Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

Hírek

Transzferár szabályzat vagy nyilvántartás?

Már szinte minden adóellenőrzésnél kérik az ellenőrök a transzferár szabályzatot és/vagy a transzferár nyilvántartást, ahol a vizsgált cég feltehetőleg rendelkezik kapcsolt vállalkozással. De vajon szükséges-e mindenkinek készítenie komplex írásos anyagot a kapcsolt vállalkozással kötött ügyleteihez és mikortól?

Egy adóellenőrzést megelőzően az ellenőrök általában előzetes vizsgálatot végeznek azzal kapcsolatban, hogy egy cégnek vannak-e kapcsolt vállalkozásai. Ha ennek a lehetősége fennáll, vagy erről egyértelműen meggyőződhetnek a különféle adatbázisokból és adóbevallásokból a NAV munkatársai, akkor borítékolható, hogy már az ellenőrzésről szóló értesítés során jelzik, szeretnék bekérni a transzferár szabályzatot vagy transzferár nyilvántartásokat.

Sok esetben ez meglepetésként éri a vállalkozásokat, mert nem is feltétlenül biztos, hogy bármilyen írásos anyaggal kell rendelkezniük transzferár témában. Jellemzően ott merül fel a kötelezettség, ahol van anyavállalat vagy leányvállalat (fő szabályként elmondható, hogy ez 50% feletti részesedésnél megvalósul), illetve ha közös a tulajdonosi kör, valamint ha ugyanaz az ügyvezető személye (ez utóbbi 2015. január 1-től alapozza meg a kapcsolt vállalati jogviszonyt). Ha egy cég rendelkezik kapcsolt vállalkozásokkal, akkor további feladatai keletkeznek, mint például:

1. Pontosan meg kell vizsgálni a tulajdonosi kör összetételét, a tulajdonosok további vállalkozásokban meglévő céges részesedéseit, a tulajdonosok közeli hozzátartozóinak meglévő céges részesedéseit, az adott vállalkozás más cégekben meglévő részesedéseit, és az idei év elejétől az ügyvezetők (vezető tisztségviselők) személyét.

2. Meg kell állapítani (és lehetőség szerint ezt írásban is ledokumentálni) a kapcsolt vállalkozásokat és azt is, hogy melyik cég mikortól vált kapcsolt vállalkozássá.

3. További teendő csak akkor van, ha egy cég a kapcsolt vállalkozásával valamilyen gazdasági eseményt elindít, például szerződést köt áruszállításra, szolgáltatásra, kölcsönt kap vagy nyújt, nem pénzbeli apportot vagy osztalékot teljesít, ingyenesen ad terméket vagy szolgáltatást, stb. Ez esetben 15 napon belül bejelentést kell tenni a NAV felé, melynek elmulasztása kapcsolt vállalkozásonként 500.000 Ft-os bírsággal járhat. Emellett minden ügyletnél figyelni kell arra is, hogy ha az ügylet nem piaci áron került megkötésre, akkor az adott cégeknél a piaci árat meg kell határozni és a két fél adóalapját úgy módosítani, mintha piaci áron működtek volna együtt. Alapvetően a piaci ár meghatározását is célszerű valamilyen módon írásba lefektetni, de nem kötelező fő szabályként.

Mikor kell bármilyen írásos anyagot készíteni?

Akkor és attól az évtől kezdődően, amelynek az utolsó napján a vizsgált cég középvállalkozásnak minősül. Ha nem minősül annak, akkor sem szabályzatot, sem nyilvántartást nem kell készíteni (a kettő közötti különbségről a továbbiakban beszélünk).

Fontos könyvelői feladat – már egy cég megalakulásától kezdődően -, hogy megállapításra kerüljön minden év első és utolsó napján a vállalkozás mérete. A méret szerinti besorolást a KKV törvény tartalmazza (2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról). A meghatározás bonyolult, mivel egyszerre több szabályt is figyelembe kell venni. Transzferár szempontból viszont ki kell emelni, hogy a besoroláshoz az összes kapcsolt vállalkozás (és mellette még a 25% feletti részesedési viszonyban lévő vállalkozás) adatait (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) össze kell adni és úgy kell elvégezni a vizsgálatot.

Általánosságban elmondható, hogy az 50 fős foglalkoztatást elérő cégcsoportok számára kötelezettség a transzferár nyilvántartás készítése a kapcsolt ügyletei vonatkozásában. Ez megvalósulhat úgy is, hogy a magyar cég 10 főt foglalkoztat, de például a német anyavállalata 120 főt.

