Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

Hírek

Egyszerűsített foglalkoztatott bére és elszámolható költségei

Családtagot alkalmazna egyszerűsített foglalkoztatásban egy bt. Mennyit kell fizetni, milyen költségeket lehet elszámolni? Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő olvasói kérdésre adott válaszát ismertetjük.

A kérdés részletesen így szólt: „Az egyik bt., amelynek könyvelünk, az alábbi kérdéssel fordult hozzánk. A bt. ügyvezetője és felesége – aki munkaviszonyban áll a bt.-vel – január végén mennek külföldre, ahova egy kiállításra mennek nem kiállítóként, a partnerek szerzése a cél. Mivel egyikőjük sem tud angolul, ezért a lányukat viszik magukkal, akit erre az időre egyszerűsített foglalkoztatottként akarnak bejelenteni. Lányuk most nappali tagozatos egyetemi hallgató, aki beszél angolul. A kérdésük az lenne, hogy erre az időre hogyan kell kiszámolni a bérét? 01. 30–02. 02. az az időszak, amikorra az egyszerűsített foglalkoztatás időszaka szólna. A lányukkal kapcsolatosan felmerült költségeket el tudják számolni? Ilyen például a szállás, utazás. Utazási iroda szervezésében utaznak ki külföldre. A feleség, aki munkaviszonyban áll, 8.00–16.30 közötti időszakban dolgozik. Részére kell-e valamilyen pótlékot számolni majd, vagy rendesen kapja a munkabérét, mint alapesetben, amikor itthon dolgozik a rendes munkaidejében?”
Continue reading

Csökkenthetik bevételüket az egyéni vállalkozók: mutatjuk, hogyan

Columns of coinsAz adóbevallás határidejének közeledtével a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó nyereséges egyéni vállalkozónak – különösen akkor, ha négy éven belül tárgyi eszközök beszerzését, felújítását tervezi – érdemes átgondolnia, hogy a vállalkozói bevételét fejlesztési tartalékolás céljából az adóév lezárultával az adóbevallásában csökkentheti, és ezzel a most fizetendő adóját mérsékelheti.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást (költségelszámolást) alkalmazó egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói bevételét – legfeljebb annak mértékéig – fejlesztési tartalék címén csökkentheti az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó bevételrész 50 százalékával, de legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal. Ez a kedvezmény a levont összegnek megfelelő, meghatározott fejlesztési célra négy adóéven belül történő felhasználás esetén válik véglegessé, míg ha ez nem teljesül, késedelmi pótlékkal növelt adót kell fizetni a más célra történt felhasználás összege után.
A felhasználás kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási, felújítási kiadásra történhet adómentesen.

Continue reading

Tíz adóváltozás, jövőre

 Jelentősen csökken jövőre az elvonások szintje, kiszámíthatóbb azonban nem lesz az adórendszer, hiszen az utolsó pillanatban is változtak még a szabályok. A kormány tavasszal nyújtotta be az első körben a jövő évi változásokat tartalmazó javaslatot – ezt azért fogadták el a 2016-os költségvetéssel együtt, hogy legyen idő felkészülni a változásokra. A nyáron véglegesített szabályok után azonban ősszel újabb módosítási kör következett, majd decemberben még egy, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig már azt is bejelentette, hogy tavasszal újabb változtatások jönnek. A középpontban akkor az adóhatóság teljes átalakítása lehet. Most a január elsejei változásokat vesszük sorra.

Continue reading

Kalkulátort fejlesztett az agrárkamara

letöltésMár elérhető a kamara honlapján a támogatási kérelmek benyújtását segítő kalkulátor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján már elérhető az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatási kérelmek benyújtását segítő kalkulátor, illetve a Területmérési Kézikönyv – közölte a köztestület. A tájékoztatás szerint a Vidékfejlesztési Program részeként meghirdetett támogatások iránti igényt ez év november 7. és december 7. között nyújthatják be a gazdálkodók. Az AKG-kalkulátor a támogatási kérelmek beadásához, az egyénre szabott tematikus előíráscsoportok kialakításához nyújt segítséget. A kalkulátor az előírások kiválasztását követően összesíti a várható kifizetési összeget és a környezeti hozzáadott érték pontokat. A program a szántóterületek esetében alkalmazandó támogatás-csökkentéssel (degresszióval) is számol. A kalkulátorral az előírások közötti kapcsolatok is megismerhetők, sőt az előírásokra vonatkozó részletszabályokról is tájékozódhatnak a gazdálkodók. Az AKG- és az ÖKO-támogatás igénybevételéhez elengedhetetlen a támogatásba bevinni kívánt területek meghatározása. Ehhez nyújt segítséget a NAK új kiadványa, a Területmérési Kézikönyv – olvasható a tájékoztatásban.

Forrás: (MTI)

Cégeljárás: brutális bírság jön

Az a társaság, amely nem küldi meg időben beszámolóját a céginformációs szolgálatnak, 300 ezres bírságot kap – ez áll a cégeljárási törvény tervezett módosításában.

 A jövőben minden cégnek elektronikusan kell megküldenie beszámolóját a céginformációs szolgálat részére, amelyik társaság ezt felszólításra is elmulasztja, 300 ezer forint mulasztási bírságot fizet – egyebek mellett ezt tartalmazza a cégeljárási törvény módosítási tervezete, amely kedden került fel a kormány honlapjára.

