Adók
Az EVA hatálya alá tartozó adóalany megszűnése esetén a tulajdonában tartott tárgyi eszközökre …..
Az eva hatálya alá tartozó adóalany megszűnése esetén a tulajdonában tartott tárgyi eszközökre tekintettel keletkező áfafizetési kötelezettség.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.) 16. §(1) bekezdés b) pontja értelmében az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az áfatörvény 17. § (2) bekezdése szerint megszűnt volna, azzal, hogy amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az e törvény szerinti adóalanyiságának időszaka alatt bármely időpontban kivonja a bevételszerző tevékenysége alól, úgy ezután az áfatörvénynek a vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti – e törvény szerinti adókötelezettségén túl – adófizetési kötelezettsége keletkezik.
Kapcsolt vállalkozás fogalma a társasági adóban és az evában 2010-től
A kapcsolt vállalkozás illetve a kapcsolt fél fogalmával minden adózással kapcsolatos törvényben találkozunk. Általában szankcióval összekapcsolható kiemelt figyelem kíséri az adózás során ezt a jogviszonyt.
2010-től változik a kapcsolt vállalkozás fogalma a társasági adó és az eva rendszerében. Ennek alapvetően két figyelemreméltó következménye van:
– olyan vállalkozások is kapcsolt viszonyba kerülnek a változás miatt, akik eddig nem álltak egymással ilyen jogviszonyban, és
– a társasági adó szerinti fogalmat kell használni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozók esetében is.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4.§-ának 23. pontja értelmében
EVA státusz tagváltozás esetén
Az EVA törvény 2. § (3) bekezdés a) pontja szerint a gazdasági társaság az adott adóévben akkor lehet EVA körbe tartozó, ha a vállalkozás az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben új tag nem szerzett (vagyis az új tagként szereplő tulajdonosok nem szereztek összesen) 50 %-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést.
Ez alól kivétel az öröklés útján történt tulajdonszerzés.
Amennyiben ennek a feltételnek a vállalkozás nem felel meg az EVA-alanyiság időszaka alatt, a törvény 3. § (1) bekezdés h) pontja értelmében megszűnik az EVA státusza az új tulajdonosi részesedés megszerzésének napját megelőző nappal.
Fontos viszont megemlíteni, hogy az EVA törvény csak az új tag(ok) 50 százalékot meghaladó részesedéséről szól, így abban, ha meglévő tulajdonos 50%-nál nagyobb mértékűre növeli tulajdonosi, szavazati arányát a vállalkozáson belül (például 50%-ról 100%-ra), a fentiekben leírt szankciók nem élnek, a társaság nem veszíti el EVA státuszát.
EVA bejelentkezés szabályai
EVA körbe történő bejelentkezés határideje
Mielőtt a tételes EVA alanyi feltételekre rátérnénk, jelezni szeretnénk, hogy a következő adóévre vonatkozóan, az aktuális év december 1. és december 20. között van lehetőség a EVA körbe történő bejelentkezésre.
A bejelentkezés a könyvelő által elkészített adatmódosító lap beküldésével teljesül, amelyre az APEH válaszként 30 napon belül hoz határozatot (elfogadót, vagy elutasítót).
Bejelentkezés elmulasztása esetén jogorvoslati lehetősége nincs az adózónak.
Kiadózók tételes adója 2013. – KATA
Kisadózók tételes adója
Az országgyűlés elfogadta A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt.
Az első lényeges kérdés, hogy ki lehet kisadózó?
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya lehet
- az egyéni vállalkozó,
- az egyéni cég,
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
- a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
amennyiben az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit ennek megfelelően teljesíti.
Ahogy ebből is kitűnik a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság egyszerű bejelentéssel – mégpedig a bejelentést követő hónap első napjával – jön létre.
Az adónak a tevékenységét kezdő vállalkozás is alanya lehet.
Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette.
Megszűnik viszont – többek között akkor – az adóalanyiság, ha
- a kisadózó vállalkozás terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg;
- a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti;
- (a naptári negyedév utolsó napjával), a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 100 ezer forintot;
Az adóalanyiság megszűnésétől számított két naptári évig az adóalanyiság ismételten nem választható.
Bejelentkezés a KATA hatálya alá
A 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza. A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelenti.
Jelen tájékoztató az adónem legfontosabb, főként a bejelentkezéshez kapcsolódó szabályait tartalmazza.
Magyarázat a kisadózó vállalkozások tételes adójához és a kisvállalati adóhoz
A Munkahelyvédelmi akcióterv megvalósításának részeként az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban: Katv.). Cikkünk a két új adónem lényegi tudnivalóit mutatja be, elsőként a KATA, majd pedig a KIVA szabályait. Az összefoglaló végéről letölthető a jogszabály egységes szerkezetbe foglalt, 2013. január 1-jétől hatályos szövege.
A főállású katás vállalkozó teljes szolgálati időt szerez
A kisadózók tételes adóját (kata) választó főállásúaknál a katás időszak 100 százaléka számít be a szolgálati időbe a résznyugdíjhoz szükséges legalább 15 éves, a teljes nyugdíjhoz szükséges legalább 20 éves szolgálati idő megállapításakor – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.
