Így vet véget a körbetartozásoknak az új törvény

Talán fellélegezhetnek a körbetartozások miatt évek óta halmozódó fizetési problémákkal küzdő építőipari vállalkozások. Július 1-jén ugyanis hatályba lépnek az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény rendelkezései.

Az új szabályozás lényege a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett független szervezetként működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) létrehozása, amelytől azt várja a jogalkotó, hogy felgyorsul a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítése. A TSZSZ az érintett felek megbízásából a vitás tervezési, építési és kivitelezési feladatokról a bíróság előtt használható szakvéleményeket készít. Ez elősegíti, hogy a perben felmerülő szakkérdésben már a per indulásakor rendelkezésre áll egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletétben támaszkodhat, sőt a perek száma is csökkenhet, mivel a szakvélemény (és jogkövetkezményei) ismeretében várható, hogy a felek per nélkül rendezik a köztük fennálló vitás kérdéseket.

A szerződésből eredő teljesítés után járó ellenszolgáltatás körül kialakult vita esetén az érintett fél – mielőtt bírósághoz fordul – a TSZSZ szakvéleményét kérheti. Ekkor a TSZSZ a szerződés teljesítésének vizsgálata alapján olyan szakvéleményt ad ki, amelynek alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy a szerződésnek megfelelő módon történt-e meg, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése – adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése – milyen összegben indokolt.