Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

SZJA

Átalányadós egyéni vállalkozó egyéb közterhei

Átalányadózást választó egyéni vállalkozó eredményének adókötelezettségének levezetését kérte olvasónk. Azt kérdezte: kell-e ez esetben fizetni a vállalkozói szja-t és az ehót, mert a törvényből csak azt olvasta ki, hogy összevontan adózik. További kérdése: mi az iparűzési adó alapja? Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetében a bevételből a tevékenységére vonatkozó költséghányadot kell levonni és az ily módon kapott összeg lesz az átalányban megállapított jövedelme. E jövedelem az összevonandó jövedelmek része és e jövedelem után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.)  53. §-a szerint:

Continue reading

Közterhek átalányadós egyéni vállalkozónál, egyéni cégnél

szjaA személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 2. § (1) bekezdése alapján a törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki.

Az Szja tv. 3. § 33. pontja értelmében a törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.

Continue reading

Szja-kedvezmény, amivel a munkáltatója is jól járhat

szjaEgy rehabilitációs átvilágítás során a dolgozók 1,5-6 százalékáról szokott kiderülni – a munkavállalók demográfiai összetételétől függően –, hogy tartós betegséggel élő személyekként ők maguk szja-kedvezményre, míg az őket alkalmazó társaság esetleg a rehabilitációs hozzájárulás megtartására jogosult. Az érintett magánszemélyek éves szinten több mint 60 ezer forintnyi adót spórolhatnak meg, munkáltatójuk viszont majdnem egymillió forintot nyerhet.

Continue reading

Érkeznek a bevallási csomagok

Legkésőbb a jövő hét közepén mindenki megkapja a személyi jövedelemadó-bevalláshoz szükséges csomagot. Idén csaknem 4 millió küldeményt indított útnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Minden adózó bevallási szokásához igazodó tájékoztatást és nyomtatványt kap. Az a több mint 600 ezer adózó, aki tavaly elektronikusan küldte el a kitöltött nyomtatványt, idén ügyfélkapus tárhelyére kap információt a teendőkről. Tehát csak az talál borítékot a postaládában, aki az előző évben papíron juttatta el az szja-bevallást a hivatalhoz.

Continue reading

Így változik az szja és a TB szabályozása

Jelentősen átalakul a nem pénzben adott juttatások adózása. A munkáltató béren kívüli juttatásokat (például Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) 500 ezer forint helyett csak évi 200 ezer forintig adhat a jelenlegi 35,7 százalékos közteher mellett, az e feletti rész terhelése 51,17 százalék lesz. Ugyanakkor SZÉP-kártya formájában a 200 ezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés évi 450 ezer forintig.

A 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat – elegendő az egyik félnek első házasnak lenni -, ami havi 5000 forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni.

Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat.

A jövő évtől a lakás akadálymentesítéséhez is adómentesen adhat a munkáltató támogatást, továbbá nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha ilyen célból nyújt hitelt a munkavállalónak.

Módosultak az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is, a tartós megbízási szerződésben álló személyek nemcsak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családi járulékkedvezményt.

Continue reading

Szja-bevallás: ezeket az igazolásokat kell kiadni január 31-ig

Minden évben január 31-ig kell kiállítania a munkáltatónak (kifizetőnek) a foglalkoztatottak személyi jövedelemadó és ekho éves bevallásához szükséges igazolásokat. Lássuk, miről kell igazolást kiállítani a munkáltatónak!

Miért fontos az igazolás?

A munkáltató/kifizető által kiállított igazolásokból állapítható meg a kapott jövedelem jogcíme (összevonás alá eső jövedelem vagy elkülönülten adózó jövedelem), nagysága, az adóalap, a levont adó és az adóelőleg összege is. Az adózó ebből tudja megállapítani azt is, ha adóbevallásával egyidejűleg még adót, adóelőleget, egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Igazolás kell ahhoz is, hogy kedvezményeket, engedményeket tudjon érvényesíteni.  Összeállításunkban most azokat az igazolásokat tekintjük át, amiket 2014. január 31-ig kell megkapnia minden adózónak, elsősorban a 13M30-as jövedelemigazolásra fókuszálva.

Continue reading

Nyugdíj-előtakarékosság: minden a nyesz-ről

Mit jelent a nyesz?

A nyesz-re vonatkozó megállapodást bármely természetes személy köthet kizárólag írásban, legalább ötezer forint befizetése mellett.Az adószabályok szempontjából csak egy nyesz vehető figyelembe: az, amelyikre a tulajdonosa úgy nyilatkozik a számlavezetőnek, hogy „NYESZ-R” jelzettel lássa el. E jelzést a számlával kapcsolatos minden bizonylaton alkalmazni kell (3. § 76. pont). Ha a NAV a számlavezetők adatszolgáltatása alapján több „NYESZ-R” jelzésű számlát észlel egy adott magánszemély nevén, csak azt fogadja el, amelyikre vonatkozóan a legkorábbi keltezéssel nyilatkozott, míg az azonos keltezéssel adott nyilatkozatok alapján jelzett számlák egyike sem fogadható el nyugdíj-előtakarékossági számlának. Ha mindez utólag derül ki, az adóhatóság adóhiányt, és jogkövetkezményeket állapít meg, amelyet a számla tulajdonosának kell megfizetnie (Szja tv. 44/B. §).

Continue reading

Béren kívüli juttatások adózás 2013-ban

Fontos kiemelni, hogy a béren kívüli juttatások – bemutatni kívánt – rendszere tágabb juttatási kört fed le, mint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 71. §-ában meghatározott juttatások, továbbá nem azonos a köznyelvben cafeteriaként említett juttatásokkal. A béren kívüli juttatások a javadalmazás olyan elemei, amelyeket a munkáltató a béren (és az esetleges nyereségrészesedésen) kívül nyújt a munkavállalóknak. A béren kívüli juttatási rendszer rugalmatlansága miatt alakult ki a cafeteria-rendszer, ugyanis a mindenki számára egységesen nyújtott juttatások csak a munkavállalók egy részének igényeit elégítették ki.

Continue reading

Biztosítások adózási szabályai 2013

Melyek lesznek jövőre az adóköteles és az adómentes biztosítási díjak? Mik lesznek az adómentes és adóköteles biztosítói kifizetések? Cikkünk a biztosításokra vonatkozó, 2013. január 1-jétől érvényes szja-változásokat foglalja össze.

Magyar Közlöny 2012. évi 159. számában kihirdették az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényt, amely többek között a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény szabályait is számos ponton módosította.

 

Az Szja törvényben a biztosításokat érintő előírások a magánszemély helyett más személy által fizetett díj formájában, illetve a biztosítói kifizetések formájában keletkező jövedelmek adókötelezettségét szabályozzák.

Continue reading

Téjékoztató Magyarország 2013.január 1-től alkalmazható adóegyezményeiről

Magyarországon 2013. január 1-étől a következő három új, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény válik alkalmazhatóvá:

  • a Magyarország és a Dán Királyság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény, amelyet a 2011. évi LXXXIII. tv. hirdetett ki;
  • a Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény, amelyet a 2012. évi XV. tv. hirdetett ki;
  • és a Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény, amelyet a 2012. évi XIV. tv. hirdetett ki.

A 2013. január 1-jétől így Magyarországnak az alábbi államok viszonylatában van hatályos és alkalmazható adóegyezménye:

Continue reading

Online időpontfoglalás
Elérhetőségeink

Iroda: 2212, Csévharaszt, Kossuth L. u.65

Tel/Fax: (+36-29) 493-096

E-mail: info@kontirlak.hu

Login