Üdvözöljük a Kontír Lak

Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

Átalányadós egyéni vállalkozó egyéb közterhei

Átalányadózást választó egyéni vállalkozó eredményének adókötelezettségének levezetését kérte olvasónk. Azt kérdezte: kell-e ez esetben fizetni a vállalkozói szja-t és az ehót, mert a törvényből csak azt olvasta ki, hogy összevontan adózik. További kérdése: mi az iparűzési adó alapja? Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetében a bevételből a tevékenységére vonatkozó költséghányadot kell levonni és az ily módon kapott összeg lesz az átalányban megállapított jövedelme. E jövedelem az összevonandó jövedelmek része és e jövedelem után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.)  53. §-a szerint:

Continue reading

Kisebbségi jogok a társasági jogban

A gazdasági társaságok döntéshozatala főszabály szerint többségi elven nyugszik. Így a tagok többsége által meghozott döntés esetében előfordulhat, hogy bizonyos tagok kisebbségben maradnak, akaratuk nem érvényesül.

A főszabály a többségi elv, a Ptk. csak nagyon kivételes esetekben ír elő egyhangúságot. Ennek következtében elméletileg minden döntésnél, de gyakorlatilag is, óhatatlanul lesznek olyan tagok, akik kisebbségben maradnak, akaratuk nem érvényesül. A Ptk. és korábban a Gt. is hasonló logikát követ a kisebbségvédelem területén: a védelem szükséges, bizonyos szavazati aránnyal rendelkező tagokat együttesen illet, eszközrendszerében a törvényességi garanciák képviselik a legnagyobb súlyt.

A Ptk. kollektív kisebbségi jogokat határoz meg: a gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább 5 százalékával rendelkeznek, együttesen jogosultak gyakorolni a kisebbségi jogokat. Fontos rendelkezés, hogy nem a tulajdoni hányad, hanem a szavazati arány a döntő. A Ptk. három kisebbségi jogot nevesít. Nincsen azonban akadálya annak, hogy alacsonyabb szavazataránnyal és/vagy más jogokat is biztosítson a társasági szerződés a társaság kisebbségben maradt tagjainak.

Continue reading

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére odafigyelni…

Az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó szabályok közismertek, gyakorlati alkalmazásuk azonban egyes esetekben problémát okoz. A következőkben néhány ilyen helyzetet próbálunk tisztázni.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 39. paragrafusának (2) bekezdése értelmében az a magánszemély köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, aki belföldinek minősül, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll és egészségügyi szolgáltatásra ugyanezen törvény 16. paragrafus (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. paragrafus szerint sem jogosult.

Az említett körbe tartozó személynek tehát nincs más feladata, mint a 15T1011 számú adatbejelentő és változásbejelentő lap kitöltésével az állami adóhatóságnál bejelentkeznie az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése érdekében. (Feltétel, hogy az érintett megszakítás nélkül legalább egy bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezzen Magyarország területén.)

Gyakori felvetés, hogyan kell a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak, kisadózónak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó biztosítása – a szüneteltetés tartama alatt – értelemszerűen ugyancsak szünetel.

Continue reading

Mit kezdjünk a bankbetétek értékvesztésével?

A számvitelt érintő minden lényeges tudnivaló birtokába juthat egyetlen könyvből: ez a most megjelent, Számvitel A-tól Z-ig 11., átdolgozott kiadása. A szakkönyvből – amelyet itt rendelheti meg – most a tartós kölcsönök, követelések és hosszú lejáratú bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása szabályait idézzük.
Tartósan adott kölcsönök, tartós követelések és hosszú lejáratú bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása

Az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett kölcsönöknél, vásárolt követeléseknél, bankbetéteknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű [Szvt. 55. § (1) bek.].
Continue reading

A számviteli politika miatt is fontos a leltározás

A leltár a valóság alapja, nem csak az a fontos hogy pontos legyen, hanem a szabályoknak is meg kell felelnie.

A számviteli törvénynek megfelelően minden gazdasági eseményt a valóságnak megfelelően kell rögzíteni, hiszen a főkönyvi könyvelés év végi zárásához olyan leltárt kell készíteni, amely ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben.

