Hogyan fizessünk osztalékot?
Mekkora lehet az osztalék maximális nagysága? Mikor fizethetünk osztalékot? Melyek az osztalékfizetéssel kapcsolatos legfontosabb jogi és számviteli előírások?
Az osztalék egy gazdasági társaság adott időszaki eredményéből a tulajdonosok számára járó összeg. Az osztalék mértékéről mindig a gazdasági társaság tulajdonosai döntenek, sok szempontot mérlegelve.
Osztalékfizetési korlát
Az osztalékfizetésre azért szükséges korlátot szabni, mert nem engedhető meg, hogy a társaság tőkehelyzete az osztalékfizetés következtében megrendüljön, azaz a tulajdonosok több osztalékot vegyenek fel, mint a társaság szabad rendelkezésű tőkéje. A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Fontos megemlíteni, hogy mindig a tárgyévi adózott eredményből kell kiindulni, az egészíthető ki a korábbi időszakok felhalmozott eredménytartalékával, tehát önmagában az eredménytartalékot az adózott eredmény figyelembevétele nélkül nem lehet kifizetni.
Osztalékelőleg
Előfordulhat, hogy a tulajdonosok két elfogadott beszámoló közötti időszakban is osztalékfizetésről döntenek. A jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy a tulajdonosok a tárgyévi eredményből, illetve az eredménytartalékkal kiegészített eredményből – az osztalékfizetési korlátot figyelembe véve – osztalékelőleget vegyenek fel. Osztalékelőleget közbenső mérleg alapján lehet megállapítani és kifizetni. Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.
Dokumentáció
Az osztalék előírásának számviteli bizonylata az osztalék elfogadásáról hozott tulajdonosi döntés, a kifizetés bizonylata a banki bizonylat vagy pénztárbizonylat, más módon rendezett osztalék esetében a szerződés vagy a számla. Az adózott eredmény felhasználásáról szóló javaslatot a társaság vezetése készíti el, és terjeszti a tulajdonosok elé, amely elfogadás esetén határozattá válik. Az osztalékelőleg bizonylata a közbenső mérleg és a kifizetést igazoló banki bizonylat vagy pénztárbizonylat. A kft. ügyvezetőjének írásban kell nyilatkoznia a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A kft. ügyvezetője köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani.
Forrás: Hajdu Ilona