Continue reading

Egyéni vállalkozó kedvezményei

Egyéni vállalkozásunk évről évre hajt végre nagyobb beruházásokat, fejlesztéseket. Éves árbevételünk mintegy 60 millió forint, és évente 5-15 millió forintot tesznek ki a fejlesztések, beruházások, amelyek után kedvezményeket tudnánk igénybe venni adóalap-csökkentés céljából, azonban ezen lehetőségek rendszere nem tisztázott számunkra, ebben kérnénk a segítségét! Kérdésem az lenne, milyen adóalap-csökkentő kedvezmények vannak, milyen feltételekkel, illetve, hogy a kisvállalkozói kedvezmény hogyan kombinálható az egyéb kedvezményekkel? Használt és új beszerzések esetén van-e különbség a kedvezmények között? Csak üzembe helyezett beruházásokra vehetők igénybe a kedvezmények? Értem ez alatt, ha egy beruházás áthúzódik a következő évre, akkor mely évben tudok kedvezményt érvényesíteni utána? Vagy el lehet előre különíteni, mint a társas vállalkozóknál? Van-e összeghatár? Van-e megkötés, hogy valamely beruházásra nem vehető igénybe adott kedvezmény? Például tehergépkocsi (nem fuvarozó cég vagyunk). Ha jól értelmeztük, akkor valóban a kedvezmények érvényesítése után, még az értékcsökkenés is elszámolható? Gondolom nem egy összegben, hanem a leírási kulcsok alapján.

Continue reading

Kisebbségi jogok a társasági jogban

A gazdasági társaságok döntéshozatala főszabály szerint többségi elven nyugszik. Így a tagok többsége által meghozott döntés esetében előfordulhat, hogy bizonyos tagok kisebbségben maradnak, akaratuk nem érvényesül.

A főszabály a többségi elv, a Ptk. csak nagyon kivételes esetekben ír elő egyhangúságot. Ennek következtében elméletileg minden döntésnél, de gyakorlatilag is, óhatatlanul lesznek olyan tagok, akik kisebbségben maradnak, akaratuk nem érvényesül. A Ptk. és korábban a Gt. is hasonló logikát követ a kisebbségvédelem területén: a védelem szükséges, bizonyos szavazati aránnyal rendelkező tagokat együttesen illet, eszközrendszerében a törvényességi garanciák képviselik a legnagyobb súlyt.

A Ptk. kollektív kisebbségi jogokat határoz meg: a gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább 5 százalékával rendelkeznek, együttesen jogosultak gyakorolni a kisebbségi jogokat. Fontos rendelkezés, hogy nem a tulajdoni hányad, hanem a szavazati arány a döntő. A Ptk. három kisebbségi jogot nevesít. Nincsen azonban akadálya annak, hogy alacsonyabb szavazataránnyal és/vagy más jogokat is biztosítson a társasági szerződés a társaság kisebbségben maradt tagjainak.

Continue reading

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére odafigyelni…

Az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó szabályok közismertek, gyakorlati alkalmazásuk azonban egyes esetekben problémát okoz. A következőkben néhány ilyen helyzetet próbálunk tisztázni.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 39. paragrafusának (2) bekezdése értelmében az a magánszemély köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, aki belföldinek minősül, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll és egészségügyi szolgáltatásra ugyanezen törvény 16. paragrafus (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. paragrafus szerint sem jogosult.

Az említett körbe tartozó személynek tehát nincs más feladata, mint a 15T1011 számú adatbejelentő és változásbejelentő lap kitöltésével az állami adóhatóságnál bejelentkeznie az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése érdekében. (Feltétel, hogy az érintett megszakítás nélkül legalább egy bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezzen Magyarország területén.)

Gyakori felvetés, hogyan kell a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak, kisadózónak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó biztosítása – a szüneteltetés tartama alatt – értelemszerűen ugyancsak szünetel.

Continue reading

Mit kezdjünk a bankbetétek értékvesztésével?

A számvitelt érintő minden lényeges tudnivaló birtokába juthat egyetlen könyvből: ez a most megjelent, Számvitel A-tól Z-ig 11., átdolgozott kiadása. A szakkönyvből – amelyet itt rendelheti meg – most a tartós kölcsönök, követelések és hosszú lejáratú bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása szabályait idézzük.
Tartósan adott kölcsönök, tartós követelések és hosszú lejáratú bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása

Az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett kölcsönöknél, vásárolt követeléseknél, bankbetéteknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű [Szvt. 55. § (1) bek.].
Continue reading

A számviteli politika miatt is fontos a leltározás

A leltár a valóság alapja, nem csak az a fontos hogy pontos legyen, hanem a szabályoknak is meg kell felelnie.

A számviteli törvénynek megfelelően minden gazdasági eseményt a valóságnak megfelelően kell rögzíteni, hiszen a főkönyvi könyvelés év végi zárásához olyan leltárt kell készíteni, amely ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben.

A leltár nyilvántartás tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozás mérlegfordulónapon meglévő eszközeit és forrásait, a valóságnak megfelelő mennyiségben és értékben.

A leltározást a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartás vezetése esetén az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt eszközöknél egyeztetéssel kell elvégezni. A vállalkozó, amely megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, évente köteles a mennyiségi leltározást elvégezni.

Continue reading

Online időpontfoglalás
Elérhetőségeink

Iroda: 2212, Csévharaszt, Kossuth L. u.65

Tel/Fax: (+36-29) 493-096

E-mail: info@kontirlak.hu

Login