Áldott ünnepeket és boldog új évet kíván!

Az ingatlanokkal kapcsolatos általános forgalmi adó változások

Az általános forgalmi adóról szóló, 2008. január 1-jétõl hatályba lépõ 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: új Áfa-törvény) a korábbiaktól eltérõ rendezõ elvek mentén és a 2007. évben hatályos elõírásoktól némileg eltérõen szabályozza az ingatlanok értékesítésének, bérbeadásának, egyéb módon történõ hasznosításának általános forgalmi adó kötelezettségét. Míg például a korábbi rendezõ elvek szerint jelentõsége volt annak, hogy a kérdéses ingatlan lakóingatlannak minõsült-e, és annak hányadik értékesítése volt az adott ügylet, ennek a jövõben az értékesítésnél, bérbeadásnál már nem lesz jelentõsége, csak az adólevonás szempontjából.

I. Beépítés alatt álló, illetõleg beépített új ingatlan és építési telek sorozat jelleggel történõ értékesítése miatti speciális adóalanyiság és adófizetés szabályai
Az új Áfa-törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja értelmében 2008. január 1-jétõl szintén gazdasági tevékenység és általános forgalmi adó alanyiságot eredményez az is, ha az egyébként nem adóalanyi minõségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt) és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy annak elsõ rendeltetésszerû használatba vétele még nem történt meg, vagy elsõ rendeltetésszerû használatba vétele megtörtént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély jogerõre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év. (Ezen elõzõekben meghatározott ingatlan-kör továbbiakban együtt az új Áfa-törvény meghatározásának megfelelõen: beépítés alatt álló, illetõleg beépített új ingatlan.) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha egyébként nem adóalanyi minõségében eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít [új Áfa-törvény 6. § (4) bekezdés c) pont]. Ez a rendelkezés nem csak az egyébként még nem adóalany természetes személyekre vonatkozik, hanem vonatkozik például az egyéni vállalkozóként tevékenykedõ adóalany vállalkozásában nem hasznosított, elõzõek szerinti ingatlanjai értékesítésére, vagy vonatkozhat egy egyébként általános forgalmi adóalanynak nem minõsülõ jogi személy, vagy más szervezet elõzõekben meghatározott körbe tartozó ingatlanjainak értékesítésére is.
Sorozat jelleg az új Áfa-törvény 259. § 18. pontja alapján: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetõleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következõ 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetõleg beépített új ingatlant értékesítenek, azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetõleg beépített új ingatlant értékesítenek, amely tulajdon kisajátítás tárgyát képezi, vagy amelynek szerzése az értékesítõnél – az illetékekrõl szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát képezte, az az elõzõekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minõsül sorozat jellegûnek. Így például nem keletkeztet ingatlan sorozat jelleggel történõ értékesítése miatti adóalanyiságot, ha 2 éven belül négy olyan ingatlant értékesítettünk csak, amelyek öröklési illeték tárgyát képezték, vagy kisajátítási eljárás tárgyát képezték. Azonban, ha például három örökölt ingatlant és egy vásárolt, vagy kapott ingatlant értékesítünk a 2 éven belül, akkor a sorozatjelleg megvalósul, és a negyedik ingatlan eladása adóalanyiságot eredményez (természetesen csak az elõzõekben meghatározottak szerinti új ingatlanok és építési telkek veendõk figyelembe ebbõl a szempontból, és a három fajta ingatlant vegyesen – építési telek, beépítés alatt álló és beépített új ingatlan – kell számításba venni). A sorozat jelleg megállapításánál a 2 naptári év elsõ éve az új Áfa-törvény 261. § (7) bekezdése alapján a 2008. év.Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelõ és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
Fontos hangsúlyozni ezen speciális adóalanyiságra vonatkozó szabályozás ismertetésénél azt, hogy az általános forgalmi adóalanyiság kérdésének megítélésénél elsõdlegesen az új Áfa-törvény 5. §-a szerinti fõszabályt kell alapul venni. Vagyis abban az esetben, ha az építési telek, vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan értékesítés eleve üzletszerû – például hatalmas földterületet megvásárolva azt építési telekké átminõsítve, esetleg közmûvesítve, parcellázva vagy akár egyben értékesítenek –, akkor az áfa-alanyiság az üzletszerûség miatt már az új Áfa-törvény 5. §-a alapján fennáll, a sorozat jelleget nem is kell vizsgálni.
