Veszteségek elhatárolása 2012
Az elmúlt években gigantikus, háromezer-milliárd forint értékű elhatárolt veszteséget halmoztak fel a vállalkozások. Ha ez a kör elkezdené az elhatárolt veszteséggel csökkenteni az adóalapját, az lenullázhatná a teljes társasági adóbevételt Ezért − s egyéb, már-már rutinszerű csalások kivédésére − 2012-ben az elhatárolt veszteség csak az adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. Az összeg nem vész el, ám azt csak több lépcsőben lehet adóalap-csökkentőként felhasználni.
Az sem lesz mindegy, mindez hogyan történik. A törvény ugyanis egy sor előírást tartalmaz arra nézve, mikor lehet figyelembe venni az elhatárolt veszteséget, s mikor nem. A szigorítás érthető, az elmúlt években szinte üzletágszerűen árultak veszteséges cégeket olyan céllal, hogy a felvásárlás után az adóalapot az elhatárolt veszteséggel csökkenteni lehessen. Ugyanakkor a szabályozás mégsem sikerült tökéletesre.
Átalakulás, cégvásárlás során csak akkor lehet érvényesíteni az elhatárolt veszteséget, ha az új cég tevékenysége nem tér el jelentősen a régiétől. Azt azonban nem taglalja a törvény, mi a jelentős. Azt sem, hogy egyáltalán a cégkivonatban szereplő, ezerfajta, sok esetben nem is végzett tevékenységet kell figyelembe venni, vagy a ténylegesen végzett a mérvadó. Ezt a tevékenységet ráadásul két évig kell végezni, márpedig a piac akár alapvető változtatásra is kényszeríthet egy vállalatot. Ha egy walkmangyártó azt fontolgatja, hogy átáll mp3-lejátszók gyártására, akkor mi kell hogy inkább befolyással legyen a döntésére: a piaci helyzet vagy az, hogy adott esetben több milliárd forintot bukik, mert nem érvényesítheti az elhatárolt veszteséget? Mindkettő bedöntheti a vállalatot.
Az ebből következő lehetséges kérdések arra figyelmeztetnek, nem mindegy, milyen menetrend szerint jár el a vállalat vezetése. Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, mit szól mindehhez a hatóság. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanis megkérdezheti egy későbbi ellenőrzés során, milyen gazdasági megfontolás miatt történt, hogy A olvadjon B-be, s nem fordítva. Ha ennek nincs valós gazdasági alapja, akár az egész ügylet szabályossága megkérdőjelezhető lesz. Hogy valóban felmerülnek-e ilyen kérdések a hatóságban, csak évek múlva derülnek .
A szabályozás szerint egy ügylet akkor tekinthető valósnak, ha azt valós gazdasági indokok támasztják alá. Az adóminimalizálás önmagában nem ilyen ok, kérdés, mi számít annak. Egy cégtulajdonos például azért akarta ciprusi bejegyzésű társaság mögé rejteni saját vállalkozását, hogy válása során ezt a vagyontömeget ne kelljen megosztania.
Forrás: Beer Gábor