A leltár nyilvántartás tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozás mérlegfordulónapon meglévő eszközeit és forrásait, a valóságnak megfelelő mennyiségben és értékben.

A leltározást a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartás vezetése esetén az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt eszközöknél egyeztetéssel kell elvégezni. A vállalkozó, amely megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, évente köteles a mennyiségi leltározást elvégezni.

Continue reading

így kell elszámolniuk az év közben váltóknak

Tapasztalatok alapján gyakran okoz gondot a jövedelemszámítási szabályok alkalmazása során, amikor az egyéni vállalkozó az adóév végén vagy év közben jövedelemszámítási módot vált.

Az egyik ilyen eset, amikor az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról (szja) szóló1995. évi CXVII. törvény hatálya alatt a vállalkozói személyi jövedelemadózásról vagy a jövedelem átalányban történő megállapításáról áttér a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá, majd még év közben kilép annak hatálya alól.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó kilép a Katv. hatálya alól, és a továbbiakban az szja-törvény hatálya alatt átalányban állapítja meg a jövedelmét, akkor a következőket kell figyelembe venni.
Az szja-törvény 2015. január 1-jétől hatályos 50. paragrafusának (9) bekezdése alapján az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó bevételi értékhatár vonatkozásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben az e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.

Forrás: adozona

Veszteségelhatárolás: kísérti a múlt a kivás vállalkozásokat

Nem felejthetik el a társasági adó hatálya alatt töltött időszakot a kisvállalati adózást (kiva) választó vállalkozások, sokszor érdemes visszamenniük az időben. Nem veszítik el a korábbi, társasági adózás hatálya alatti időszakban keletkezett veszteségüket, és a társasági minimumadó fogalmai is újra előjöhetnek.

Az elhatárolt veszteség fogalmát a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény 2012. évi CXLVII törvény (Katv.) alanyaként a kiadózó vállalkozó (kiva alany) még általában a kiva időszak előttről hozza magával.
A kivaalanynál a veszteségelhatárolás fogalmai a társasági adó bonyolult szabályaitól eltérően alakulnak. A kivaalanynál ugyanis a veszteség eleve egész más értelemben használatos. Itt a meghatározó a pénzforgalmi eredmény alakulása.
Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Ugyanakkor a kivaalany nem veszíti el a korábbi társasági adózás hatálya alatti időszakban keletkezett veszteségét sem.

Transzferár szabályzat vagy nyilvántartás?

Már szinte minden adóellenőrzésnél kérik az ellenőrök a transzferár szabályzatot és/vagy a transzferár nyilvántartást, ahol a vizsgált cég feltehetőleg rendelkezik kapcsolt vállalkozással. De vajon szükséges-e mindenkinek készítenie komplex írásos anyagot a kapcsolt vállalkozással kötött ügyleteihez és mikortól?

Egy adóellenőrzést megelőzően az ellenőrök általában előzetes vizsgálatot végeznek azzal kapcsolatban, hogy egy cégnek vannak-e kapcsolt vállalkozásai. Ha ennek a lehetősége fennáll, vagy erről egyértelműen meggyőződhetnek a különféle adatbázisokból és adóbevallásokból a NAV munkatársai, akkor borítékolható, hogy már az ellenőrzésről szóló értesítés során jelzik, szeretnék bekérni a transzferár szabályzatot vagy transzferár nyilvántartásokat.

Sok esetben ez meglepetésként éri a vállalkozásokat, mert nem is feltétlenül biztos, hogy bármilyen írásos anyaggal kell rendelkezniük transzferár témában. Jellemzően ott merül fel a kötelezettség, ahol van anyavállalat vagy leányvállalat (fő szabályként elmondható, hogy ez 50% feletti részesedésnél megvalósul), illetve ha közös a tulajdonosi kör, valamint ha ugyanaz az ügyvezető személye (ez utóbbi 2015. január 1-től alapozza meg a kapcsolt vállalati jogviszonyt). Ha egy cég rendelkezik kapcsolt vállalkozásokkal, akkor további feladatai keletkeznek, mint például:

1. Pontosan meg kell vizsgálni a tulajdonosi kör összetételét, a tulajdonosok további vállalkozásokban meglévő céges részesedéseit, a tulajdonosok közeli hozzátartozóinak meglévő céges részesedéseit, az adott vállalkozás más cégekben meglévő részesedéseit, és az idei év elejétől az ügyvezetők (vezető tisztségviselők) személyét.