Az új Áfa-törvény 6. § (4) bekezdés b)-c) pontjai szerinti speciális adókötelezettség esetében az e jogszabályhelynél megjelölt ingatlanok esetében az adómentesség és az adókötelezettség között választási lehetõség nincs, mert a sorozat jellegû értékesítés miatt adóalannyá váló személy, szervezet ezen értékesítése az adóköteles körbe tartozik az új Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés ja)-jb) és k) pontjai értelmében, és ezen értékesítésre a 142. § szerinti fordított adózás sem vonatkozik, vagyis az értékesítõ köteles utána az áfát megfizetni.
Az egyes ingatlanok sorozat jelleggel történõ értékesítése miatti speciális adóalanyiság bekövetkezésekor az adóhatósághoz bejelentést kell tenni. Az új Áfa-törvény 263. §-ának (7) bekezdése alapján, amely az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (2) bekezdése helyébe lépõ rendelkezést tartalmazza, az általános forgalmi adót ilyen esetben az állami adóhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás). Az adózónak az adóalanyiságot eredményezõ negyedik (illetve a rá következõ 3 éven belül további) ingatlan értékesítésrõl az adóhatóságnál e célra rendszeresített nyomtatványon az új Áfa-törvény szerinti teljesítés idõpontját követõ 30 napon belül bejelentést kell tenni, mely bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással esik egy tekintet alá. Ebben az adó megállapításához szükséges bejelentésben nem csak az értékesítést terhelõ fizetendõ adó megállapításához szükséges adatokat – teljesítés idõpontja, ellenérték, felszámított áfa, esetlegesen az alkalmazott árfolyam stb. – kell bejelenteni, hanem az adózó érdekében célszerû, hogy az adott ingatlanhoz kapcsolódó beszerzéseket terhelõ, az elõzetesen felszámított és levonható adó megállapításához szükséges adatokat is bejelentse. Az új Áfa-törvény 122. §-a alapján ugyanis az ingatlan sorozatjelleggel történõ értékesítése miatt adóalannyá váló személynek, szervezetnek az új Áfa-törvény 6. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülésekor – vagyis a sorozatjelleg megvalósulását eredményezõ negyedik ingatlan értékesítésekor – adólevonási joga is keletkezik. Az elõzetesen felszámított adóként figyelembe vehetõ összeg nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az új Áfa-törvény 6. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti – elõzõekben említett – esetben a termék értékesítése után fizetendõ adóként megállapítottak. Az új Áfa-törvény 127. § (3) bekezdése alapján az ilyen esetekben az adóalany olyan – adólevonásra egyébként jogosító – okiratok tekintetében is gyakorolhatja adólevonási jogát, amelyek az adóalannyá válását megelõzõen keletkeztek, de azok mint a „negyedik” ingatlan igazolt tulajdonosa nevére, vagy igazolt jogelõdje nevére szólnak.
Az ezzel kapcsolatos adóalanykénti bejelentkezés a 2008. január l-tõl kezdõdõ idõszakra rendszeresített egyébként is használatos adatbejelentõ lapokon a kifejezetten erre a célra rendszeresített kódkocka kitöltésével lesz teljesíthetõ.Személyesen szeretne adótanácsadást? Többet szeretne tudni? Szüksége van egy profi könyvelõ és adótanácsadó cégre? Kérjen ajánlatot itt!
