi jövedelemadó-fizetési és bevallási kötelezettséget az a nyeremény, amit például a Kincsem Parkban lóversenyfogadásból nyert, amit egy játékkaszinóban a ruletten nyert, amit egy játékteremben elhelyezet „félkarú rabló”-ból nyert, vagy ami bingó játékból származik.

Az Szja-törvény szerint jövedelmet nem keletkeztető játékok közül magyarázatra szorul az engedélyhez nem kötött sorsolásos játék – köznapi néven a tombola – fogalma. Az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékokról az Szjtv. 16. § (1) bekezdése rendelkezik a következők szerint.

„Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és

a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 5 ezer darabot vagy összes értéke az 500ezer forintot nem haladja meg és

b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolt pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80 százalékát meghaladja.”

 

Példa az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékra és a sorsjátékra:

Egy iskola farsangi rendezvényén a résztvevők számára elad 500 darab tombolaszelvényt, amelyből 25 ezer forint bevétele keletkezik. A nyeremények különböző játékok, sportszerek, papír-írószerek, amelyeknek az összértéke 22 ezer forint.

Mivel az említett tombola megfelel az Szjtv. 16. §(1) bekezdésében foglaltaknak, ezért engedélyhez nem kötött sorsolásos játéknak minősül, amely nyereményeit nem terheli személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség.

Egy magánszemély három kaparós sorsjegyet vásárol. Az egyik szelvény nem nyert, a másik kettőn a nyeremények 200 forint és 50ezer forint. A megszerzett összegek az Szja-törvény 76. § (4) bekezdése értelmében nem számítanak jövedelemnek, ezért nem keletkezik szja-kötelezettség sem.

Itt kell megjegyezni, hogy nem tartozik a nyereményből származó jövedelmek közé az a nyeremény, amelyekre a kamatjövedelmekre vonatkozó rendelkezések vonatkoznak.

Nem szerencsejátéknak minősülő játékok

A szerencsejátékokon kívül számos olyan játékkal találkozhatunk, amelyeket az előzőekben nem soroltunk fel, de a hétköznapi életben nyereményjátékoknak minősülnek, mivel a nyeremény megszerzése nagymértékben függ a szerencsétől. Ezen játékokból származó nyeremények Szja-törvény szerinti besorolását (például üzletpolitikai célból szervezett nyereményjáték, vetélkedő, verseny) számos körülmény befolyásolja.

Üzletpolitikai célból szervezett nyereményjáték

Különbözőtársaságok, cégek azért szerveznek nyereményjátékot, hogy ezzel növeljék a forgalmukat, és ezáltal a bevételüket is. Az ilyen játékok általában sorsolásos játékok. Sokszor a szervező a játékon való részvétel feltételeként egy bizonyos termék, szolgáltatás megvásárlását szabják feltételül, így az akció közvetlenül is hat a forgalom növekedésére, de mindenképpen reklámot jelent, amely közvetetten befolyásolhatja a bevételt. Ugyanakkor az üzletpolitikai célból szervezet nyereményjáték lehet az is, amelyen az érdeklődők (mint potenciális vevők) is részt vehetnek. A nyeremény lehet tárgy, szolgáltatás vagy készpénz.

Az Szja-törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja rendelkezik az üzletpolitikai, reklámcélú ajándékok adómentességéről. Az említett jogszabályhely alapján megállapítható, hogy nem lehet – ezen a jogcímen– adómentes az a nyeremény, amely az Szjtv. hatálya alá tartozó szerencsejáték vagy vetélkedő, verseny díja.

Az említett mentesség nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a sorsolás megfelel az Szjtv. 23. § (1) bekezdés szerinti engedély nélkül szervezhető ajándéksorsolásnak.

Ugyanis ajándéksorsolásnak minősül, ha

– a sorsolás szervezője áruk, szolgáltatások értékesítését végzi,

– a játékban csak termék, illetve szolgáltatás vásárlója vehet részt,

– a vásárló a vásárláskor vagy a szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjeggyel vesz részt a sorsoláson,

– nyilvános húzás útján történik a nyertes meghatározása,

– és a nyeremény kizárólag áru vagy szolgáltatás.

