Egyszerűsített foglalkoztatott bére és elszámolható költségei
Családtagot alkalmazna egyszerűsített foglalkoztatásban egy bt. Mennyit kell fizetni, milyen költségeket lehet elszámolni? Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő olvasói kérdésre adott válaszát ismertetjük.
A kérdés részletesen így szólt: „Az egyik bt., amelynek könyvelünk, az alábbi kérdéssel fordult hozzánk. A bt. ügyvezetője és felesége – aki munkaviszonyban áll a bt.-vel – január végén mennek külföldre, ahova egy kiállításra mennek nem kiállítóként, a partnerek szerzése a cél. Mivel egyikőjük sem tud angolul, ezért a lányukat viszik magukkal, akit erre az időre egyszerűsített foglalkoztatottként akarnak bejelenteni. Lányuk most nappali tagozatos egyetemi hallgató, aki beszél angolul. A kérdésük az lenne, hogy erre az időre hogyan kell kiszámolni a bérét? 01. 30–02. 02. az az időszak, amikorra az egyszerűsített foglalkoztatás időszaka szólna. A lányukkal kapcsolatosan felmerült költségeket el tudják számolni? Ilyen például a szállás, utazás. Utazási iroda szervezésében utaznak ki külföldre. A feleség, aki munkaviszonyban áll, 8.00–16.30 közötti időszakban dolgozik. Részére kell-e valamilyen pótlékot számolni majd, vagy rendesen kapja a munkabérét, mint alapesetben, amikor itthon dolgozik a rendes munkaidejében?”
Continue reading
Csökkenthetik bevételüket az egyéni vállalkozók: mutatjuk, hogyan
Az adóbevallás határidejének közeledtével a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó nyereséges egyéni vállalkozónak – különösen akkor, ha négy éven belül tárgyi eszközök beszerzését, felújítását tervezi – érdemes átgondolnia, hogy a vállalkozói bevételét fejlesztési tartalékolás céljából az adóév lezárultával az adóbevallásában csökkentheti, és ezzel a most fizetendő adóját mérsékelheti.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást (költségelszámolást) alkalmazó egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói bevételét – legfeljebb annak mértékéig – fejlesztési tartalék címén csökkentheti az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó bevételrész 50 százalékával, de legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal. Ez a kedvezmény a levont összegnek megfelelő, meghatározott fejlesztési célra négy adóéven belül történő felhasználás esetén válik véglegessé, míg ha ez nem teljesül, késedelmi pótlékkal növelt adót kell fizetni a más célra történt felhasználás összege után.
A felhasználás kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási, felújítási kiadásra történhet adómentesen.
Ha katás, ezzel is számolnia kell
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választók katás jövedelmükkel kapcsolatban nem tehetnek rendelkező nyilatkozatot, más esetben – például, ha a kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonnyal is rendelkezik – azonban igen – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI érdeklődésére.
Az adóhatóság közölte: magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján abban az esetben tehet adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, ha rendelkezik az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel (önálló és nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelemmel), és ennek az adóalapnak az adója az adókedvezmények levonása után elegendő a nyilatkozatban megjelölt összeg átutalására. Az adó 1+1 százalékáról történő rendelkezés alapjául pedig a kedvezmények és a rendelkező nyilatkozat alapján átutalt összeg levonása után az összevont adóalap adójából fennmaradó rész szolgálhat.
Tíz adóváltozás, jövőre
Jelentősen csökken jövőre az elvonások szintje, kiszámíthatóbb azonban nem lesz az adórendszer, hiszen az utolsó pillanatban is változtak még a szabályok. A kormány tavasszal nyújtotta be az első körben a jövő évi változásokat tartalmazó javaslatot – ezt azért fogadták el a 2016-os költségvetéssel együtt, hogy legyen idő felkészülni a változásokra. A nyáron véglegesített szabályok után azonban ősszel újabb módosítási kör következett, majd decemberben még egy, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig már azt is bejelentette, hogy tavasszal újabb változtatások jönnek. A középpontban akkor az adóhatóság teljes átalakítása lehet. Most a január elsejei változásokat vesszük sorra.
Civil szervezetek társasági adója: újabb módosítási javaslatok
Az alapítványok, közalapítványok, egyesületek, érdekképviseleti szervezetek és egyházi jogi személyek részére is tartogat meglepetést az adócsomaghoz benyújtott módosító indítvány.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról az Országgyűléshez T/6636 számon benyújtott törvényjavaslathoz (törvényjavaslat) a gazdasági bizottság által beterjesztett módosító indítvány változtatásokat fogalmaz meg – többek között – a civil szervezetek társaságiadó-kötelezettségére.
Kalkulátort fejlesztett az agrárkamara
Már elérhető a kamara honlapján a támogatási kérelmek benyújtását segítő kalkulátor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján már elérhető az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatási kérelmek benyújtását segítő kalkulátor, illetve a Területmérési Kézikönyv – közölte a köztestület. A tájékoztatás szerint a Vidékfejlesztési Program részeként meghirdetett támogatások iránti igényt ez év november 7. és december 7. között nyújthatják be a gazdálkodók. Az AKG-kalkulátor a támogatási kérelmek beadásához, az egyénre szabott tematikus előíráscsoportok kialakításához nyújt segítséget. A kalkulátor az előírások kiválasztását követően összesíti a várható kifizetési összeget és a környezeti hozzáadott érték pontokat. A program a szántóterületek esetében alkalmazandó támogatás-csökkentéssel (degresszióval) is számol. A kalkulátorral az előírások közötti kapcsolatok is megismerhetők, sőt az előírásokra vonatkozó részletszabályokról is tájékozódhatnak a gazdálkodók. Az AKG- és az ÖKO-támogatás igénybevételéhez elengedhetetlen a támogatásba bevinni kívánt területek meghatározása. Ehhez nyújt segítséget a NAK új kiadványa, a Területmérési Kézikönyv – olvasható a tájékoztatásban.
Forrás: (MTI)
Társaságiadó-kedvezményekről…
A különböző társaságiadó-kedvezményekhez nem elég a jogszabályoknak megfelelően fejleszteni, beruházni, részesedést szerezni, hanem ezt záros határidőn belül jelenteni vagy kérelmezni kell.
A társasági adókötelezettség meghatározásakor érvényesíthető egyes kedvezmények feltételeként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao)a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) kérelem, bejelentés benyújtását. továbbá az adóhatósághoz különböző – részben a bevallások valamelyikében teljesíthető – bejelentési kötelezettséget ír elő.
Cégeljárás: brutális bírság jön
Az a társaság, amely nem küldi meg időben beszámolóját a céginformációs szolgálatnak, 300 ezres bírságot kap – ez áll a cégeljárási törvény tervezett módosításában.
Egyéni vállalkozó kedvezményei
Számlával egy tekintet alá eső okirat: miért nem használjuk?
Sok fejtörést okoz a programozóknak, könyvelőknek, adótanácsadóknak egyaránt a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó szabályozás alkalmazása. Mi az oka, hogy a gyakorlatban a legritkább esetben találkozunk „számlával egy tekintet alá eső okirat” elnevezéssel, helyette maradt a megszokott „stornó számla” és „helyesbítő számla” kifejezés? S helyes-e ez a gyakorlat?
Az áfatörvény 168. paragrafusának (2) bekezdése vezette be a „számlával egy tekintet alá eső okirat” (továbbiakban okirat) fogalmát, a 170. paragrafus pedig meghatározza annak minimálisan kötelező adattartalmát.
