Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

Egyéni vállalkozó kedvezményei

Egyéni vállalkozásunk évről évre hajt végre nagyobb beruházásokat, fejlesztéseket. Éves árbevételünk mintegy 60 millió forint, és évente 5-15 millió forintot tesznek ki a fejlesztések, beruházások, amelyek után kedvezményeket tudnánk igénybe venni adóalap-csökkentés céljából, azonban ezen lehetőségek rendszere nem tisztázott számunkra, ebben kérnénk a segítségét! Kérdésem az lenne, milyen adóalap-csökkentő kedvezmények vannak, milyen feltételekkel, illetve, hogy a kisvállalkozói kedvezmény hogyan kombinálható az egyéb kedvezményekkel? Használt és új beszerzések esetén van-e különbség a kedvezmények között? Csak üzembe helyezett beruházásokra vehetők igénybe a kedvezmények? Értem ez alatt, ha egy beruházás áthúzódik a következő évre, akkor mely évben tudok kedvezményt érvényesíteni utána? Vagy el lehet előre különíteni, mint a társas vállalkozóknál? Van-e összeghatár? Van-e megkötés, hogy valamely beruházásra nem vehető igénybe adott kedvezmény? Például tehergépkocsi (nem fuvarozó cég vagyunk). Ha jól értelmeztük, akkor valóban a kedvezmények érvényesítése után, még az értékcsökkenés is elszámolható? Gondolom nem egy összegben, hanem a leírási kulcsok alapján.

Az egyéni vállalkozó adóztatása, a jövedelem levezetése nem egyszerű. Van, ami a bevételt csökkenti, van, ami költség, értékcsökkenés, vállalkozói jövedelmet befolyásol. Igyekeztem összeszedni, van különbség az új és használt eszközök, között, nem csak üzembe helyezett eszköz után vehető figyelembe, már a beruházás is figyelembe vehető, de van követési időszak, és használatba is kell venni, van lehetőség a fejlesztésre elkülöníteni, mindenhol van összeghatár, amely korlátot jelent, csak közvetlen eszközök beruházása lehet, igen, a bevételcsökkentés mellett értékcsökkenési alapot is képez, ami éppen lehet egyösszegű is – kezdte válaszát Juhász Tibor, majd mindenre tételesen is válaszolt.

Bevételt csökkentő kedvezmények

– a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az ilyen alkalmazottnak kifizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér;

– szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 24 százaléka, illetve szakképző iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 12 százaléka (a minimálbér összege 2015-ben havi 105 ezer forint);

– sikeres szakmai vizsgát tett, volt szakképző iskolai tanuló folyamatos továbbfoglalkoztatása, valamint a törvényi feltételeknek megfelelő korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül felvett szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatási ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összege;

– az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült költségként elszámolt összeg, vagy választás alapján, ha a kiadás elszámolása beruházásként történt, akkor az értékcsökkenés címén elszámolt összeg, feltéve mindkét esetben, hogy e kiadások forrása nem támogatás és nem közvetlenül vagy közvetve társasági adóalanytól, egyéni vállalkozótól vásárolt K+F szolgáltatás ellenértéke volt; a felsőoktatási intézményben vagy a Magyar Tudományos Akadémia által alapított, vagy általuk közösen alapított kutatóintézetben, kutatóhelyen (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az egyéni vállalkozó által írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az előzőekben meghatározott összeg háromszorosa, de legfeljebb 50 millió forint azzal, hogy az utóbbi esetben a bevételt csökkentő összeg „de minimis” támogatásnak minősül.

– a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében a beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény;

A kisvállalkozói kedvezmény alapjául a bevétel és a költség különbsége, de legfeljebb 30 millió forint szolgál. A kisvállalkozói kedvezmény címén levont összeg és az alkalmazott adókulcs szorzata, amely szintén de minimis kedvezmény.

Egyéni vállalkozók adókedvezményt kaphatnak minden fejlesztésük, beruházásuk után. Ez a kisvállalkozói kedvezmény, mellyel minden egyéni vállalkozónak érdemes számolnia, ha gépet, ingatlant, vagy akár személyautót vásárol. A feltétel, hogy közvetlenül a vállalkozás érdekét szolgálja és új legyen.