Amennyiben a leírt feltételek mindegyik szempontjának megfelel a sorsolásos játék, akkor a nyeremény az Szja-törvény 76. §-a szerint válik adókötelessé. Ugyanakkor, ha csak egy szempontnak nem felel meg a nyereményjáték– például a vásárlónak a vásárlást követően SMS-ben kell regisztrálnia magát–, akkor a nyeremény az említett 8.14. pont alapján adómentes lehet.

Az Szja-törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja alapján adómentes a kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének megfelelő magánszemély számára adott

– árengedmény,

– visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az árura vagy szolgáltatásra váltható érték.

Az adómentességnek tehát még az előzőekben leírtaktól függetlenül további feltételei is vannak, amelyek a következők.

A nyereményjátéknak

– vásárláshoz kötöttnek kell lennie,

– üzletpolitikai, reklám célt kell megvalósítania,

– magánszemélyek széles körében nyilvánosan kell meghirdetni kampány keretében,

– a juttatása magánszemélynek adott árengedménynek, visszatérítésnek vagy más kedvezmény formájában adott juttatásnak kell lennie,

– nem szabad vetélkedőnek, versenynek, illetve az Szjtv.-törvény hatálya alá tartozó sorsolásnak lennie..

Az üzletpolitikai, reklám célt az Szja-törvény nem határozza meg, ezért a hétköznapi jelentést alapul véve elfogadható, ha a játék a nyeremény kifizetőjének forgalmát, bevételét, illetve a vásárlók, érdeklődők vásárlási hajlandóságát, kedvét növeli.

Szintén feltétele az adómentességnek, hogy a kampány magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett legyen (tehát ne egy zárt közösség számára szervezzék meg). Ebbe a feltételbe belefér az, ha a szervező kizárja a játékból a saját, illetve a játékban részt vevő cégek, társaságok munkavállalóit, illetve azok hozzátartozóit. Ugyanakkor megfelel a feltételeknek, ha a játékban csak a nyugdíjasok, gyermekek vehetnek részt.

A játék„széles körű nyilvános meghirdetése” azt jelenti, hogy a nyereményjáték szervezője biztosítja, hogy minden – a játék tekintetében – célszemély információt szerezhessen az akcióról. Például, ha egy vidéki kis közért meghirdeti, hogy minden huszonötödik vásárlója kap egy ajándékcsomagot, akkor a nyilvános meghirdetés tényének megfelel, ha az üzlet kirakatában vagy esetleg bejáratán elhelyez az akcióról egy jól látható tájékoztatót.

Ugyanakkor, ha egy nagy forgalmú üdítőitalt forgalmazó cég szervez nyereményjátékkal összekötött kampányt (például az üdítőital kupakjában lévő kód beküldői között hetenként 1 darab mobiltelefont, 3 darab mp3-lejátszót és 5 darab digitális fényképezőgépet sorsolnak ki az akció ideje alatt), akkor ebben az esetben nagyobb volumenű tájékoztatásnak kell a játékot megelőznie, mint egy kis közért esetében. Ebben az esetben az felel meg a nyilvános meghirdetésnek, ha az akcióról a vásárlók értesülhetnek a médiából (tévéből, rádióból, napi- hetilapokból), a cég internetes honlapjáról, esetleg az üdítőket forgalmazó üzletekben elhelyezett tájékoztatókról, vagy a játékról tájékoztatást nyújtó hostessektől. Miután az akció célja a forgalom növelése ezért a játék szervezőjének is érdeke, hogy a potenciális vásárlói körét értesítse az eseményről.

Sok esetben előfordul, hogy a magánszemély nem a nyereményjáték szervezőjétől vásárolja meg azt az árut, szolgáltatás, amelyre tekintettel az akcióban részt vehet (ilyen eset lehet például, amikor egy arcápoló termékeket gyártó cég szervez akciót a termékeit a forgalmazóktól – tehát más, harmadik személytől – vásárló vevők körében). Erre tekintettel az Szja-törvény nem zárja ki az adómentességet, amennyiben az egyéb törvényi feltételeknek a nyereményjáték megfelel.

