A kötelezettségek között kimutatott osztalék elengedése volt a legjobb megoldás, amikor még hatályban volt az a társaságiadóalap-csökkentő tétel, miszerint az eredeti jogosult által elengedett követelés miatt elszámolt bevétellel az adóalapot csökkenteni lehetett.

Amikor ezt eltörölték, már nem javasoltuk ezt a megoldást, mert adózni kellett utána. Pedig már akkor is sértette „igazságérzetünket” (ha van még ilyen az adózásban) a szabály. Ha az osztalékot az adózott eredmény terhére hagyom jóvá, akkor miért kell még egyszer megfizetni a társasági adót, ha mégsem akarom kifizetni?
2011 közepén egy adóhatósági állásfoglalás, 2012 januárjától pedig a tao-törvény rendezte a problémát.

A tao-törvény 29/Q § (3) bekezdését viszont a 2012. június 19-én kihirdetett 74-es Magyar Közlönyben ismét módosították. Szerencsére kedvező irányba.

Eddig csak 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésével lehetett a társasági adó alapját csökkenteni.
A módosítás következtében bármikor került is elfogadásra az osztalék, annak elengedését bevételként kell könyvelni, de csökkenthetjük vele a társasági adó alapját.

Vigyázz!

Ennek ellenére meggondolandó az osztalék elengedése.
Az illetéktörvény szerint az ajándékozási illeték alól csak akkor mentes a követelés-elengedés, ha gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás történik.

Ha az osztalék jogosultja magánszemély, aki a követeléséről lemond, akkor az ajándékozási illeték mértéke (ha nem rokoni kapcsolat áll fenn):

• – 18 millió forintig 21%,
• – 18 millió forint feletti rész után, 35 millió forintig 30%
• – 35 millió forint feletti rész után 40%.

Forrás: Böröczkyné