Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

KATA

Ha katás, ezzel is számolnia kell

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választók katás jövedelmükkel kapcsolatban nem tehetnek rendelkező nyilatkozatot, más esetben – például, ha a kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonnyal is rendelkezik – azonban igen – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI érdeklődésére.

Az adóhatóság közölte: magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján abban az esetben tehet adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, ha rendelkezik az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel (önálló és nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelemmel), és ennek az adóalapnak az adója az adókedvezmények levonása után elegendő a nyilatkozatban megjelölt összeg átutalására. Az adó 1+1 százalékáról történő rendelkezés alapjául pedig a kedvezmények és a rendelkező nyilatkozat alapján átutalt összeg levonása után az összevont adóalap adójából fennmaradó rész szolgálhat.

Continue reading

így kell elszámolniuk az év közben váltóknak

Tapasztalatok alapján gyakran okoz gondot a jövedelemszámítási szabályok alkalmazása során, amikor az egyéni vállalkozó az adóév végén vagy év közben jövedelemszámítási módot vált.

Az egyik ilyen eset, amikor az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról (szja) szóló1995. évi CXVII. törvény hatálya alatt a vállalkozói személyi jövedelemadózásról vagy a jövedelem átalányban történő megállapításáról áttér a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá, majd még év közben kilép annak hatálya alól.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó kilép a Katv. hatálya alól, és a továbbiakban az szja-törvény hatálya alatt átalányban állapítja meg a jövedelmét, akkor a következőket kell figyelembe venni.
Az szja-törvény 2015. január 1-jétől hatályos 50. paragrafusának (9) bekezdése alapján az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó bevételi értékhatár vonatkozásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben az e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.

Forrás: adozona

Katás bt. a tagjának tárgyi eszközt juttat: kell-e adót, illetéket fizetni?

autoMilyen adó- és illetékfizetési kötelezettség terheli a katás bt.-t, ha a beltagja nevére íratja a bt.-ben lévő személygépkocsit?

“Katás bt. saját beltagjának nevére íratja a bt.-ben lévő személygépkocsit. Mivel saját magának nem fizeti ki az ellenértéket, ezért a bt.-nek sem keletkezik bevétele. Az eszköz könyv szerinti értéke nulla. Hogyan alakulnak a különböző “adóelemek”? Illeték (ajándékozás), áfa (milyen érték után fizet a cég áfát, ugyanis anno magánszemélytől vásárolta a személygépkocsit), térítés nélküli átadás a bt.-nél? Magánszemélynek (bt.-beltagnak) keletkezik-e szja-köteles bevétele?”

Continue reading

Fontos részletek a kata-bevalláshoz

  1. adoellenorzes szabalyai(1)Éves katás bevétele 6 millió forint alatt volt, vagy fölötte? Cipel-e valamilyen kötelezettséget a katás előtti időszakból? Van olyan adózó, akinek 1 millió forint fölött számlázott? Ezeken is múlik, hogyan kell a bevallását elkészítenie.

A kisadózó vállalkozásoknak az adóévet követő év február 25-eig, az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon (14KATA) kell nyilatkozniuk vagy bevallást tenniük az adóévben adóalanyként megszerzett összes bevételükről, amire a 2014. naptári év után mellékelt nyomtatvány vonatkozik. Az adózók többségére csak egy nyilatkozat vonatkozik, ami igazodik az adónem egyszerűségéhez.

Először nézzük a nyilatkozatot. A 14KATA nyomtatvány borítólapján, ami egyben a nyilatkozat helye is, négy plusz egy darab potenciális előzetes nyilatkozatot kell tenni (ezt a C blokkban találjuk). Először is külön érdeklődik a nyomtatvány a nyilatkozat vagy bevallás jellegéről,nevezetesen arról, hogy adóhatósági helyesbítésként (H) vagy önellenőrzésként (O), esetleg ismételt önellenőrzésként nyújtották-e be? Általában ez az adózók nagyon kis részére vonatkozik, így az átlagadózó ezt át is ugorhatja kitöltés nélkül.

Ezt követően a bevallás típusát kell lenyilatkoznunk. Ezt a négyzetet is csak különleges esetben kell kitölteni, nevezetesen, ha az adóalanyiság évközben megszűnt, mégpedig annak oka szerint részletezve, azért, mert átalakult (A), vagy az adóalanyiság feltételei nem teljesültek (H), vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette (E), szünetelteti (S), illetve végelszámolták (V), vagy egyéb jogutód nélkül megszűnt (M és még egyéb esetek és rövidítések is előfordulnak). Ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor a megszűnést követő 30. napig kell a nyilatkozatot, vagy a bevallást benyújtania, eltérően az általános szabálytól. Az átlagadózók nagy részét azonban ez a kocka sem érinti (azaz üres marad).

Katások, figyelem! Nagyon fontos változást hoz 2015

Az Országgyűlés által elfogadott adótörvényeket módosító törvény több ponton is változást hoz a jövő évtől a kisadózók tételes adójában, vagyis a katában.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövő évtől kezdve nem az egyes negyedévek végén, hanem a naptári év utolsó napján, azaz december 31-én fennálló, 100 ezer forintot meghaladó végrehajtható adótartozás esetén szünteti meg az adóhatóság az érintett vállalkozások katás státuszát.