Nem felel meg az adómentesség feltételének azonban az az eset, amikor egy bevásárlóközpont olyan sorsolásos játékot szervez, amely során az üzleteiben vásárló magánszemélyek a vásárlást igazoló számla, nyugta bemutatásakor kapnak egy sorsjegyet, amellyel részt vehetnek az akció végén tartandó sorsoláson. Ebben az esetben nem valósul meg az üzletpolitikai cél, mivel a játék résztvevőinek vásárlásra való ösztönzése nem növeli meg az üzletközpont bevételét, hiszen az üzlethelyiségek bérlői a forgalmuktól függetlenül továbbra is fix bérleti díjat fizetnek.

Az adómentességnek szintén feltétele, hogy a nyeremény áru, szolgáltatás vagy ezek vásárlására szolgáló érték (például egy adott árufajta megvásárlása során felhasználható utalvány) legyen, tehát nem felel meg az adómentesség feltételének, ha a nyeremény készpénz.

Fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a juttatás nem minősülhet vetélkedő, verseny díjának, miután ezek a játékok az Szja-törvény értelmében már más megítélés alá kerülnek. Például nem felel meg a feltételeknek az a meghirdetett játék, amely során a 6 és 14 év közötti gyerekeknek egy csokoládét forgalmazó cég rajzversenyt hirdet „Hogyan képzelem el a jövőt?” címmel, és a pályázatokat egy kijelölt zsűri az előre meghatározott szempont szerint értékeli, majd a legjobbak díjazásban részesülnek. Ebben az esetben a nyeremény verseny díjának minősül, mivel itt a gyerekek fantáziája és rajzolási tehetsége kerül megmérettetésre.

Bár az árengedménnyel a hétköznapokban leggyakrabban nem a nyereményjátékok kapcsán találkozunk, de azért erre is akadhat példa, ezért tegyünk erről is említést, mivel ez a fajta „ajándék” is üzletpolitikai célt szolgálhat. Az adómentesség nem korlátozza az árengedmény mértékét, így az akár 100 százalékos is lehet. Például megfelel a feltételnek az az eset, amikor egy áruház minden tizedik vevője fizetéskor egy szerencsekereket pörget meg, amely véletlenszerűen megmutatja, hogy a vevő az adott vásárláskor hány százalékos árengedményt kap. Fontos megjegyezni, hogy árengedményt csak az az eladó adhat, akitől a vásárlás történik, tehát harmadik személy nem.

A visszatérítés egy speciális árengedmény, amelyet a vevő utólag, már az áru, szolgáltatás megvásárlása után kap meg. Igaz, hogy ebben az esetben a magánszemély pénzt kap adómentesen, de ez az eset mégis természetbeni juttatásnak minősül, mivel az ilyen módon kapott pénz a korábbi vásárlás egy részének, vagy egészének visszatérítése. Például megfelel az adómenteség feltételének az, ha egy személygépkocsikat forgalmazó társaság egy adott hónapban kisorsolja három magánszemély vásárlóját, akik visszakapják a személygépkocsijuk árának 30-40-50 százalékát.

 

Példák az üzletpolitikai cél teljesülésére

Egy műszaki berendezéseket forgalmazó cég új televízió típust hoz forgalomba. A vevők vásárlási kedvének növelése céljából országos méretű (televízióban, rádióban, óriásplakátokon meghirdetett) akciót szervez, amely keretében az új televízió vásárlása esetén 50 ezer forint árengedményt ad azoknak a vevőknek, akik vásárláskor leadnak egy másik – akár már használhatatlan – tévékészüléket. Ebben az esetben az adómentesség feltételei teljesülnek, mivel az akció célja az új készülék vásárlására való ösztönzés, és a promócióban adott juttatás a magánszemélyek számára széles körben meghirdetett vásárlással egybekötött árengedmény.

Egy sörgyár a futball-világbajnokság időtartalmára egy három játékból álló országos akciót hirdet. A játékokon úgy lehet részt venni, hogy SMS-ben be kell küldeni, vagy a sörgyár honlapján történt regisztrálás után meg kell adni az üveges termékek kupakjában, illetve a dobozos termékek nyitó fülén elhelyezett kódokat.

Az első játék során a magánszemély tíz kód ellenében egy, a gyártó és a világbajnokság emblémájával ellátott, kimondottan az alkalomra gyártott söröspoharat kapnak. Ez az akció teljesen megfelel a feltételeknek, ezért a poharak megszerzése adómentes juttatásnak minősül.