Ha a mutatószámok úgy növekednek, hogy egy adott évben már elérik a határértéket, akkor is még meg kell nézni az ún. „kétéves szabályt”, ami szintén a KKV törvényben található meg.

Ha szükséges transzferár nyilvántartást készítenie egy cégnek (tehát eléri a középvállalkozási méretet), akkor azt minden ügyletre egyenként kell megtennie, természetesen a 22/2009. PM rendeletben leírt összevonási szabályok figyelembe vételével. 2013-tól kezdődően az 50 millió forintos éves ügyleti értéket (szokásos piaci áron) el nem érő ügyleteknél a mentesség az irányadó fő szabály szerint.

Kiegészítés: bár transzferár szempontból a 12.31-i állapot számít, azért fontos megnézni a 01.01-i állapotot is minden évben, mert az innovációs járulék kötelezettséget az év első napján fennálló vállalkozási mérethez kötik. Innovációs járulék tekintetében már nem kell összeszámítani 2015-től a kapcsolt (kapcsolódó) vállalkozásokat, ez a kötelezettség csak 2012-2014 között állt fenn.

Mit jelent a transzferár szabályzat?

Az előzőekből láthatjuk tehát, hogy transzferár nyilvántartást a 22/2009. PM rendeletben leírt tartalommal csak a középvállalkozásoknak kell készíteni. Mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, akik nem érik el ezt a méretet?

Írásbeli kötelezettségük ezeknek a cégeknek tehát nincs, náluk az Adóhatóság feladata azt bizonyítani, hogy a kapcsolt felek az egymással kötött ügyleteik során nem a piaci árat alkalmazták. Ha az adóellenőr egy kisvállalkozástól kéri a transzferár szabályzatot (nyilvántartást), akkor be lehet mutatni részére a mutatószámokkal alátámasztott számítást, hogy az adott cég erre nem kötelezett. Legyünk azonban nagyon alaposak, mielőtt ezt egyértelműen kijelentjük, és kérjünk be nyilatkozatokat a tulajdonosoktól és ügyvezetőktől a fenti pontokban és a jogszabályokban leírtakról!

A gyakorlatban viszont elterjedt a transzferár szabályzat kifejezés, melyet azonban semmilyen jogszabályban nem találunk meg. Így ebben a formában ez az anyag egy szabadon összeállítható dokumentum, melynek véleményem szerint kettős célja van:

1. A kapcsolt vállalkozásokhoz kapcsolódó jogi háttér bemutatása és ennek alapján annak a levezetése, hogy a vállalkozás rendelkezik-e kapcsolt vállalkozásokkal és érinti-e a transzferár nyilvántartási kötelezettség. Ezt bármely cég megteheti, hogy elkészíti, a saját biztonsága érdekében.

2. A kapcsolt vállalkozásokkal kötött összes tárgyévi ügylet rövid bemutatása, az együttműködés általános rendje (pl. szerződéskötési kötelezettség, egyeztetések, ártárgyalások rendje, könyvelés és számviteli nyilvántartás módja, stb.) és annak a vizsgálata, hogy mely ügyletet érinti konkrét transzferár nyilvántartási kötelezettség. Ezt a célt kettébontanám, attól függően, hogy kisvállalkozásról vagy középvállalkozásról van-e szó. Kisvállalkozásnál lehet pont az a cél, hogy az árazás is bemutatásra kerül, és csatolhatóak hozzá különféle bizonyítékok is a piaci ár alkalmazására. Középvállalkozásnál (illetve nagyvállalkozásnál) pedig lehet az a cél, hogy egyértelműen legyen dokumentálva, hogy az adott ügyletre kell-e transzferár nyilvántartást készíteni, vagy mentesül a nyilvántartás készítési kötelezettség alól.

A szabályzat tehát nem egy kötelező dolog, de mindenképpen hasznos lehet bármelyik vállalkozás számára, főleg azért is, mert nemcsak a társasági adó törvény ír elő kapcsolódó feladatokat, hanem az Art., a Helyi adó törvény, az Illeték törvény és még számos más jogszabály. Amennyiben ezek az előírások egy helyen, konkrétan összeállításra kerülnek, a könyvelő sokkal könnyebben követheti nyomon az adózási és bejelentési feladatokat, és komoly segítség lehet a mindennapi munkája során.

Forrás:  Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő

Ha nincs útnyilvántartás, van-e szankció?

Szankciókkal jár-e, ha a cégnél nem vezetnek útnyilvántartást?