II. Az adóalanyiságot eredményezõ gazdasági tevékenységükre tekintettel általános forgalmi adó alanyok ingatlan értékesítésére, bérbeadására, haszonbérbeadására vonatkozó, 2008. január 1-jétõl hatályba lépõ szabályok
E témakörhöz kapcsolódó fontos rendezõ elv az új Áfa-törvény erre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából, hogy külön kell választani és kezelni az ingatlan értékesítést és a bérbeadást. Az adó alóli mentességre vagy az adó fizetési kötelezettségre, valamint az adó fizetésre kötelezett személyére vonatkozó szabályozás eltérõen alakul attól függõen, hogy ingatlan értékesítésrõl vagy ingatlan bérbeadásról van-e szó. A választáson alapuló adókötelezettség egységesen vonatkozik az összes ebbe a körbe tartozó ingatlan értékesítésére, és/vagy az összes e körbe tartozó ingatlan bérbeadására. Azonban az ingatlan értékesítési körre választott adófizetési kötelezettség nem vonatkozik a bérbeadási körre, a bérbeadásra választott adófizetés nem vonatkoztatható az ingatlan értékesítés körébe tartozó ügyletekre. Az adókötelezettség vagy adó alóli mentesség megítéléséhez nem abból a szempontból kell elhatárolást tenni, hogy az ingatlan lakóingatlannak minõsül-e vagy sem. Fontos új szabály, hogy az adófizetésre irányuló választás az új szabályozás szerint már öt évre szól, vagyis a választás évét követõ ötödik naptári év végéig attól eltérni nem lehet az új Áfa-törvény 88. § (4) bekezdése alapján.
1. Az ingatlan értékesítésére vonatkozó szabályok
1. 1. Beépített ingatlan
Az új Áfa-törvénynek a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes értékesítések körét meghatározó 86. §-ának (1) bekezdés j)-k) pontjai rendelkeznek az egyes – beépített vagy beépítetlen – ingatlanok értékesítésének általános forgalmi adó mentességérõl illetve adókötelezettségérõl. A j) pont alapján fõszabályként mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) az értékesítése, amelynek elsõ rendeltetésszerû használatba vétele még nem történt meg, vagy elsõ rendeltetésszerû használatba vétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerõre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év [a kivételek a továbbiakban: beépítés alatt álló, illetve beépített új ingatlan, a j) pont hatálya alá tartozó ingatlanok pedig a továbbiakban: régi ingatlan]. Ez alapján a beépített ingatlanok körébõl a beépítés alatt álló és a beépített új ingatlan értékesítése kötelezõen adóköteles, míg a többi beépített régi ingatlan értékesítése csak akkor adóköteles, ha az adóalany azt választja az új Áfa-törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, és az adóhatósághoz az Art. szabályai szerint bejelenti. Ebben az esetben az adó alapjára a 20 %-os adómérték alkalmazandó [88. § (2) bekezdés]. Ezen utóbb említett jogszabályhely alkalmazása szempontjából nem aszerint kell különbséget tenni, hogy lakóingatlan vagy annak nem minõsülõ egyéb beépített ingatlan értékesítésérõl van-e szó. Amennyiben a 86. § (1) bekezdés j) pont alá tartozó régi ingatlanok értékesítésére adókötelezettséget választ az adóalany, akkor az adó megfizetésére vonatkozó szabályozás körébõl figyelemmel kell lennie az új Áfa-törvény 142. §-ában foglaltakra is. Ezen paragrafus (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint ugyanis – figyelemmel ugyanezen paragrafus (3) bekezdésében foglalt feltételekre is – az adó megfizetésére nem az értékesítõ, hanem a termék, vagyis az ingatlan beszerzõje lesz az adó fizetésre kötelezett (feltéve, hogy a teljesítésben érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany – e rendelkezés alkalmazása szempontjából ide kell érteni az eva alanyt is –, és egyikének sincs olyan, az új Áfa-törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tõle adó fizetése ne lenne követelhetõ). Ez azt jelenti, hogy például egy három éve használatba vett irodaház értékesítését végzõ belföldi adóalany, ha ezen tevékenységét adókötelessé tette választása alapján, és a vevõje egy szintén belföldön bejelentkezett, áfa-köteles tevékenységet végzõ adóalany, akkor az adót nem az értékesítõ fizeti, hanem a fordított adózás szabályai szerint a vevõ. Amennyiben például egy öt éve használatba vett üzlethelyiséget egy adófizetést választó belföldi adóalany egy alanyi mentességet választott adóalanynak, egy mezõgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanynak vagy egy nem adóalany magánszemélynek értékesít, akkor az adófizetésére az eladó lesz kötelezett, az nem fordul meg a vevõre. Olyan esetben sem fordul meg az adófizetésre kötelezett személye, ha az értékesítésre kerülõ ingatlan egy beépítés alatt álló, még használatba nem vett ingatlan, mert ez után mindenképpen az azt értékesítõ adóalany lesz az adófizetésre kötelezett.