A második játék során a játékosok minimum egy, maximum négy kód ellenében a gyártó honlapján tippelhetnek a világbajnokság meccseinek végeredményeire. Amennyiben a játékos eltalálja a tippelt meccs eredményét, akkor annyi pontot kap, ahány kódot a tippeléskor megadott. A játék végén a legtöbb pontot elért játékosok kapják meg a főnyereményeket. A fődíj egy televíziókészülék házi mozi rendszerrel, három laptop és tíz darab kizárólag sportszerekre beváltható vásárlási utalvány. Mivel az említett utalvány egy adott árucsoport megvásárlásához használható fel, ezért megfelel az adómentesség feltételének.

Bár ez a játék már kicsit hasonlíthat a vetélkedőkre, hiszen nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fociban járatosabb játékos gyakrabban eltalálja, hogy mi lesz a meccs eredménye, de mégsem mondhatóa játék vetélkedőnek, hiszen a pontok megszerzése nagymértékben nem a tippelő magánszemélytől függ, hanem egy harmadik fél teljesítményétől. Tehát ennek a játéknak a nyereményei is adómentesek lesznek az Szja-törvény alapján.

A harmadik játék„asztalifoci-bajnokság” néven lett meghirdetve. Annak, aki rész akar venni a bajnokságban, két kódot kell a szervezőknek elküldenie. A játékosok az asztali fociban, más néven a csocsó játékban küzdenek meg egymással. A versenyben kieséses szabály alapján lehet eljutni az elődöntőig és a döntőig. Ebben a játékban az első négy helyezett kap díjat, amelyek már nem lesznek adómentesek az Szja-törvény 1. számú melléklet 8. 14. pontja alapján. Ugyanis ez a játék már versenynek minősül, hiszen az eredmény nem a véletlentől vagy egy harmadik féltől függ, hanem nagymértékben a játékos tudásától, ügyességétől.

Vetélkedő, verseny díja

Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése nagymértékben a magánszemély tudásától, teljesítményétől, ügyességétől függ és nem a szerencsétől vagy a véletlentől, akkor a nyeremény vetélkedő, verseny díjának minősül. A verseny, vetélkedő akár nyereményjátéknak is tekinthető, hiszen lehetséges, hogy a feladatokat pontosan teljesítő versenyzők, játékosok közül sorsolják ki a nyerteseket. Erre nagyon jó példák lehetnek a különböző rejtvényújságok pályázatai, miután a nyerteseket a helyes megfejtők közül sorsolják ki. Előfordulhat olyan eset is, hogy a játék egyébként üzletpolitikai célt szolgál, de miután versenynek, vetélkedőnek minősül, ezért a nyereménye nem lehet adómentes juttatás (lásd az előző rész utolsó példáját).

Az Szja-törvény 69. §(1) bekezdés j) pontja alapján adóköteles természetbeni juttatásnak minősül az ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha az a kifizető által nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny díja, és nem tartozik a nyereményből származó jövedelemre irányadó rendelkezések hatálya alá.

Első lépésként fontos meghatározni, hogy mi minősül versenynek, vetélkedőnek, miután erre vonatkozóan az Szja-törvény nem tartalmaz definíciót. Így elfogadható az általános hétköznapi értelmezés, amely szerint versenynek, vetélkedőnek az az esemény tekinthető, amelyen az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek. Nem kizárt, hogy ebben az esetben is közbejátszhat a véletlen (például egy focimeccsen előnybe lehet az a csapat, amelyik abba az irányba támad, amerre fúj a szél), de a siker és győzelem elérése inkább a versenyzőn és nem külső tényezőkön múlik.

