– vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

– értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

– osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

– árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghatározásánál, illetve megfizetésénél az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemből kell kiindulni.

Ez (az Szja. tv. 17. és 29. §-a alapján)

– tételes költségelszámolás esetén nem más, mint a (bevétel – költség) x 78 százalék (Nem alkalmazható a 78 százalékos szabály, ha az EHO-t a magánszemély költségként elszámolja vagy megtérítik a számára.), vagy

– 10 százalékos költséghányad választása esetén a bevétel 90 százaléka.

(A személyi jövedelemadót mindkét esetben az említett jövedelem 1,27-szeres után kell megfizetni.)

A 14 százalékos EHO évi 450 ezer forintos összeghatárig terheli a magánszemélyt, mely összeghatárt csökkenti:

– a biztosítási jogviszonyában általa megfizetett természetbeni és pénzbeli (4 + 2 százalékos) egészségbiztosítási járulék,

– az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék (ennek mértéke a 15 vagy 11,1 százalékos EHO-n belül 1,6 százalék), valamint

– az érintett által, vagy utána megfizetett 5100 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék

Nem terheli EHO a bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamát.

Nem keletkezik 14 százalékos EHO fizetési kötelezettsége a külföldinek minősülő magánszemélynek.

Ugyancsak nincs EHO fizetési kötelezettsége a Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet (883/2004/EK rendelet) hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személynek jövedelme után, aki ezt a mentességét E101-es vagy A1-es igazolással bizonyítani tudja.

A 14 százalékos EHO-t a kifizető állapítja meg és vonja le a magánszemélytől. A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot, illetve nyilatkozhat arról is, hogy az említett csökkentő tételek összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, ne vonjanak tőle több EHO-t.

(Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten kell megfizetni. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.)

Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be.

A magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg.

A tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Forrás: Széles Imre