1. 2. Beépítetlen ingatlan
Az új Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés k) pontja értelmében fõszabályként mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. Az új Áfa-törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az építési telken kívüli beépítetlen ingatlan értékesítését is adókötelessé lehet tenni, mely adókötelezettségre irányuló választást az állami adóhatóságnak szintén elõzetesen be kell jelenteni az Art. szabályai alapján. Ez a választás is a választás évét követõ ötödik naptári év végéig köti az adóalanyt [új Áfa-törvény 88. § (4) bekezdés].
Az új Áfa-törvény alkalmazása szempontjából, annak 259. § 7. pontja alapján, építési teleknek minõsül az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvényben meghatározott építési telek és építési terület, amely egyúttal nem minõsül beépített ingatlannak.
Az építési telken – amelynek értékesítése kötelezõen adóköteles – kívüli beépítetlen ingatlan értékesítésének adókötelessé tételére irányuló választás az egyébként adómentes beépített ingatlan értékesítésének adókötelessé válását is eredményezi, illetve a beépített ingatlan értékesítésére irányuló adókötelezettség választása magával vonzza a beépítetlen ingatlan adókötelezettségét is. Vagyis az új Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjai alá tartozó ingatlanok (beépített és beépítetlen egyaránt) értékesítésének adókötelessé tételére irányuló választás az összes e két említett pont alá tartozó ingatlan értékesítésére vonatkozik a 88. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése alapján. Ebbõl következõen alapos megfontolás és mérlegelés után célszerû az ezzel kapcsolatos döntést meghozni a bejelentést megelõzõen.
Az új Áfa-törvény 88. § (1) bekezdés k) pontja alá tartozó – az építési telken kívüli – beépítetlen ingatlanok értékesítése során is figyelemmel kell lenni a fordított adózásra vonatkozó, a 142. § -ában foglalt rendelkezésekre, amennyiben az értékesítésükre az adóalany adófizetést választott, mert az értékesítés után az adófizetési kötelezettség áttevõdhet a vevõre, amennyiben a feltételek fennállnak (belföldön bejegyzett adóalanyok között zajlik, és a vevõ olyan jogállású, amely alapján az adó fizetése tõle követelhetõ, azaz például nem alanyi mentes státuszú). Amennyiben az új Áfa-törvény értelmezõ rendelkezésében megfogalmazottaknak megfelelõ, elõzõekben említett építési telek értékesítése történik, az kötelezõen adóköteles – 20 %-os adómértékkel – , és utána az adó fizetésére az értékesítõ kötelezett, a fordított adózás körébe ez nem tartozik.
1.3. Adómentesség a termék beszerzését terhelõ adó levonását tiltó rendelkezésekre tekintettel
Az új Áfa-törvény 87. §-ának 2008. január 1-jétõl hatályba lépõ rendelkezése szerint mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelõzõen a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módón hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott, vagy az értékesítést megelõzõen a termékhez kapcsolódó elõzetesen felszámított adó a 124. ás 125. § – a levonást tiltó rendelkezések – szerint nem vonható le.
2. Az ingatlan bérbeadása
Az új Áfa-törvény 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján fõszabályként mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása (továbbiakban: ingatlan bérbeadás). E mentesség alól a 86. § (2) bekezdés alapján kivétel: a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló bérbeadás, a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadás, az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadása, széf bérbeadása, mely tevékenységek kötelezõen adóköteles körbe tartoznak.