Tehát vetélkedő, verseny lehet például egy sportesemény, keresztrejtvény-pályázat, szavalóverseny, rajzpályázat, az ügyességi vagy szellemi vetélkedő. Ugyanakkor, ha a verseny feladatai a résztvevők számára túl egyszerűek, egyértelműek, bárki számára könnyen megoldhatóak, akkor a játék vagy esemény már nem minősíthető versenynek, vetélkedőnek. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy figyelemmel kell lenni a résztvevők képességeire, mert bizonyos feladatok az egyik embernek magától érthetődnek, míg a másiknak kemény tanulással megszerezhetőnek, tudás alapúnak minősülnek. Például ha az a feladat, hogy magyarul mondjunk el egy pár mondatos párbeszédet arról, hogy hogyan vásárolunk kenyeret, akkor ez alapjában véve nem minősülne versenynek, vetélkedőnek. Azonban, ha ezt a feladatot egy nyelviskola a magyar nyelvet tanuló (tehát más anyanyelvű) diákjai számára szervezi, akkor számukra a párbeszéd minél megfelelőbb, pontosabb, gyorsabb megfogalmazása már tudás alapú feladatnak számít, azaz ekkor az eseményt már versenynek, vetélkedőnek lehet minősíteni.

Természetesen a törvényszövegben a „bárki”kifejezés alatt nem azt kell érteni, hogy a világ minden embere jogosult az eseményen valórészvételre, hanem egy meghatározott, szélesebb kört jelent. Megfelel a „bárki” feltételnek, például egy gyerekeknek szervezett rajzverseny, egy település iskolái között rendezett kosárlabdaverseny, egy nyugdíjas otthon lakóinak tartott szavalóverseny, de akár egy vállalatnál a dolgozó munkavállalók között szervezett táncverseny is.

A „bárki”kifejezés azért is fontos, mivel az Szja-törvény nem minősíti verseny, vetélkedőnek azt az eseményt, amelyen a jogosultak valamelyike nem vehet mindenki részt. Például egy iskola futóversenyt rendez az összes felsőéves tanulója részére, de két gyermeket nem engednek rajthoz állni büntetésből, mert romlott a tanulmányi eredményük. Ebben az esetben már nem mondható, hogy a futóversenyen bárki elindulhat, ezért a verseny díja nem lehet az Szja-törvény értelmében természetbeni juttatás. Ugyanakkor, ha a versenyt nem az összes felsőéves számára rendezik, hanem azon felsőévesek számára, akik nem állnak büntetés alatt, akkor már a futóverseny díja természetbeni juttatás lesz.

Mivel az Szja-törvény nem köti helyezéshez a megkapott juttatást, ezért megfelel a feltételeknek, ha nemcsak az első három helyezett kap nyereményt, hanem akár mindegyik résztvevő kaphat vigaszdíjat.

Például egy iskolai rendezvényen a gyerekeknek különbözőszellemi és fizikai feladatokat kell megoldaniuk. A különböző feladatokért felelős tanárok a megoldások menetét és a végeredményét pontokkal jutalmazzák, amely pontokat a résztvevőknek gyűjteniük kell. A verseny végén összesítik az eredményt, és a három legtöbb pontot elérő kisdiák nyeri meg az első, második és harmadik helyezetteknek járó díjakat, míg a többi kisgyerek 1-1 pólót kap emlékbe.

Fontos megemlíteni, hogy nem minősül vetélkedőnek, versenynek a munkavállalók feladatkörével kapcsolatban meghirdetett „ösztönző” megmérettetés. Például egy ruházati bolt vezetősége meghirdet egy versenyt, amelynek az az eladó lesz a győztese, aki a legnagyobb forgalmat bonyolítja. A győztes egy hétvégi kikapcsolódást nyer egy wellness-szállodában. Miután ez a verseny a munkavállalók teljesítményét díjazza, ezért a nyeremény nem természetbeni juttatás, hanem az összevont jövedelem részeként, azon belül bérjövedelemként válik adókötelessé.

A leírtak abban az esetben is igazak, ha nem a munkáltató az esemény szervezője, hanem egy harmadik fél. Például egy személygépkocsikat gyártó cég a vele szerződében lévő márkakereskedők értékesítést végző munkavállalói között versenyt hirdet. Ha a legtöbb személygépkocsit értékesítő eladó megkapja a gyártó legújabb termékét, akkor ez a juttatás a magánszemély összevonás alá eső jövedelmének minősül.

