Adók
Az áfalevonás korlátozása a használtcikk-kereskedelemben 2015-ben
Januártól módosult a használtcikk-kereskedőre (viszonteladóra) vonatkozó áfalevonási tilalom. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Hozott-e érdemi változást 2015-re az áfatörvénynek az a módosítása, amely a használtcikk-kereskedőre – a törvény műszavával élve: a viszonteladóra – vonatkozó áfalevonási tilalmat kifejezetten magára a használtcikk belföldi, Közösségen belüli beszerzésére, valamint annak importjára mondja ki (áfatörvény 222. § (1) bekezdés a) pontja)? Véleményem szerint nem. A következőkben ennek megokolására teszek kísérletet.
Continue reading
Várható termékdíj változások 2015
A következő Környezetvédelmi termékdíj bevallás időpontja: Január 20., még 16 nap
Jelenleg a Parlament előtt van és végső szavazásra vár a T/1705. számú, „az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” elnevezésű törvényjavaslat, mely többek között módosítja a 2011. évi LXXXV. a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt (továbbiakban: Ktdt.).
A törvényjavaslat szövege, és a Kombinált Nomenklatura elérhető a www.okopack.hu honlapon.
Ezúton szeretnénk felhívni szíves figyelmüket, hogy a jelenlegi javaslat az alábbi változásokat tartalmazza termékdíjas szempontból:
Három új termékáram került be a termékdíj köteles termékek közé, melyek az alábbiak:
– az egyéb műanyag termék
– az egyéb vegyipari termék
– az irodai papír
Helyi iparűzési adó 2015 – hogyan kell megfizetni?
A helyi iparűzési adó 2015 –ben sem lesz a vállalkozások kedvence. A magyar vállalkozásokat világviszonylatban is a legnagyobb adó- és járulék terhek érintik.
Szinte már az is csoda számba megy, ha egy magyar vállalkozás nyereséget tud termelni. A minimális nyereség, illetve a tőke hiány miatt a vállalkozások nem fejlődnek, nem tudnak munkahelyeket teremteni, ami oda vezetett, hogy nem is tudják azt a feladatot betölteni, amelyet, mind a gazdaságban, mind társadalomban be kellene tölteniük. A helyi iparűzési adó-ahogyan a nevéből is adódik-, azok közé az elvonások közé számít, amelyeket a helyi önkormányzatok vetnek ki, a területükön működő vállalkozásokra. Hogyan fog alakulni a helyi iparűzési adó 2015 folyamán?
Így változik az szja és a TB szabályozása
Jelentősen átalakul a nem pénzben adott juttatások adózása. A munkáltató béren kívüli juttatásokat (például Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) 500 ezer forint helyett csak évi 200 ezer forintig adhat a jelenlegi 35,7 százalékos közteher mellett, az e feletti rész terhelése 51,17 százalék lesz. Ugyanakkor SZÉP-kártya formájában a 200 ezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés évi 450 ezer forintig.
A 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat – elegendő az egyik félnek első házasnak lenni -, ami havi 5000 forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni.
Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat.
A jövő évtől a lakás akadálymentesítéséhez is adómentesen adhat a munkáltató támogatást, továbbá nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha ilyen célból nyújt hitelt a munkavállalónak.
Módosultak az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is, a tartós megbízási szerződésben álló személyek nemcsak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családi járulékkedvezményt.
A társasági adózás 2015-ben
Szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. A 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségeket csak a keletkezés évét követő 5 adóévben lehet felhasználni, a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezetteket pedig legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
Tovább szigorodnak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának korlátai. Az átvett veszteséget az adózó olyan arányban használhatja fel évente, amilyen arányt az átvett/továbbfolytatott tevékenységből származó árbevétele az átalakulást/tulajdonosváltást megelőzően ebből a tevékenységből származó árbevételből képviselt.
Módosul a jövedelemminimum meghatározásának módja, 2015-től az adózó összes bevételét már nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke az elvárt jövedelem megállapításakor.
Megszavazta az Országgyűlés a 2015. évi adócsomagot!
Elfogadta a parlament kormánypárti többsége a jövő évi adótörvénycsomagot. Az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest a legnagyobb visszalépést az jelenti, hogy jövőre nem terheli adó az internetszolgáltatásokat, illetve a béren kívüli juttatások adóterhelése nem emelkedik. Ugyanakkor több korlátozás is életbe lép a cafetéria-rendszerben. Jelentős változás továbbá, hogy a jelenlegi 40-ről 50 százalékra nő a reklámadó felső kulcsa. A törvénymódosítás révén jelentősen emelkedik az egyszerűen csak „élelmiszeradónak” rövidített élelmiszerlánc-felügyeleti díj.
Katások, figyelem! Nagyon fontos változást hoz 2015
Az Országgyűlés által elfogadott adótörvényeket módosító törvény több ponton is változást hoz a jövő évtől a kisadózók tételes adójában, vagyis a katában.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövő évtől kezdve nem az egyes negyedévek végén, hanem a naptári év utolsó napján, azaz december 31-én fennálló, 100 ezer forintot meghaladó végrehajtható adótartozás esetén szünteti meg az adóhatóság az érintett vállalkozások katás státuszát.
Az adóalanyiság azonban nem az adóév utolsó napján szűnik meg, hanem annak a hónapnak az utolsó napján, mely hónapban a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedik.
Fejlesztési tartalék képzése
A fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó előírásokat ugyan 2003-tól tartalmazza a társasági adóról szóló törvény (Tao), de még ma is vannak kérdések a képzéssel, felhasználással, az értékcsökkenési leírással kapcsolatban, vagy arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve önellenőrzés esetén.
A fejlesztési tartalék arra szolgál, hogy az adózó egy jövőbeni beruházáshoz adómentesen takarékoskodjon. A fejlesztési tartalékot az adózás előtti eredmény 50 százalékának, legfeljebb 500 millió forintnak megfelelő összegben lehet képezni. A fejlesztési tartalék akkor minősül megképzettnek, ha abban az üzleti évben, amelynek az eredménye alapján a képzés történik, a képzett összeget a beszámolóban lekötött tartalékként mutatja ki a vállalkozás.
Continue reading
Reklámadó: mikrocég is lehet érintett
A legkisebb cég is érintettje lehet a reklámadónak, ugyanis a társasági adó kötelezettséget már egy forint olyan reklámkiadás is befolyásolja, amelyről nincs záradékolt számla – hangzott el a Tax Revolutions csütörtöki konferenciáján. Érdemes tehát alaposan megismerkedni az új adónemmel.
Októbertől lehet jelentkezni az áfában az egyablakos rendszerbe
Kevesebb, mint egy hét és október 1-jén hatályba lépnek az adózás rendjéről szóló törvénynek azon rendelkezései, amelyek a magyar adóigazgatás részéről kvázi „megágyaznak” a távolról is nyújtható szolgáltatásokat érintő, egyébként 2015. január 1-jén bekövetkező áfabeli változásoknak.
A következőkben a legfontosabb tudnivalókat, teendőket tekintjük át. Előbb azonban nem árt röviden megemlékezni ezekről az áfabeli változásokról.
Continue reading