A KIVA választására vonatkozó előírások
A Magyar Közlöny 2012/136.(X.15.) számában kihirdetett, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16. §-a értelmében a törvényben felsorolt alanyi kör (egyéni cég, kkt., bt., kft., zrt., szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy) akként dönthet, hogy a vállalkozási tevékenysége alapján keletkező adó- és más közteherviselési kötelezettségét 2013-tól kisvállalati adó alanyaként teljesíti.
Az alábbi tájékoztató röviden foglalja össze a kisvállalati adó legfontosabb szabályait.
Bejelentkezési szabályok
A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával (legkorábban 2013. január 1-jével) jön létre, amely bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni kizárólag elektronikus úton a ’T203KV számú nyomtatványon. A határidő jogvesztő. A nyomtatvány várhatóan 2012. december 1-jétől lesz elérhető az állami adóhatóság honlapján.
A bejelentkezés feltétele, hogy annak napján az adózó végrehajtható adótartozása ne haladja meg az 1 millió forintot.
Az adózói bejelentkezés a bejelentést követő naptári év január 15-éig a ’T203KV nyomtatványon – szintén elektronikus úton – visszavonhatóazzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának szintén nincs helye.
A kisvállalati adózás választásának feltételei
A fentiekben megjelölt adózói kör akkor jogosult a kisvállalati adózás alkalmazására, ha
a) az adózó átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;
b) az adózó adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;
c) az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
d) az üzleti év mérlegforduló napja december 31.;
e) az adózó adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
Lényeges, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos állományi létszámát és a bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni [Katv. 16. § (2) bekezdés].
A kisvállalati adó alapja és mértéke; a kisvállalati adó által kiváltott adónemek
A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, és korrigálva a Katv. 20. § (4)-(14) bekezdése szerinti tételekkel) és a személyi jellegű kifizetéseinek – személyi jellegű ráfordítások, amelyek a Tbj. szerint járulékalapot képeznek –együttes összege. Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege (minimum kisvállalati adóalap).
A Katv. 20. § (4)-(14) bekezdéseiben említett adóalap-módosító tételek egy része a pénzeszközök mozgásához kapcsolódik. Azon tranzakciók, amelyek a vállalkozás pénzeszközeit külső forrásból növelik (például hitel vagy kölcsön felvétele, osztalék megszerzése, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása), adóalap-csökkentő tételnek minősülnek; ezzel szemben a vállalkozás pénzeszközeiből „kifelé” áramló bizonyos pénzmozgások (pl. hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék kifizetése) növelik az adózás előtti eredményt.
A kisvállalati adó alanya a Katv. 20. § (9)-(12) bekezdései alapján veszteségelhatárolásra jogosult.
A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.
A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
A kisvállalati adó nem mentesít azonban az általános forgalmi adó, illetve például az osztalékhoz kapcsolódó közterhek (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás) megfizetése alól.
Az adóelőleg-megállapítás szabályai
Az adóalany adóelőleg-megállapításra (bevallásra és megfizetésre) kötelezett, amelyet annak függvényében havonta, illetve negyedévente kell teljesítenie, hogy a Katv. szerinti adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta-e, vagy sem.Amennyiben igen, az adóelőleget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg (ellenkező esetben a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig).
Az adóalanyiság első évében annak vizsgálata szükséges, hogy az adóévet megelőző évben a bevétele meghaladta-e a 100 millió forintot.
Az adóelőleg alapját az adóalaphoz hasonlóan kell megállapítani; a pénzeszközök – adóelőleg-megállapítási időszakban realizált – változásával, illetve az adóelőleg-megállapítási időszakban a Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem összegével, továbbá az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett adóelőleg, osztalék, osztalékelőleg nagyságával egyezik meg. Az adóelőleg összege az adóelőleg-alap 16 százaléka. Az adózó választása esetén az adóelőleg alapját módosítani lehet a Katv. 20. § (4)-(14) bekezdésekben foglalt valamennyi korrekciós tétellel.
Függetlenül attól, hogy az adózó az adóelőleget melyik szabály alapján állapítja meg, annak összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka (minimum kisvállalati adóelőleg).
Adóbevallás és adóbefizetés szabályai
Az adóalany a kisvállalati adót 2013. adóévben a 13KIVA bevalláson vallja be, melynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e.
Az adóévre megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, illetve a visszajáró adót szintén ezen időponttól lehet visszaigényelni.
Forrás: Nemzeti Adó-és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Röviden a magánszemélyt terhelő 14 százalékos EHO-ról
A címben említett közteher szabályai nem változtak ugyan, de talán nem haszontalan, ha ismét áttekintjük a rá vonatkozó legfontosabb előírásokat.
A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás az adóévben megszerzett:
- vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
- osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
- árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
- ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után terheli a magánszemélyt.
Amennyiben a jövedelem kifizetőtől származik, az EHO összegét a kifizetőnek kell levonnia és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig bevallania és befizetnie, míg kifizető hiányában az EHO-t előlegként a magánszemély állapítja és fizeti meg az adóelőleg megállapításával és megfizetésével egy időben, és végleges összegéről az SZJA bevallásában ad számot.