2. Meg kell állapítani (és lehetőség szerint ezt írásban is ledokumentálni) a kapcsolt vállalkozásokat és azt is, hogy melyik cég mikortól vált kapcsolt vállalkozássá.

3. További teendő csak akkor van, ha egy cég a kapcsolt vállalkozásával valamilyen gazdasági eseményt elindít, például szerződést köt áruszállításra, szolgáltatásra, kölcsönt kap vagy nyújt, nem pénzbeli apportot vagy osztalékot teljesít, ingyenesen ad terméket vagy szolgáltatást, stb. Ez esetben 15 napon belül bejelentést kell tenni a NAV felé, melynek elmulasztása kapcsolt vállalkozásonként 500.000 Ft-os bírsággal járhat. Emellett minden ügyletnél figyelni kell arra is, hogy ha az ügylet nem piaci áron került megkötésre, akkor az adott cégeknél a piaci árat meg kell határozni és a két fél adóalapját úgy módosítani, mintha piaci áron működtek volna együtt. Alapvetően a piaci ár meghatározását is célszerű valamilyen módon írásba lefektetni, de nem kötelező fő szabályként.

Mikor kell bármilyen írásos anyagot készíteni?

Akkor és attól az évtől kezdődően, amelynek az utolsó napján a vizsgált cég középvállalkozásnak minősül. Ha nem minősül annak, akkor sem szabályzatot, sem nyilvántartást nem kell készíteni (a kettő közötti különbségről a továbbiakban beszélünk).

Fontos könyvelői feladat – már egy cég megalakulásától kezdődően -, hogy megállapításra kerüljön minden év első és utolsó napján a vállalkozás mérete. A méret szerinti besorolást a KKV törvény tartalmazza (2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról). A meghatározás bonyolult, mivel egyszerre több szabályt is figyelembe kell venni. Transzferár szempontból viszont ki kell emelni, hogy a besoroláshoz az összes kapcsolt vállalkozás (és mellette még a 25% feletti részesedési viszonyban lévő vállalkozás) adatait (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) össze kell adni és úgy kell elvégezni a vizsgálatot.

Általánosságban elmondható, hogy az 50 fős foglalkoztatást elérő cégcsoportok számára kötelezettség a transzferár nyilvántartás készítése a kapcsolt ügyletei vonatkozásában. Ez megvalósulhat úgy is, hogy a magyar cég 10 főt foglalkoztat, de például a német anyavállalata 120 főt.

Ha a mutatószámok úgy növekednek, hogy egy adott évben már elérik a határértéket, akkor is még meg kell nézni az ún. „kétéves szabályt”, ami szintén a KKV törvényben található meg.

Ha szükséges transzferár nyilvántartást készítenie egy cégnek (tehát eléri a középvállalkozási méretet), akkor azt minden ügyletre egyenként kell megtennie, természetesen a 22/2009. PM rendeletben leírt összevonási szabályok figyelembe vételével. 2013-tól kezdődően az 50 millió forintos éves ügyleti értéket (szokásos piaci áron) el nem érő ügyleteknél a mentesség az irányadó fő szabály szerint.

Kiegészítés: bár transzferár szempontból a 12.31-i állapot számít, azért fontos megnézni a 01.01-i állapotot is minden évben, mert az innovációs járulék kötelezettséget az év első napján fennálló vállalkozási mérethez kötik. Innovációs járulék tekintetében már nem kell összeszámítani 2015-től a kapcsolt (kapcsolódó) vállalkozásokat, ez a kötelezettség csak 2012-2014 között állt fenn.

Mit jelent a transzferár szabályzat?