A kisvállalkozói kedvezmény az egyéni vállalkozók számára nyújtott egyik legfontosabb beruházási támogatás már több mint 10 éve. Sőt, jelentősen ki is bővítették, ma már sokkal többen tudják igénybe venni, mint korábban. Az adókedvezményt azok az egyéni vállalkozók érvényesíthetik, akik 250 alkalmazottnál kevesebb embert foglalkoztatnak. Korábban 50 fő volt a határ, így ma már a nagyobb cégek is élhetnek ezzel a jogosultsággal.  Az adókedvezmény évente legfeljebb 30 millió forint lehet.

Egy egyéni vállalkozó kétféle adót fizet:

◦        a költségeivel csökkentett vállalkozói bevétele után vállalkozói személyi jövedelemadót,

◦        az adózott eredménye után osztalékadót.

A vállalkozói szja évi 500 millió forintos adóalapig 10 százalék, fölötte 19 százalék. Az osztalékadó 16 százalék.

A kisvállalkozói kedvezmény a vállalkozói szja-alapból vonható le, tehát a vállalkozó jövedelemadóját csökkenti. A kedvezmény a költségek levonása után fennmaradó összegből vonható le. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény érvényesítésével nem lehet veszteséges a vállalkozó, nem lehet 0 alatti az éves eredménye. Ha volt 50 milliós bevétele és 40 millió költsége egy évben, akkor maximum 10 millió forint adókedvezményt érvényesíthet. De ha volt 80 millió bevétele és 40 millió költsége, akkor levonhatja a maximális 30 millió forintot, s csak a fennmaradó 10 millió után kell a 10 százalékos adót kifizetnie. A vállalkozó a 30 milliós kedvezmény érvényesítésével 3 millió forint tényleges támogatáshoz jut hozzá (mivel erre a levont 30 millióra 10 százalékos adót kellene fizetnie).

A kisvállalkozói kedvezmény egy beruházási adókedvezmény, tehát az adott évben végzett beruházások, fejlesztések költsége vonható le az adóalapból. Olyan eszközök vásárlása és üzembe helyezése után lehet alkalmazni, melyeket

◦        az adott évben vásároltak, korábban nem helyezték üzembe (tehát használt gépre nem lehet)

◦        kizárólag közvetlenül a vállalkozás céljaira használják, „üzemi célú” berendezések, gépek, felszerelések, szoftverek felhasználási joga, szellemi termékek, vagy

◦        a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan felújításának költsége (itt már az új, ami a felújítás).

A törvény külön kiemeli, hogy a kisvállalkozói kedvezmény szempontjából elszámolható a személygépkocsi beszerzése is, ha az autót kizárólag a vállalkozás céljaira fogják használni. Ennek az a feltétele, hogy az adókedvezmény érvényesítését követő 4 évben a vállalkozó az autó után cégautóadót fizessen. Ha a vállalkozó a személyautót bérbeadásra használja, vagy taxizik vele, akkor magáncélra az autót még részben sem szabad használni.

Adókedvezményről van szó, amit igénybe venni is az éves adó megfizetésekor, illetve bevallásakor lehet. Tehát év elején, az éves vállalkozói adóbevallás összeállításakor lehet figyelembe venni a kedvezmény összegét a vállalkozói bevételt csökkentő tételek között.

További bevételcsökkentő tételek:

– az adóbevallásban fejlesztési célra nyilvántartásba vett összeg (ide nem értve a 10 százalék adókulcs alkalmazása miatt nyilvántartásba vett összeget), mely az adóévben elszámolt vállalkozói bevételnek és a vállalkozói költségek különbözetének 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehet;

– az adóév első napján, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének napján az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében – az átlagos állományi létszám alapulvételével – a létszámnövekményre tekintettel levonható összeg, feltéve, ha az adóév utolsó napján nincs az állami és az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása az adózónak.  A levont összeg de minimis támogatásnak minősül; a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó – kivéve a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó – 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján kisvállalkozások adókedvezményét is igénybe veheti. Az egyéni vállalkozó az adókedvezményt abban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie – veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. Az adókedvezmény mértéke a hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében pedig a kamat 60 százaléka azzal, hogy az igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adóévben ilyen módon érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint de minimis kedvezmény.