Adott társaság személygépjárműveket üzemeltet, melyek után megfizeti a cégautóadót. A tankolások üzemanyagkártyával történnek, melyekrõl összesített számlát állít ki a Mol. Az üzemanyagot költségként elszámolják, az áfát nem vonják le. Olvasónk a következőket kérdezte: Hivatkozott személygépjármûvek esetén ajánlott vagy kötelezõ az útnyilvántartás vezetése? Útnyilvántartás hiányában konkrétan milyen szankciókkal büntethet az adóhatóság?
Continue reading

Így számolhatja el az üzemanyagot

benzin Júliusban júniushoz képest növekvő áron számolható el a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség, kivéve az autógázt – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjáról.

A 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként és a gázolaj literenként 386 forinttal, a keverék 421 forinttal, az autógáz pedig 229 forinttal számolható el 2015. július 1-je és július 31-e között.
Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

Continue reading

Így változik a munkaügyi ellenőrzés

Cikkünk apropóját az adja, hogy 2015. április 1-jével változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.). Ekkor lépett ugyanis hatályba a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény, valamint az azzal összefüggő, egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény.

Continue reading

Miért jó őstermelőnek lenni?

Sok család számára a legfontosabb bevételi forrás a saját gazdaságban megtermelt élelmiszerek eladása. Kik válhatnak őstermelővé és miért jó ez az adózási mód? Két részből álló cikksorozatunk első részében átnézzük a témához fogalmakat és az adózási előnyöket.

Continue reading

NAV új útmutatója az adótartozás, bírság, pótlék körében

Meghatározott feltételek mellett az adózó adójának mérsékléséről és fizetési könnyítéséről dönthet a NAV. Az enyhítési lehetőségekről, kötelezettségekről és a követendő eljárásról a minap új útmutatót adott ki az adóhatóság.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) alapelvként írja elő, hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.” Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni a törvényi felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek. Fizetési kedvezmény engedélyezésére vonatkozó szabályokat tartalmaz több uniós rendelet, továbbá például a vámtörvény és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény is.

Continue reading

Hogy dolgozhat gyes vagy gyed mellett?

A Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint a szülési szabadság leteltét követően a munkavállaló gyermeke harmadik életévének betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A  fizetés nélküli szabadság idejére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.törvény rendelkezései szerint gyermekgondozási díjra, majd ennek lejártát követően a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján gyermekgondozási segélyre jogosult a biztosított.

Continue reading

Termékdíj: kit érint a változás?

4A 2015 év elején történt jelentős módosulások és termékdíjköteles termékkör bővülés után újabb évközi finomhangolása történt a szabályozásnak.

A következő termékdíj bevallás határideje: 2015. július 20-a és előfordulhat, hogy van olyan vállalkozás, akinek a lenti szabályváltozásokat már alkalmaznia kell, hiszen a környezetvédelmi-termékdíjat érintő törvény változás értelmében a termékdíj alá eső termékek körét is kibővítették, illetve módosították.

Continue reading

Nonprofit szervezetek 2014. adóév zárásáról

intro_20150426Milyen esetekben, meddig és hová kell társaságiadó-bevallást, nyilatkozatot, beszámolót benyújtaniuk a nonprofit szervezeteknek, például a civil szervezeteknek, közalapítványoknak, lakásszövetkezeteknek, önkéntes pénztároknak, közhasznú társaságoknak?

A cikk a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) hatálya alá tartozó szervezetek, illetve az említett jogszabályok előírásait alkalmazó közhasznú nonprofit szervezetek 2014. adóévi társasági adóbevallásával, illetve a beszámoló közzétételével kapcsolódó feladatokat foglalja össze, valamint kitér a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (1 százalékos törvény) alapján beszámolásra  kötelezett szervezet kötelezettségének teljesítésére.

Continue reading

Az egyszerűsített foglalkoztatásról

2Az egyszerűsített módon történő foglalkoztatáshoz[1] is a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) általános szabályai szerint létesíthető munkaviszony az alábbi területeken:

  • mezőgazdasági idénymunka 120 napra
  • turisztikai idénymunka 120 napra
  • idénymunka az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka
  • filmipari statiszta 3711 FEOR alatt – nettó jövedelem 12 000 Ft alatti
  • alkalmi munka legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra és 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony**

Continue reading

Online időpontfoglalás
Elérhetőségeink

Iroda: 2212, Csévharaszt, Kossuth L. u.65

Tel/Fax: (+36-29) 493-096

E-mail: info@kontirlak.hu

Login