Az előzőekből láthatjuk tehát, hogy transzferár nyilvántartást a 22/2009. PM rendeletben leírt tartalommal csak a középvállalkozásoknak kell készíteni. Mit kell tenniük azoknak a vállalkozásoknak, akik nem érik el ezt a méretet?

Írásbeli kötelezettségük ezeknek a cégeknek tehát nincs, náluk az Adóhatóság feladata azt bizonyítani, hogy a kapcsolt felek az egymással kötött ügyleteik során nem a piaci árat alkalmazták. Ha az adóellenőr egy kisvállalkozástól kéri a transzferár szabályzatot (nyilvántartást), akkor be lehet mutatni részére a mutatószámokkal alátámasztott számítást, hogy az adott cég erre nem kötelezett. Legyünk azonban nagyon alaposak, mielőtt ezt egyértelműen kijelentjük, és kérjünk be nyilatkozatokat a tulajdonosoktól és ügyvezetőktől a fenti pontokban és a jogszabályokban leírtakról!

A gyakorlatban viszont elterjedt a transzferár szabályzat kifejezés, melyet azonban semmilyen jogszabályban nem találunk meg. Így ebben a formában ez az anyag egy szabadon összeállítható dokumentum, melynek véleményem szerint kettős célja van:

1. A kapcsolt vállalkozásokhoz kapcsolódó jogi háttér bemutatása és ennek alapján annak a levezetése, hogy a vállalkozás rendelkezik-e kapcsolt vállalkozásokkal és érinti-e a transzferár nyilvántartási kötelezettség. Ezt bármely cég megteheti, hogy elkészíti, a saját biztonsága érdekében.

2. A kapcsolt vállalkozásokkal kötött összes tárgyévi ügylet rövid bemutatása, az együttműködés általános rendje (pl. szerződéskötési kötelezettség, egyeztetések, ártárgyalások rendje, könyvelés és számviteli nyilvántartás módja, stb.) és annak a vizsgálata, hogy mely ügyletet érinti konkrét transzferár nyilvántartási kötelezettség. Ezt a célt kettébontanám, attól függően, hogy kisvállalkozásról vagy középvállalkozásról van-e szó. Kisvállalkozásnál lehet pont az a cél, hogy az árazás is bemutatásra kerül, és csatolhatóak hozzá különféle bizonyítékok is a piaci ár alkalmazására. Középvállalkozásnál (illetve nagyvállalkozásnál) pedig lehet az a cél, hogy egyértelműen legyen dokumentálva, hogy az adott ügyletre kell-e transzferár nyilvántartást készíteni, vagy mentesül a nyilvántartás készítési kötelezettség alól.

A szabályzat tehát nem egy kötelező dolog, de mindenképpen hasznos lehet bármelyik vállalkozás számára, főleg azért is, mert nemcsak a társasági adó törvény ír elő kapcsolódó feladatokat, hanem az Art., a Helyi adó törvény, az Illeték törvény és még számos más jogszabály. Amennyiben ezek az előírások egy helyen, konkrétan összeállításra kerülnek, a könyvelő sokkal könnyebben követheti nyomon az adózási és bejelentési feladatokat, és komoly segítség lehet a mindennapi munkája során.

Forrás:  Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő

Ha nincs útnyilvántartás, van-e szankció?

Szankciókkal jár-e, ha a cégnél nem vezetnek útnyilvántartást?

Adott társaság személygépjárműveket üzemeltet, melyek után megfizeti a cégautóadót. A tankolások üzemanyagkártyával történnek, melyekrõl összesített számlát állít ki a Mol. Az üzemanyagot költségként elszámolják, az áfát nem vonják le. Olvasónk a következőket kérdezte: Hivatkozott személygépjármûvek esetén ajánlott vagy kötelezõ az útnyilvántartás vezetése? Útnyilvántartás hiányában konkrétan milyen szankciókkal büntethet az adóhatóság?
Continue reading

2015. szeptemberi adónaptár

Adózási határidők: 2015. szeptember 7.

Kötelezettség

Bevallás száma

Kire vonatkozik

Adatszolgáltatás

Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása a tartósan álláskereső, a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő magánszemély részére kiállított igazolásról

K100

T


Adózási határidők: 2015. szeptember 10.

