A kisvállalati adó (KIVA)
Megszavazta a parlament a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) és a kisvállalati adót (KIVA) a kisvállalkozásokat érintő új adózási formákat.
2013 januárjától két új, egyszerű adónem közül választhatnak a kisvállalkozások: az egyik a kisvállalati adó (KIVA).
A KISVÁLLALATI ADÓ
11. Számviteli alapelvek
15. §
Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós
összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti
az adókötelezettség változását.
12. Az adó alanya
16. §
(1) A kisvállalati adó alanya az
a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely
megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és
az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon,
elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor
választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha a) az átlagos statisztikai
állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan
nem haladja meg a 25 főt;
b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan
nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév
esetén az 500 millió forint időarányos részét;
c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság
jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a
mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi
határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai
állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval
lezárt üzleti év adatai alapján
kell figyelembe venni.
17. §
(1) Az adóalany adókötelezettsége – a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével – a belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt
kiterjed.
(2) A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen
végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki.
18. §
Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását,
továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja
össze.
13. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése
19. §
(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz
történő bejelentését követő naptári év első napjával jön
létre. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december
1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig az erre
a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet
megtenni.
A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének
nincs helye.
(2) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság – a (4) bekezdésben
foglaltak kivételével – azon adóév utolsó napjáig fennáll, amely
adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon,
elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy
adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést
legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév
december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén
igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(3) Az (1) bekezdés szerinti választás a bejelentést követő naptári
év január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon,
elektronikus úton visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása
esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(4) Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés
napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott,
végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
(5) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik
a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának
hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal;
c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül
szűnik, meg, a megszűnés napjával;
d) az adóalany átalakulását megelőző nappal;
e) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző
hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy
vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért,
be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan
eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki
bírságot állapított meg;
f) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő határozat
jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
g) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami
adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári
negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;
h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés
miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma
meghaladta az 50 főt.
(6) Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála
esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse
(örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének
korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag
nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává
válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja. Választását
az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti
be a cégbíróságnak.
(7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése
napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év kezdődik.
(8) Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság
ismételten nem választható.
Ha az adóalanyiság megszűnik, azt a megszűnéstől számított 2 évig az adózó ismételten nem választhatja!!!!!!!
14. A kisvállalati adó alapja
20. §
(1) A kisvállalati adó alapja a (2)–(14) bekezdésre figyelemmel:
a) az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének
b) a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a b)
pont szerinti összeg.
(2) Az adózó pénzforgalmi szemléletű
eredménye a pénzeszközök az Szt. szerinti beszámolóban kimutatott
tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet
megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a (4)–(14)
bekezdés szerinti tételekkel.
(3) Személyi jellegű kifizetésnek azon
személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. Szerint járulékalapot
képez az adóévben.
(4) A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a következő
ügyletekből a tárgyévben befolyt pénzeszköz:
a) hitel vagy kölcsön felvétele,
b) az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése
esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű
eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része,
c) kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása,
d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint
tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott,
eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi
szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos
része,
e) tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése),
f) osztalék és osztalékelőleg megszerzése,
g) elszámolásra kiadott előleg visszafizetése.
(5) A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletek
miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés:
a) hitel vagy kölcsön nyújtása,
b) az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése
esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű
eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része,
c) saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok
kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként
elszámolt összeg arányos része,
d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést
jelentő befektetés vásárlása,
e) tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása),
f) osztalék és osztalékelőleg fizetése,
g) elszámolásra kiadott előleg kifizetése.
(6) Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont
vagyonnak minősül különösen és a pénzforgalmi szemléletű eredményt
növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a tárgyévben
teljesített pénzeszköz kifizetés:
a) végleges pénzeszközátadás,
b) 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele,
eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az
adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege,
a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható,
hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes
az ésszerű gazdálkodás követelményeivel,
c) a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási
járulék megfizetése,
d) kiadás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés,
befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban
vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény
elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült
fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította,
e) az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés,
f) az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az
adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá
az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított
és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett
adó és adóelőleg,
g) tartozás térítés nélküli átvállalása,
h) a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött
tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi
átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés
(ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló
kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól,
hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-
e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség
a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás
(kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást),
valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak
nem minősülő kötelezettség.
(7) Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont
vagyonnak minősül különösen és a pénzforgalmi szemléletű eredményt
növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás:
a) behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve
1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek
nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi
el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
b) a térítés nélküli eszközátadás,
c) a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás,
d) eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható,
hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére,
a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem
merült volna fel, vagy ha az adózó – az ésszerű gazdálkodás követelményeit
figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő
veszteség mérséklésére.
(8) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében
(megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz
meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak,– az (1)–(7)
bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az
ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e – az adóalapot a
szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja,
hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással
kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy az
adóévben a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés
történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében
meghatározott módszer szerint kell megállapítani.