Kisvállalkozások kedvezménye

Az ugyanebbe a körbe tartozó – tehát 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozások emellett egy kamatkedvezményt is érvényesíthetnek a felvett hiteleik után, ezt majdnem ugyanúgy hívják, ez a kisvállalkozások kedvezménye. Ha tárgyi eszköz beszerzéséhez vagy gyártásához vettek fel bankhitelt, ideértve a pénzügyi lízinget is, 2001-től, akkor a kamat 40 százalékát leírhatják az adójukból,  ha ezt 2014-ben vették fel, akkor a kamat 60 százalékát írhatják majd le a fizetendő adójukból. Ezek az adókedvezmények az évi 6 millió forintot nem haladhatják meg. A kisvállalkozói kedvezmény (tehát a beruházásokra érvényesíthető kedvezmény) és a kisvállalkozások kedvezménye (a hitel utáni kamatkedvezmény) egyszerre is alkalmazható. Azaz, ha a vállalkozó felvesz egy hitelt egy gép megvásárlására, akkor a gépvásárlás után is érvényesítheti az adókedvezményt és a fizetendő hitel kamatai után is jár neki az adócsökkentés lehetősége. A fizetendő adó után figyelembe vehető kedvezmények annak 70 százalékát nem haladhatják meg.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap kiszámításakor főszabályként az szja törvény 4. és 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések alapján számolhat el költséget.

Jellemzően előforduló költségek

Költségnek minősül többek között,

– az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg;

– a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési, előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál;

– beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás azzal, hogy a járművek esetében az szja törvény 11. számú mellékletének III. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni;

– az alkalmazott részére kifizetett bér és annak közterhei;

– a 16. életévét betöltött segítő családtag részére adott juttatás és annak közterhe;

– az olyan személybiztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott;

– az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatás és annak közterhe;

– a megfizetett cégautóadó;

– a tevékenységgel összefüggő biztosítás díja;

– a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi;

– a tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám- és perköltség (kivéve, ha az a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi);

– hivatali, üzleti utazás esetén felmerült utazási- és szállásköltség, valamint külföldre történő utazás esetén az igazolás nélkül elszámolható összeg (15 euro/nap) 14, de a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély a napi 40 eurónak megfelelő forint összeget is választhatja azzal, hogy ilyen esetben csak a jármű üzemeltetéséhez kapcsolódó közvetlen kiadások számolhatók el, a szállásdíj nem;

– a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adók;

– a nem megállapodás alapján befizetett saját szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék;

– a telefon, a rádiótelefon beszerzési és beszerelési költsége (a lakásban lévő telephely esetében a telefon beszerzésére és beszerelésére eső kiadásoknak csak az 50 százaléka minősül költségnek);

– a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet az szja törvény 1. számú melléklete az adómentesen adható munkaruhák között nevesít;

– azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos része, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben (például a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely fűtése, világítása, a telefonköltség) merülnek fel;

– az internet használat díjának a 100 százaléka azzal, hogy amennyiben a lakás és a telephely nem különül el, akkor a díj 50 százaléka az elismert költség;

– az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára befizetett tagdíj, hozzájárulás, a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg;

– az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában;

– a képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, illetőleg a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében felmerült képzési kiadást is elszámolhatja, ide nem értve ez utóbbi esetben az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást;

– a vállalkozói kivét; A vállalkozói kivét összege olyan önálló tevékenységből származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek tekintendő, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem számolható el. A vállalkozói kivét nagyságát az egyéni vállalkozó dönti el.

Az előző felsorolás természetesen nem teljes körű, felmerülhetnek még olyan kiadások, amelyek költségként elszámolhatók. A részletesebb felsorolást és a költségelszámolás itt nem említett feltételeit az szja törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

Az értékcsökkenési leírás, az egyéni vállalkozó a saját tulajdonában lévő, kizárólag a vállalkozói tevékenységéhez használt tárgyi eszközeinek, nem anyagi javainak 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó beszerzési költségét értékcsökkenési leírás keretében számolhatja el. Több tevékenységhez használt tárgyi eszköz esetében választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az szja törvény 11. számú mellékletének rendelkezései szerint érvényesíthető költséget.

A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között. A nem anyagi javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásakor az szja törvényben meghatározott szabályokat és leírási kulcsokat kell alkalmazni.

Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség azzal, hogy az általános szabályok szerint adózó áfaalanynál az áfa nélküli, másoknál az áfával növelt beszerzési árat kell figyelembe venni. A saját előállítású tárgyi eszköz esetén beszerzési árnak az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt ellenértéke minősül. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos költség (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői költségek, a bizományosi díj, a vám, az adók – áfaalanynál az áfa kivételével –, az illeték stb.) a beszerzési ár részét képezik.

Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.

A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy ez az értékcsökkenési leírás alapját növeli. A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli.