A verseny, vetélkedőnyereménye csak abban az esetben minősül természetbeni juttatásnak, ha az termék vagy nyújtott szolgáltatás. Megfelel a feltételnek az is, ha a nyeremény olyan utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amelyről megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az Szja-törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem minősül természetbeni juttatásnak a bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Például nem felel meg az adómentesség feltételének, ha a nyeremény készpénz, vagy például egy hipermarket által kibocsátott vásárlási utalvány, amely bármilyen, az áruházban megvásárolható áru megszerzésére felhasználható.

Amennyiben a vetélkedő, verseny megfelel a felsorolt feltételeknek, akkor a magánszemély által megszerzett nyeremény adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelynek adóalapját – az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékét – 54 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Az adót a verseny szervezője (a kifizető) a juttatás időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be. Abban az esetben, ha a magánszemély a díj egy részét megtéríti, akkor az adóalapot a megtérített összeg erejéig csökkenteni kell.

Abban az esetben, ha a szervező és a természetbeni juttatásban (nyereményben) részesülő magánszemély között biztosítási jogviszony áll fenn, akkor a nyeremény értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét (154 százalékot) további 27 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetés kötelezettsége terheli. Ugyanakkor, ha nem áll fenn biztosítási jogviszony a szervező és a nyereményben részesülő magánszemély között, akkor a szervező a nyeremény értéke után még 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.

2010. évig adómentes volt a vetélkedők, versenyek díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5 ezer forintot meg nem haladóösszeg. Ez az adómenteség 2010. január 1-jétől megszűnt.

Ugyanakkor, ha a közoktatási intézmény a saját bevételéből a tanuló gyermekeket egy tanulmányi verseny alkalmával nyereményben, díjban részesíti (ideértve az iskolai könyvjutalmakat is), akkor ez a juttatási forma adómentesnek minősül.

 

A leírtakat példán szemléltetve

Egy fogkrémeket és fogápolási termékeket gyártó cég termékeit szeretné népszerűsíteni a gyermekek körében, ezért az általános iskolás gyerekek részére számos nagyvárosban versenyt rendez az „Egészséges életmód és hatékony fogápolás” címmel. Az eseményeken az egykorú gyerekek versengenek egymással, a korosztályuknak megfelelő ügyességi és szellemi feladatok elvégzése során. A versenyen részt vevő valamennyi gyermek kap egy fogkefét és egy fogkrémet, az első három helyezettnek pedig egy-egy ajándékcsomag a jutalma.

Miután a gyermekeknek adott juttatások vetélkedő, verseny díjának minősülnek, ezért a nyeremények adóköteles természetbeni juttatásként válnak adókötelessé.

Más nyeremények adókötelezettsége

Amennyiben egy nyereményjáték nem minősül az Szjtv. szerinti szerencsejátéknak, akkor adókötelezettségét a nyeremény fajtája (tárgy, szolgáltatás, készpénz) és a felek közötti jogviszony határozza meg.

Most vizsgáljuk meg azokat a nyereményjátékokat, amelyek nem minősülnek szerencsejátékoknak, az Szja-törvény értelmében nem tartoznak az üzletpolitikai célból szervezett nyereményjátékok, sem pedig a versenyek, vetélkedők közé, és a nyereményt tárgy vagy szolgáltatás formájában kapja meg a magánszemély.

Ezen játékok adókötelezettségére egy speciális szabály az Szja-törvény 69. § (1) bekezdés l) pontja vonatkozik, amely alapján adóköteles természetbeni juttatás a „kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel e törvény külön rendelkezésének hiányában is akkor, ha a kifizető a juttatásban részesülő magánszemélynek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem foglalkoztatója”.

A juttatás lehet termék, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány is.

Az adómértéke az adóalap – az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékének – 54 százaléka. Az adót a verseny szervezője (a kifizető) a juttatás időpontjában állapítja meg, fizeti meg és vallja be. A szervező a nyeremény értéke után még 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.

 

A leírt szabályt kell alkalmazni például a következő esetben.

Egy társaság az interneten a Forma–1-bajnoksággal kapcsolatban játékot hirdet. A játékra bárki jelentkezhet, aki a társaság honlapján regisztrál. A játékosoknak meg kell tippelniük a soron következő futam eredményét. Minden helyes tipp pontot ér, amelyeket a játék végén összesítenek, és a 100 legjobb eredményt elérő játékos Forma–1-es pólót kap ajándékba.