Az adómentesség helyett az adóalany választhatja az adókötelessé tételt is az ingatlan bérbeadására vonatkozóan az új Áfa-törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Ez esetben 20 %-os mértékû adó alkalmazandó az adó alapjára a 88. § (2) bekezdés alapján. Fontos szabály az adófizetési kötelezettség választása szempontjából a 88. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés. Eszerint a beépített és a beépítetlen ingatlan értékesítésekre, mint egyik csoportra és az ingatlan bérbeadásokra, mint másik csoportra együttesen vagy külön-külön is gyakorolható a választási jog, azonban amelyik csoportra választotta az adóalany az adókötelezettséget (az új fogalom használattal az adókötelessé tételt), az az abba a csoportba tartozó valamennyi termékértékesítésre, illetõleg szolgáltatásnyújtásra kiterjed. Például, ha a beépített régi ingatlan értékesítésre az adóalany választott adókötelezettséget, akkor a határidõ lejártáig (a választás évét követõ ötödik naptári év végéig) minden ingatlan értékesítése, legyen az földterület, lakóingatlan, üzlethelyiség stb, az adóköteles körbe tartozik. Amennyiben az ingatlan értékesítések mellett olyan ingatlan bérbeadása is van, amely az adómentes körbe tartozik, és amelyre nem választott adókötelezettséget, akkor az az ingatlan értékesítésekre választott adófizetés okán nem kerül át az adókötelezettség alá.
Az ingatlan bérbeadásra vonatkozó szabályozás áttekintésénél figyelemmel kell lennünk az új Áfa-törvény 259. § ának 4. pontjában a bérbeadás, -vétel fogalmának meghatározására vonatkozó rendelkezésére is. Eszerint bérbeadás a bérleti szerzõdésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék idõleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.
Ezen meghatározásból következõen a lakásszövetkezeteknek a tulajdonukban álló ingatlanok közös használatának biztosítására irányuló tevékenysége az áfa rendszerében bérbeadásként kezelendõ, mely fõszabályként adómentes, de választhatnak rá adókötelezettséget is, az elõzõekben ismertetett szabályok szerint. (Ez a 2008. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályozással azonosan kezeli a lakásszövetkezetek e tevékenységét, így az számukra változást nem jelent, csak annyiban, hogy az adókötelezettség választása a továbbiakban már öt évre köti a szövetkezetet.)
Az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyra – minthogy nem áfa-alany – az új Áfa-törvény 88. §-a szerinti adókötelessé tétel választásának lehetõsége nem vonatkozik.
III. A bejelentkezési kötelezettséggel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
Az Art. 22. §-a rendelkezik az általános forgalmi adókötelezettség bejelentésével kapcsolatos eljárási szabályokról. Ennek (1) bekezdés b) pontja értemében az adóalany a tevékenység megkezdésével egyidejûleg nyilatkozik arról, hogy tárgyi adómentesség helyett az adókötelezettség teljesítését – illetõleg a 2008-tól hatályos szöveg alapján az egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt – választja. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése értelmében ezen nyilatkozat megváltoztatását a változtatást megelõzõ adóév utolsó napjáig kell bejelenteni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok az adóalanyok, akik/amelyek az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban régi Áfa-törvény) 2. számú mellékletének 10. pontja szerinti egyéb ingatlan (pl. beépítésre szánt földterületnek, építési teleknek minõsülõ földterület, lakóingatlannak nem minõsülõ egyéb ingatlan stb.) bérbeadására választásuk alapján 2007. évben már az adóköteles körben vannak, a következõket kell mérlegelni. Továbbra is adóköteles körben kívánnak-e maradni ezen tevékenységükre, vagy sem. Amennyiben igen, akkor gondolni kell arra, hogy az adókötelezettség már nemcsak az eddigi fogalmaknak megfelelõ ún. egyéb ingatlanok bérbeadására vonatkozik 2008-tól, hanem például a termõföldre és a lakóingatlanra is. Ezért amennyiben ilyen típusú ingatlant is adnak bérbe, akkor az is bevonódik az adóköteles körbe. Ezen túlmenõen figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adókötelezettség választása már öt évre köti az adóalanyt. Így tehát egy ingatlan bérbeadásra tekintettel adókötelezettséget választott adóalany, ha nem kíván a változások miatt az adóköteles körben maradni, azt 2007. december 31-ig az adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványon be kell jelentenie.
