Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

kontirlak

Reklámadó: így kell elkészíteni a nyilatkozatot

A reklámadóval érintetteknek a napokban kell elkészíteniük az adókötelezettséggel kapcsolatos nyilatkozatukat. Mi szerepeljen ezen, hogyan kell értelmezni az előírásokat? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla adószakértő könyvvizsgálónk válaszolt.

Olvasónk a következőkben foglalta össze kérdését: „A reklámadó törvény 3. § (3) pontja szerinti nyilatkozattal kapcsolatosan szeretnénk a véleményüket kérni. Társaságunk nyomtatott hirdetési újságot jelentet meg, a tevékenységből származó éves árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot. Értelmezésünk szerint társaságunkat terheli az adókötelezettség, csak éppen 0 százalékos adómértékkel. Emiatt szerintünk az általunk kiállított számlákon fel kell tüntetnünk, hogy az adókötelezettség bennünket terhel, és az adóbevallási és fizetési kötelezettségünknek eleget teszünk. Helyesen gondoljuk-e, hogy erről kell nyilatkoznunk, és nem arról, hogy a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terhel bennünket? Üzleti szempontból aggaszt bennünket, hogy ha arról kell nyilatkoznunk, hogy az adókötelezettség nem terhel bennünket, akkor kellemetlenséget okozunk partnereinknek azáltal, hogy megrendelőként nekik kell esetleg reklámadót fizetni. Ugyanakkor a fent említett paragrafuspontot úgy is lehet értelmezni, hogy bármit nyilatkozunk (terhel, vagy nem terhel az adó), a megrendelőnket mentesítjük az adó alól, mert a nyilatkozattételi kötelezettség nem teljesítése esetén lép be a megrendelő kötelezettsége és nem a nyilatkozat tartalmától függően.”

Continue reading

Zűrzavar az áfamódosításban: vissza a régi szabályokhoz

dolBár az érintettek túlnyomó többsége örül annak, hogy az úgynevezett időszakos elszámolású ügyleteknél július 4-étől kezdve visszaállt a régi, azaz a június 30-áig hatályos szabályozás, azonban az a mód, ahogy ez történt, megér egy – igaz, rövid – misét, nem is annyira a konkrét ügy, mint inkább az abból adódó tanulságok miatt. Miről is van szó?

Ahogy arra a témában kiadott adóhatósági tájékoztató maga is utal, tény, hogy július 1. és 3. között az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 58. §-ának hatályos szövege más volt, mint azt megelőzőleg, s azt követően. Rögtön hozzáteszi azonban, hogy az áfatörvény szintén július 4-jétől hatályos változása, amely a 284. §-ban foglalt átmeneti rendelkezést érintette, s amely június 30-át követően kezdődő és fizetési esedékességgel bíró elszámolási időszakra rendeli alkalmazni a régi-új szabályokat, hatásában annulálja a három napig hatályban volt új szabályok alkalmazhatóságát. Continue reading

Százezreket érint! Máris módosítják a számla rendeletet

billMáris módosítaná a szaktárca a július 1-jén hatályba lépett számla rendeletet – derül ki a kormány honlapjáról. A változtatás a számlázó-programok fejlesztőit és használóit egyaránt érintheti.

Külön előzmények nélkül, 2014. július 1-jén lépett hatályba a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Számla rendelet).

Az új Számla rendelet hatálytalanította a majd’ két évtizeden átívelő 24/ 1995. (XII. 29.) PM rendeletet, ami azért tekinthető lényegesnek, mivel a magyar szabályozásban kiemelt szerepe van a formális kereteknek és ennek a „három és fél” csatornáját tárgyalja a Számla rendelet, nevezetesen:

  1. a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugtát és számlát,
  2. a számlázó programmal előállított számlát,
  3. a számítógéppel előállított nyugtát, valamint
  4. a hatálya alatt kezeli a pénztárgépes és taxaméteres számlát és nyugtát is, amennyiben erről külön rendelkezik. 

Az előzőek tükrében érdekesnek tűnik, hogy alig jelent meg a Magyar Közlönyben a Számla rendelet, a kormányzati honlapon már a rendelet újabb módosítási tervezete olvasható.

 

Forrás: adózóna

Amit a munkaidőkeretről és az elszámolási időszakról tudni kell

Mit jelent az elszámolási időszak, és mit a munkaidőkeret? Az utóbbi alkalmazása esetén hogyan kell elszámolni a túlórát? Példákkal segítjük a munkajogi fogalmak megértését.

Az elszámolási időszak egy egyenlőtlen munkaidő-beosztási módszer, a munkáltató által meghatározott, az érintett héttel kezdődő hosszabb időtartam, amely alatt teljesíthető a heti munkaidő. A munkaidőkeret a munkavállaló által teljesítendő munkaidő meghatározási módja.