Mivel a játékosok semmilyen formában nem fizetnek tétet, ezért a játék biztosan nem szerencsejáték. A játékban valórészvétel nem kötődik vásárláshoz, a szervezőknek a játék hatására nem nő a bevétele, ezért a díj nem minősülhet üzletpolitikai célú juttatásnak sem. Bár nagyobb eséllyel játszik az a játékos, aki a Forma–1-ben részt vevő versenyzőket és istállókat ismeri, mint az, aki a játék folyamán csak tippelget, de mégsem minősíthető az akció vetélkedőnek, versenynek sem, mivel a nyerés esélye csak kismértékben függ a játékostól, ugyanakkor nagymértékben egy harmadik féltől.

Amennyiben a nyeremény juttatója a magánszemély munkáltatója, akkor a megnyert díj a felek között fennállójogviszony (munkaviszony) szerint lesz adóköteles.

Abban az esetben, ha a nyereményjáték díja pénz, és a játék nem az Szjtv. szerinti szerencsejáték, akkor a nyeremény Szja-törvény szerinti besorolása a következőképpen alakul:

– Amennyiben a munkáltató például a legjobban teljesítő dolgozójának fizet „díjat”, akkor a nyereményösszeg a magánszemély nem önálló tevékenységéből, azon belül bérből származó jövedelemnek minősül.

– Abban az esetben, ha a juttató és a magánszemély között más jogviszony nem áll fenn, és a nyeremény megszerzése inkább a magánszemély tevékenységének és kisebb arányba a szerencséjének tudható be, akkor az önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

– Ha a díj elnyerésében döntő szerepe a szerencsének volt, vagy ha a juttatás vásárláshoz kapcsolódik, akkor a nyeremény egyéb jövedelemnek minősül. (Amennyiben a játékban való részvétel vásárláshoz kapcsolódik, és a díjösszeg nem haladja meg a vásárlás összegét, akkor jövedelem az Szja-törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja alapján – a már előzőekben említett törvényi feltételek megléte esetén, mint utólag adott visszatérítés – adómentes lehet.)

– Abban az esetben, ha a díj olyan utalvány, amely nem felel meg a természetbeni juttatás feltételeinek, akkor az utalványt pénznek kell tekinteni, és az előzőek szerint kell besorolni.

Nyereménybetétkönyv-sorsolás

A nyereményjátékoknak egyik speciális kategóriája a nyereménybetétkönyv-sorsolás, melyben értelemszerűen jelentős szerepe van a szerencsének. A nyereménybetétkönyv a takarékbetét egyik fajtája, amelyet csak hitelintézet bocsáthat ki. Ebben a játékban is jelentős szerepe van a szerencsének. Ebben az esetben a pénzintézet nem kamatot fizet, hanem az elhelyezett betétek kamatából nyereményalapot képez, az így felgyűlt összegből meghatározott időszakonként nyereményt sorsol ki a betétesek között. A betét tulajdonosa itt is szerencsejátékban vesz részt, a játékban való részvétel díja az a kamat, amelyről lemond a várható nyeremény érdekében.

A nyereménybetétkönyv sorsolása során megnyert ajándékot terhelőadókötelezettséget az Szja-törvény kamatjövedelmekre vonatkozó 65. §-a alapján kell megállapítani.

A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény esetében az adó alapja az az összeg, amelyből az adó levonása utáni rész a nyereményalappal egyezik meg. Mivel az adó mértéke 20 százalék, így gyakorlatilag az adó alapja a nyereményalap 125 százaléka, illetve a nyereményalap 25 százalékának megfelelő az adó mértéke.

 

A leírtakat példán szemléltetve:

Amennyiben a nyereményalap értéke 10000 forint, akkor az adóalap ennek 25 százalékkal megnövelt összege (10000×1,25), 12500 forint. A fizetendő adó a megállapított adóalap 20 százaléka (12500×0,2), ami 2500 forint, azaz a nyereményalap egynegyede.

Az adót a nyeremény megszerzésének időpontjában a kifizető megállapítja, megfizeti és bevallja.

Forrás: Kopányiné Mészáros Edda

 

Online időpontfoglalás
Login