Ha a tárgyi eszközök vagy nem anyagi javak beszerzésére év közben került sor, akkor – általános szabály szerint – az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással, a beszerzés időpontjától lehet elszámolni.

A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök (például számítógép) beszerzési ára két év alatt 50-50 százalékban számolható el, tehát az évközi beszerzés miatti időarányosítással nem kell számolni. A 14,5 százalék leírási kulcs alá sorolt, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre szintén 50 százalék értékcsökkenés alkalmazható, továbbá ugyanez érvényes a kizárólag film- és videó-gyártást szolgáló gépek és berendezések esetén is. A többi tárgyi eszköz évközi üzembe helyezése esetén figyelembe kell venni a napi időarányosítás szabályát is.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén – amennyiben a szerződés szerint az egyéni vállalkozó legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik – az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az szja törvény szerinti értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat nem része a beszerzési árnak, az a kifizetés évében költségként elszámolható.

Az üzembe helyezés időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási költségből a fejlesztési tartalék16 címén felhasznált összeget.

A személygépkocsi beszerzési ára csak akkor számolható el a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok szerint, ha az kizárólag üzemi célú járműnek minősül. Kizárólag üzleti célt szolgáló személygépkocsi csak a személygépkocsi-bérbeadó, vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó olyan személygépkocsija lehet, amely a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képezi, ha azt az egyéni vállalkozó más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

Saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő vagy általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi, ideértve a házastárs tulajdonában lévő, illetve általa zárt végű lízingbe vett járművet is.

A személygépkocsi beszerzési árának elszámolását folytathatja a cégautóadó megfizetése mellett az az egyéni vállalkozó, aki azt 2009. január 31-éig megkezdte.

A hátrányos térségben üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára – a személygépkocsi kivételével – egy összegben számolható el.

Különös szabály vonatkozik a nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközökre. Ezen tárgyi eszközök után átalányban számolható el értékcsökkenés egyszer, a használatbavétel évében. Az átalány összege nem lehet több az éves bevétel 1 százalékánál még akkor sem, ha egy adóévben több ilyen vegyes hasznosítású tárgyi eszköz kerül használatbavételre. Az 1 százalék korláton belül is érvényes az a szabály, hogy az átalány nem lehet magasabb, mint ezen tárgyi eszközök nyilvántartási értékének 50 százaléka.

Ezen felül a saját tulajdonú, nem kizárólag üzemi célú személygépkocsi esetében az éves bevétel 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10 százaléka a használatbavétel évében átalány-értékcsökkenés címén elszámolható.

Nem érvényesíthető a költségek között a személyi jövedelemadó (ideértve a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót is), a saját nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egy napi munkáért kifizetett munkabérből az erről szóló kormányrendeletben meghatározott minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

A vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, a felettes rész után 19 százalék az adó mértéke. A 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható.

A vállalkozói személyi jövedelemadóból kisvállalkozói adókedvezmény címén legfeljebb a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százaléka vonható le. További levonást jelent a külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka – nemzetközi egyezmény, vagy viszonosság hiányában –, azonban ez a levonás nem lehet több mint a külföldön (is) adóztatott jövedelemre jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó.

Az adóévre megállapított vállalkozói személyi jövedelemadót növelni kell a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítését követő négy éven belül, amennyiben a törvény által előírt feltételek nem teljesülnek. Ebben az esetben az ezen a címen levont bevétel kétszerese után a kedvezmény érvényesítésének évében hatályos rendelkezések szerinti adó mértékével kell a vállalkozói személyi jövedelemadót növelni.

Vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetni a fejlesztési tartalékként nyilvántartott és bevételt csökkentő tételként figyelembe vett azon összeg után is, amelyet cél szerint és határidőben nem költ el az egyéni vállalkozó.

Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:

– az ellenszolgáltatás nélkül 3 éven belül átadott tárgyi eszközök beszerzési árának arányos része, kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési kötelezettséggel járó átadást;

– a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette;

– a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.

Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkenti:

– az adóévben vásárolt, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értéke után elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeg, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el;

– az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összege, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni;

– a beruházási és felújítási költségnyilvántartás szerint az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összege, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának megkezdése nem történt meg.

Forrás: adozona

Online időpontfoglalás
Elérhetőségeink

Iroda: 2212, Csévharaszt, Kossuth L. u.65

Tel/Fax: (+36-29) 493-096

E-mail: info@kontirlak.hu

Login