Az adóalanyiság azonban nem az adóév utolsó napján szűnik meg, hanem annak a hónapnak az utolsó napján, mely hónapban a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedik.

Mely időszakra mentesül a KATA megfizetése alól a kisadózó

Azt tekintjük át, hogy a KATA fizetésére kötelezett kisadózók mely időszakokra mentesülnek a havi 25 ezer, 50 ezer forint megfizetése alól. A mentességi okok függetlenek attól, hogy főállású, avagy nem főállású kisadózóról van-e szó. A főállású vagy nem főállású vonatkozásában fontos megjegyeznünk, hogy az a vállalkozó, aki adott hónapban csak akár egy napig is nem minősül nem főállásúnak havi 50 ezer forint fizetésére kötelezett. Ezzel az elvvel megegyezően a – a 2012. évi CXVII. törvény (Kata.tv.) 8. § (4) bekezdése értelmében – a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni

Tehát, ha egy egyéni vállalkozó 2014. május 31-től kisadózó (és előtte is vállalkozói tevékenységet folyatott) akkor május hónapra a minimálbér alapul vételével kell meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót és a járulékokat, illetve az egy nap miatt az 50 ezer forintos KATA-t.

Continue reading

Nemzetgazdasági tárca is a katát ajánlja

Közleményben, példával illusztrálva ajánlja a „végtelenül egyszerű és rugalmas”, valamint jelentős adómegtakarítást eredményező adónemet a nemzetgazdasági tárca. Figyelmeztetnek: az alanyi áfamentességet 2014-re még idén kell bejelenteni. Eddig alig 74 ezer mikrovállalkozó választotta a katát – derül ki nemzetgazdasági tárca közleményéből, amely a kormányzati portálon jelent meg. Éves 6 milliós bevétellel számolva például egy evás mérnök majd másfél millió forintot, egy átalányadózó fodrász több mint 720 ezer forintot spórolt volna idén, ha a katát választotta volna – illusztrálja példával az adómegtakarítás lehetőségét a minisztérium. „A katás vállalkozó a könyvelésre kifizetett költséget is megtakaríthatja, mivel adóügyeit, önállóan, saját maga is el tudja intézni. A kisadózóknak évente egyetlenegy – pár soros – bevallást kell beadniuk. A katát választóknak érdemes megfontolni az alanyi mentességet az áfában, hiszen így lesz ténylegesen minimális az adminisztráció: mindössze egyetlen bevallás február 25-én. Az a vállalkozó, aki jövőre alanyi mentességet szeretne az áfában, vagyis nem szeretne áfa bevallást készíteni, annak az adóhivatalnál december 31-ig kell ezt jeleznie„ – olvasható a közleményben. Nem gond az sem, ha a kisadózó bevétele végül meghaladja a 6 millió forintot: a 6 millió forint feletti részre 40 százalékos adót kell fizetni. A KATÁ-s vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a nem főállású után pedig havi 25 ezer forint tételes adót fizet. Mindezzel kiváltja a vállalkozás és a vállalkozó társasági adóját, személyi jövedelemadóját, járulékait és szociális hozzájárulási adóját, sőt a szakképzési hozzájárulást is. – emlékeztet a kata szabályaira a minisztérium.

Forrás: ado.hu

Kiadózók tételes adója 2013. – KATA

Kisadózók tételes adója

Az országgyűlés elfogadta  A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt.

Az első lényeges kérdés, hogy ki lehet kisadózó?

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet

  • az egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
  • a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

amennyiben az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit ennek megfelelően teljesíti.

Ahogy ebből is kitűnik a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság egyszerű bejelentéssel – mégpedig a bejelentést követő hónap első napjával – jön létre.

Az adónak a tevékenységét kezdő vállalkozás is alanya lehet.

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette.

Megszűnik viszont – többek között akkor – az adóalanyiság, ha

  • a kisadózó vállalkozás terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg;
  • a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti;
  • (a naptári negyedév utolsó napjával), a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 100 ezer forintot;

Az adóalanyiság megszűnésétől számított két naptári évig az adóalanyiság ismételten nem választható.

Continue reading

Bejelentkezés a KATA hatálya alá

A 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza. A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelenti.

Jelen tájékoztató az adónem legfontosabb, főként a bejelentkezéshez kapcsolódó szabályait tartalmazza.

Continue reading

Magyarázat a kisadózó vállalkozások tételes adójához és a kisvállalati adóhoz

A Munkahelyvédelmi akcióterv megvalósításának részeként az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban: Katv.). Cikkünk a két új adónem lényegi tudnivalóit mutatja be, elsőként a KATA, majd pedig a KIVA szabályait. Az összefoglaló végéről letölthető a jogszabály egységes szerkezetbe foglalt, 2013. január 1-jétől hatályos szövege.

Continue reading

Online időpontfoglalás
Elérhetőségeink

Iroda: 2212, Csévharaszt, Kossuth L. u.65

Tel/Fax: (+36-29) 493-096

E-mail: info@kontirlak.hu

Login