Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

SZJA

Az Erzsébet utalványról foglalkoztatóknak

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71.§-a szerint béren kívüli juttatásnak minősül,

– a munkáltató által a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója számára, illetve

– a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő (a tevékenységen dolgozó) tagja részére juttatott,

fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész.

A 3.§ 87. pontja szerint Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.

Continue reading

Mikor nem kell SZJA előleget megállapítani 2012-ben?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 46. §-a rendelkezik az adóelőleg megállapítási-, bevallási- és megfizetési kötelezettségről. Visszavonták azt a gyakorlatban használhatatlan rendelkezést, hogy a jövedelem kifizetőjének nem kell adóelőleget megállapítani és levonni a számla adására kötelezett magánszemélytől, csak ha külön kéri.

2012-től a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania

  • az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját (készítsünk másolatot róla!)
  • illetve ha a családi gazdálkodó bemutatja az e jogállását igazoló okiratát,
  • (de a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre teljesítendő bevallásában).
  • vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

Minden más esetben tehát a jövedelem kifizetője köteles megállapítani a személyi jövedelemadó előlegét és beszerezni a magánszemélytől az ehhez szükséges nyilatkozatokat, adatokat. Ne feledjük, hogy a járulék meghatározása is hozzákapcsolódik!

Continue reading

Cafeteria 2012: 500 ezerig adható EHO-mentesen

Jövőre eho-mentesen személyenként legfeljebb évi 500 ezer forint keretösszegben adható béren kívüli cafeteria-juttatás, és kevesebb lesz az étkezési utalvány.

Már korábban is létezett olyan szabály, ami konkrét összegben határozta meg azt a személyenként határt, ameddig a különböző béren kívüli juttatások együttesen nyújthatók voltak: ez 2006-2008 között volt így, amikor a béren kívüli juttatások (egyenként is meghatározott korlátig) adómentesek voltak. A juttatónak személyenként vezetett nyilvántartással kellett figyelnie, ha nem akart személyi jövedelemadót (szja) és járulékokat fizetni a keret feletti érték után. Ez a szabály az okkal kárhoztatott adminisztráció csökkentése érdekében 2009. január 1-jétől meg is szűnt.

Continue reading

Mezőgazdasági őstermelőket érintő változások 2012.évre

A csak regisztrációs számmal rendelkező magánszemély nem tekinthető őstermelőnek

A 2012. évtől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alkalmazásában nem tekinthető mezőgazdasági őstermelőnek az a magánszemély, akit kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben tartanak nyilván, vagyis csak regisztrációs számmal rendelkező magánszemély. Mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői igazolvánnyal rendelkező, valamint az a magánszemély tekinthető, aki családi gazdálkodó vagy a gazdálkodó család tagja

Continue reading

A magánszállásadók átalányadózása

Az államháztartási törvény módosításába csomagolt változás az szja-törvény tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezéseit visszamenőleg, 2011. január 1-től módosítja.

Az államháztartási törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvény módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 57/A §-át.

Az Szja törvény eddig hatályos rendelkezései szerint a tételes átalányadózást csak azok a fizetővendéglátó magánszemélyek választhatják, akik tevékenységüket az adóévben legfeljebb 90 napos időtartamban folytatják.

Continue reading

Röviden a magánszemélyek 14 százalékos EHO-járól

A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás az eddigiekkel megegyezően továbbra is a magánszemély terheli, mégpedig adóévben megszerzett

– vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

– osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

– árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghatározásánál, illetve megfizetésénél az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemből kell kiindulni.

Continue reading

Az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem adózása

Az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem adózására vonatkozó, részben a 2010-es adóévre is alkalmazható szabályok változása

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról [1] szóló 2010. évi CXXIII. törvény és a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény rendelkezései módosították a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) rendelkezéseit.

Continue reading

Külföldi munkából származó jövedelem adózása

A külföldi munkavégzésből származó jövedelem adókötelezettségének megállapításához elsődlegesen azt kell tudni, hogy a munkavégzés helye szerinti külföldi állammal kötött-e Magyarország kétoldalú egyezményt a jövedelem és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről (a továbbiakban: egyezmény). Ugyanis ezek az egyezmények határozzák meg, hogy a két szerződő állam közül melyik adóztathatja az adott jogcímen megszerzett jövedelmet. Az egyezmények a kettős adóztatás elkerülésének módjáról is rendelkeznek. A Magyar Köztársaság mintegy hetven külföldi állammal, köztük az Európai Unió összes államával kötött egyezményt.

Continue reading

Nyereményjátékok szja-vonzatai

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk nyereményjátékokkal például a tévében, a rádióban, az interneten, a sajtókiadványokban, az üzletekben, vagy különböző termékek csomagolásán. Mindezek mellett továbbra is közkedveltek a különböző típusú lottók, a totó, a kenó, a kaparós sorsjegyek és más szerencsejátékok. Ugyanakkor az ilyen típusú játékok nyereményei a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) szerinti adókötelezettséget keletkeztethetnek, ezért a játék szervezőjének és játékosának sem árt tisztában lenni a nyereményt terhelő kötelezettségekről. A következőkben bemutatásra kerülnek – a teljesség igénye nélkül – a különböző nyereményjátékok az Szja-törvény tekintetében.

Continue reading

Online időpontfoglalás
Elérhetőségeink

Iroda: 2212, Csévharaszt, Kossuth L. u.65

Tel/Fax: (+36-29) 493-096

E-mail: info@kontirlak.hu

Login