(9) Amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben
negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben
– a (10)–(12) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – csökkentheti
a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve,
hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű
joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban:
elhatárolt veszteség).
(10) Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő
részletekben használhatja fel a következő adóévekben.
(11) A (10) bekezdéstől eltérően az elhatárolt veszteség összegéből
az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem
vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált
értékével megegyező összeggel az adózó döntése szerint, az (1)
bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a következő
adóévek adóalapját.
(12) Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően
kell felhasználni.
(13) A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű
eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni
e törvény szerinti adóalanyiság első adóévében
a) kapott olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet
megelőző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként,
ráfordításként számol el,
b) teljesített kiadást, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany
az Szt. hatálya alá nem tartozott.
(14) Az e törvény hatálya alá kerülés időpontjában állományban lévő
hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó
kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, tulajdoni
részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatos, (4) bekezdés
b) és d) pontja, valamint az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti
pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek helyett
módosító tételként ezen eszközök, kötelezettségek e törvény hatálya
alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos)
értékét kell figyelembe venni.
15. Az adó mértéke
21. §
(1) Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.
(2) A kisvállalati adó adóalanya mentesül:
a) a társasági adó,
b) a szociális hozzájárulási adó, és
c) a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
16. A kisvállalati adó bevallása
22. §
(1) Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként
megállapítja és az adóévet követő év május 31-ig bevallja.
(2) Az adóév a naptári év.
(3) Ha az adóalanyiság év közben szűnt meg – törvény eltérő rendelkezésének
hiányában – a bevallást az adóalanyiság megszűnésének
hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.
(4) Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az
adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő
adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján
állapítja meg. A külföldi vállalkozó a kisvállalati adó alapját valamennyi
belföldi telephelyére együttesen (kivéve a fióktelepet), míg
belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön állapítja meg.
17. Az adóelőleg és az adó megfizetése
23. §
(1) Az adózó az adóévre teljesítendő adóelőleg megállapítási, bevallási
és fizetési kötelezettségének e §-ban foglaltak szerint tesz
eleget.
(2) Amennyiben az adózó az e törvény szerint meghatározott adófizetési
kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot
elérte, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének
havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig tesz eleget.
Az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévében az adózó e
rendelkezést abban az esetben alkalmazza, ha az adóévet megelőző
adóévben a bevétele meghaladta a 100 millió forintot.
(3) Amennyiben az adózó az e törvény szerint meghatározott adófizetési
kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot
nem haladta meg, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési
kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő
hónap 12-éig tesz eleget. Az e törvény szerinti adóalanyiság első
adóévében az adózó e rendelkezést abban az esetben alkalmazza,
ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele nem haladta meg a
100 millió forintot.
(4) Az adóelőleg összege, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra
is
a) az Szt. szerinti pénzeszközök az adóelőleg-megállapítási időszakban
realizált változása,
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő,
Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem,
c) az adóelőleg-megállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett
adóelőleg,
d) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg
együttes összegének a 16 százaléka.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően az adóelőleg összege – az adózó választása
esetén – a (4) bekezdés szerint megállapított összeg, módosítva
az e törvény 20. § (4)–(14) bekezdésében foglaltakkal. Ha
az adózó valamely adóelőleg-megállapítási időszakban e bekezdés
szerint állapítja meg az adóelőleg-fizetési kötelezettségét, akkor az
adóelőleg összegét az adóév végéig minden esetben e bekezdés alkalmazásával
állapítja meg.
(6) A (4)–(5) bekezdéstől függetlenül az adóelőleg összege legalább
az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő,
Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka.
(7) Amennyiben a (4)–(5) bekezdés szerint meghatározott és az
adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj.
szerint járulékalapot képező összes jövedelemmel csökkentett öszszeg
negatív, az adózó jogosult annak összegét a következő adóelőleg-
megállapítási időszakokban – de legfeljebb ugyanabban az
adóévben – realizált pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény
csökkentéseként figyelembe venni.
(8) Az adóalany az adóévre e törvény szerint megállapított adót – az
adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás
benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett
adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított
adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény
(bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására
előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
18. A kettős adóztatás elkerülése
24. §
A kisvállalati adó alanya a kisvállalati adó megállapításakor az adóalapot
úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza az e törvény szerint
meghatározott külföldön adóztatható adóalapot.
Ha nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá a kisvállalati adó közkereseti társaság, betéti társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég alanya, a tag számára kifizetett részesedés mégis minősülhet-e osztaléknak a személyi jövedelemadó törvény keretei között, ha nyilvántartásait a számviteli törvény rendelkezései szerint vezeti? Ha nem, akkor a magánszemély tag által megkapott részesedés nem osztalékjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a 16 százalék személyi jövedelemadón túl már 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség is terhel, felső korlát nélkül.
