Adók
Az energiaadó, a népegészségügyi termékadó és a környezetvédelmi termékdíj képviseleti szabályairól
Tájékoztatás az energiaadó, a népegészségügyi termékadó és a környezetvédelmi ermékdíj képviseleti szabályainak 2013. január 1-jei változásáról.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2013. január 1-től az energiaadóval, népegészségügyi termékadóval, valamint a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve látja el.
Környezetvédelmi termékdíj 2012.évi szabályai
A környezetvédelmi termékdíjas szabályozás a 2012. január 1-én hatályba lépett, környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. LXXXV. törvényben foglaltak (továbbiakban: Ktdt.) szerint jelentős változásokon ment keresztül. Jelen tájékoztató a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és a törvény alapján bekövetkezett főbb változásokat tartalmazza.
Környezetvédelmi termékdíj 2012
2012. január 1-től jelentősen változott a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás. Az
ezekkel kapcsolatos alapvető változások – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakban foglalhatók össze:
Műanyag (bevásárló-reklám) táska
A műanyag (bevásárló-reklám) táskák a termékdíj törvény 2005. január 1-jétől hatályos módosításával kerültek a csomagoláson belül elkülönülő, ún. kereskedelmi csomagolások termékkörébe. A rájuk vonatkozó szabályok az elmúlt 5 évben több alkalommal is változtak, amelyekről a Termékdíj Tanácsadó Portálon megjelent cikkeinkben korábban már olvashattak. Jelen cikk a műanyag (bevásárló-reklám) táskák környezetvédelmi termékdíjára vonatkozó, 2010. január 1-jétől hatályos szabályokat, a 2010-től életbe lépő változásokat tekinti át.
Kinek van termékdíj bevallási és fizetési kötelezettsége?
Alanyi hatály – kié a fizetési kötelezettség?
Ha megállapítottuk, hogy az adott termék termékdíjköteles, ezt követően merülhet fel a kérdés, hogy kinek kell megfizetnie a termékdíjat? Így a következő vizsgálandó szempont az alanyi hatály. A termékdíjat annak kell megfizetnie, aki a termékdíjköteles terméket először Magyarországon forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja. Az előző mondatból mindjárt adódik az értelemszerű területi hatály is, azaz csak az egyértelműen Magyarországon forgalomba kerülő, Magyarországon hulladékká váló termékek után kell a termékdíjat fizetni. Például XX porszívót gyárt Debrecenben, becsomagolja azt és eladja XY belföldi vevőjének. Az XY belföldi partnernek értékesített termék és annak csomagolása után, termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezik XX-nek. A külföldre kiszállított termék és annak csomagolása után XX-nek termékdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezik.
Milyen termékek után kell termékdíjat fizetni?
Tárgyi hatály – milyen termék után kell fizetni termékdíjat?
A termékdíj nevéből adódóan is meghatározott termékek után – a termékdíj törvényben leírt kivételekkel az adózás rendjéről szóló törvény eljárási szabályai alapján fizetendő – díjfizetési kötelezettség.
Az első szempont, amelyet vizsgálnunk kell, ennek megfelelően – jogi nyelven szólva a tárgyi hatály –, a termék. Azt, hogy az általam gyártott, vagy külföldről behozott termék után kell-e termékdíjat fizetni vagy sem a termékdíj törvény1 határozza meg.
Termékdíj alapismeretek
Új kötelezettségként jelent meg, immáron több éve a környezetvédelmi termékdíj. Az új adó több vállalkozást érint mint elsőre gondolnánk.
A termékdíj korábban is létező kötelezettség volt, EU csatlakozás előtt kizárólag a VPOP vetette ki, majd bizonyos esetekben önadózás alapján kellett fizetni, s 2008-tól viszont az APEH-VPOP közös felügyelet helyett, már csak a VPOP ügyeli a termékdíjakat.
Építőipari tevékenység teljesítése Közösségen belül
Leegyszerűsítve, ha a fővállalkozó, illetve generálkivitelező elkészül egy épülettel, akkor belföldi adóalanyok között a 142.§ értelmében a kész épület átadásakor fordított adózást kell alkalmazni, vagyis a vevő fizeti az adót, ha az egyéb előírt feltételek is teljesülnek.