Amennyiben e bejelentéssel nem él, az azzal a következménnyel jár az ingatlan bérbeadási tevékenységét illetõen, hogy minden általa bérbe adott ingatlanára vonatkozni fog a korábbi adókötelezettség választás (függetlenül attól, hogy az korábban csak egy szûkebb körre vonatkozott), és ezen elkötelezettsége 2012. év végéig tart. Ezért az egyértelmûség és a késõbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében célszerû az ingatlan bérbeadással kapcsolatos adófizetési kötelezettség választására vonatkozó nyilatkozatot 2007. december 31-ig már az új szabályok ismeretében megerõsíteni, azaz az erre irányuló választásról az erre a célra rendszeresített Áfa-nyilatkozaton bejelentést tenni.
Azoknak a közhatalmi tevékenységet végzõ adózóknak, akik a régi Áfa-törvény szabályainak megfelelõen a tárgyi adómentes körbe tartozó ingatlanjaik bérbeadása miatt nem váltak áfa alannyá, mert az ebbõl származó bevétel nem számított bele az egyéb gazdasági tevékenységre tekintettel adóalanyiságot eredményezõ négy millió forintos összeghatárba [régi Áfa-törvény 4/A. § (5) bekezdés], ugyanis azt nem gazdasági tevékenységbõl származó bevételnek kellett tekinteni, az adókötelezettség választására irányuló nyilatkozatuk benyújtási határideje 2008. január 15-ig kitolódik, tekintettel arra, hogy adóalanyiságuk a közhatalmi tevékenységükön kívüli egyéb tevékenységükre csak az új Áfa-törvény 2008. január 1-jei hatályba lépésének idõpontjától áll fenn (feltéve, ha adóalanyiságukat eredményezõ egyéb tevékenységüket folytatják).
Azok az adóalanyok, akik/amelyek olyan ingatlanokat adnak bérbe, amelyek korábban a kötelezõ tárgyi adómentes körbe tartoztak, vagy a választható adókötelezettséggel érintett körbe tartoztak ugyan (régi Áfa-törvény 2. melléklet 10. pontja), de nem választottak rá adókötelezettséget, és azok az új szabályok szerint is adómentesek és nem kívánják továbbra sem adókötelessé tenni azok bérbeadását, e tevékenységre tekintettel nem kell az adóév fordulójához kapcsolódóan bejelentést tenni.
Az ingatlan értékesítések a régi Áfa-törvény rendelkezései szerint kötelezõen vagy tárgyi adómentesek vagy adókötelesek voltak, ezért ezzel kapcsolatban az adóalanyoknak nem volt bejelentési kötelezettségük. Az új Áfa-törvény elõzõekben említett szabályai alapján vannak választható adókötelezettséggel érintett ingatlan fajták, mint például a termõföld, régi ingatlan, melyek értékesítését illetõen – feltéve, ha ezekre az adókötelezettséget kívánják választani – mindenképpen szükséges bejelentést tenni 2007. december 31-ig. Az ezzel kapcsolatos döntés mérlegelésénél célszerû figyelemmel lenni az érintett ingatlanokhoz kapcsolódó beszerzéseket terhelõ elõzetesen felszámított adó esetleges utólagos korrekciójára vonatkozó rendelkezésekre is.
Az ingatlanokkal kapcsolatos adófizetési kötelezettség választására irányuló bejelentést vagy az adókötelezettség alól történõ kijelentkezést az adóhatóság által erre a célra rendszeresített, a 2007. évben a 2008-évtõl hatályba lépõ szabályoknak megfelelõ választásra vonatkozó, 08TAFA-E jelzésû, vagy a 08TAFA-T jelû nyomtatványon lehet teljesíteni, attól függõen, hogy egyéni vállalkozók és magánszemélyek, vagy jogi személyek és egyéb szervezetek nyújtják-e be. 2008. évtõl kezdõdõen a 2008. évre rendszeresített nyomtatványokon lehet a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.

Login