A német és osztrák munkajog is ismer az elszámolási időszakhoz hasonló rugalmas munkaidő-beosztási és elszámolási módszert. A lényege, hogy a munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. Az elszámolási időszak alkalmazási feltétele tehát a munkaidő-keret hiánya. Ezzel a Munka törvénykönyve (Mt.) annak lehetőségét biztosítja, hogy a munkavállaló egy adott időszakon belül az esetleges túlórákat, illetve a teljes munkaidőnél kevesebb teljesítést jóváírhassa.

Forrás: adózóna

Cégautóadó 2014-ben

cegauto-2012-lizingA cégautó adóztatása alapvetően nem változik a tavalyihoz képest. Az adó mértéke továbbra is havi 7700 és 44 000 forint közé esik. Persze, ha veszel egy Teslát 170 millióért céges autónak, akkor nem kell fizetned semmit.

A válság előtti alapelvek tovatűntek: a cégautók ma már nem 120 ezer kilométert futnak a cseréig, inkább 180 ezret, és jellemzőbb, hogy nem két-, hanem ötévesen adnak túl rajtuk – írtuk fél éve, és a helyzet azóta sem változott érdemben. Az összes autókategóriát tekintve 2013-ban is 5 millió forint körül mozgott az átlagos cégautó érték. Az érdekes ebben, hogy három éve is ennyi volt, miközben az autóárak emelkedtek. Folytatódott az a trend is, hogy a vállalkozások kisebb méretű járműveket, alacsonyabb felszereltséggel és kisebb teljesítményű motorokkal kerestek.

Continue reading

2014. évi számviteli törvény változásai

számvitelA számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (Számviteli tv.) a 2013. november 29-én kihirdetett 2013. évi CC. törvény több ponton is módosította. A módosítások főszabályként 2014. január 1-jén lépnek hatályba, de ettől eltérően vannak módosítások, melyeket már az idei, a 2013. évi beszámoló készítésénél is figyelembe lehet venni. Olyan új rendelkezések is születtek, amelyek alkalmazása, a társasági szerződés módosítását is szükségessé teheti.

Continue reading

Mely időszakra mentesül a KATA megfizetése alól a kisadózó

Azt tekintjük át, hogy a KATA fizetésére kötelezett kisadózók mely időszakokra mentesülnek a havi 25 ezer, 50 ezer forint megfizetése alól. A mentességi okok függetlenek attól, hogy főállású, avagy nem főállású kisadózóról van-e szó. A főállású vagy nem főállású vonatkozásában fontos megjegyeznünk, hogy az a vállalkozó, aki adott hónapban csak akár egy napig is nem minősül nem főállásúnak havi 50 ezer forint fizetésére kötelezett. Ezzel az elvvel megegyezően a – a 2012. évi CXVII. törvény (Kata.tv.) 8. § (4) bekezdése értelmében – a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni

Tehát, ha egy egyéni vállalkozó 2014. május 31-től kisadózó (és előtte is vállalkozói tevékenységet folyatott) akkor május hónapra a minimálbér alapul vételével kell meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót és a járulékokat, illetve az egy nap miatt az 50 ezer forintos KATA-t.

Continue reading

Kinek jár bérpótlék ünnepnapra?

pézMárcius 15-éhez közeledve áttekintjük, milyen esetekben foglalkoztathatók a munkavállalók rendes munkaidőben munkaszüneti napon és – e témához kapcsolódóan – vasárnap. Összefoglalóan: a munkavállalók csak olyan tevékenység keretében foglalkozathatók rendes munkaidőben e napokon, amelyek végzése közérdeket szolgál vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges.

Az Mt. 101. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja a vasárnapra történő munkaidő-beosztás tényállásait, a 102. § (2) bekezdés pedig azokat az eseteket, amikor rendes munkaidő munkaszüneti napra osztható be.

Táblázatunk tartalmazza, hogy mikor osztható be rendes munkaidő vasárnapra, illetve munkaszüneti napra, továbbá, milyen esetekben illeti meg bérpótlék (rendes munkaidőben) az így foglalkoztatott munkavállalót.

Continue reading

Fordított áfa a mezőgazdaságban: határidő-hosszabbítás

Meghosszabbította az Európai Tanács a fordított áfa egyes mezőgazdasági termékeknél való alkalmazását – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A Tanács, közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013/43/EU irányelve lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában 2018. december 31-éig fordított adózást alkalmazzanak – írja a NAV.

Continue reading

Áfatörvény változása: tippek a káros hatások kivédésére

Kevesebb, mint két hónap van hátra, s ha minden marad így, akkor július 1-jén hatályba lépnek az áfatörvényben azok a változások, amelyek az időszakos elszámolás alá eső ügyletek sajátos teljesítés-meghatározását érintik. A következőkben, a felkészülést segítendő, két ötletet adunk közre, amelyek tompíthatják a változás káros hatásait.

Continue reading

Login