Kötelezettség

Bevallás száma

Kire vonatkozik

Bevallás

Bevallás a pénzügyi szervezetek, valamint a forgalmazó és a befektetési alap különadójáról

15P90

T

Befizetés
Pénzügyi szervezetek 2015. évi különadójának harmadik részlete (negyede)

T

A 2010-2014. között jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó különadójának első fele

T

Adatszolgáltatás

Adatlap az egyedi mentesítéssel rendelkezőadózók pénztárgépei adattartalmának CD/DVD-n, illetve egyszer írható optikai adathordozón történő megküldéséhez

PTGOPTA

E, T

Sorszámtartományok elszámolása

NAV_J16

E1, E2, T1, T2, T4


Adózási határidők: 2015. szeptember 14.

Kötelezettség

Bevallás száma

Kire vonatkozik

Bevallás

Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

1508

M, E, T

Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó és járulék kötelezettségeiről

1558

M2, M3,
E

Havi bevallás az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő kötelezettségről azon adózók számára, akik nem kötelezettek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdés szerint elektronikus bevallásra

1508E

M1,M2,M3,
E, T

Havi bevallás az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § szerinti kötelezettek részére a szociális hozzájárulási adóról, a járulékokról és egyéb adatokról

1508INT

M, E, T

Befizetés
Kisadózó vállalkozások tételes adója

E1, E2
T1, T2

Szociális hozzájárulási adó

M1,M2,M3,
E, T

Szakképzési hozzájárulás előlege

E, T

Egyszerűsített foglalkoztatást terhelő közteher

M, E, T

Háztartási alkalmazott után fizetendő regisztrációs díj

M

A kifizető által a magánszemélytől levont különadó

M, E, T

A különadó alapja utáni egészségügyi hozzájárulás

M, E, T

A magánszemély által fizetendő különadó

M

A munkáltató által levont személyi jövedelemadó-előleg

M1,M2,M3,
E, T

A kifizető által levont személyi jövedelemadó-előleg

M1,M2,M3,
E, T

A külföldi személytől levont adó

M1,M2,M3,
E, T

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

M1,M2,M3,
E, T

A munkaerő piaci járulék

E, T

Az egészségügyi hozzájárulás

M1,M2,M3,
E, T

Munkáltató által levont járulék

M1,M2,M3,
E, T

Kifizető által levont járulék

M1,M2,M3,
E, T

A Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó által fizetendő járulék

E

Társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék

T

A magánszemély által a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék

M

Adatszolgáltatás
Készletnyilvántartás havi zárás

BEV_J14

E1, E2,
T1, T2, T4


Adózási határidők: 2015. szeptember 15.

Kötelezettség

Bevallás száma

Kire vonatkozik

Bevallás

Havi bevallás a baleseti adóról és annak önellenőrzéséről biztosítók részére

1510B

T

Bevallás a baleseti adóról és annak önellenőrzéséről magánszemélyek/szervezetek részére

1510M

M, E, T

Befizetés
Baleseti adó befizetése

M, E, T

Adatszolgáltatás

Adatszolgáltatás a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolás kiadásáról

K56

T

Pénzintézetek adatszolgáltatása a pénzforgalmi bankszámla megnyitásáról és megszüntetéséről

eGiro

PTGSZLAH adatlap a pénztárgép használatra kötelezett, bizonylat-kibocsátási kötelezettségét számlával teljesítő adózók havi adatszolgáltatásához

PTGSZLAH

E, T


Adózási határidők: 2015. szeptember 21.

ÂÂÂ Kötelezettség

Bevallás száma

Kire vonatkozik

Bevallás
Közművezetékek adójának befizetése (II. résztlet)

E, T

Bevallás egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben

1501

M, ,E, T

Havi bevallás a biztosítási adóról és annak önellenőrzéséről

1520

T

Áfa-bevallás (bevallás, adatszolgáltatás)

1565

M2,M3,E1,
E2, T1,T2

Áfa-bevallás a speciális adózói körbe tartozó adózók részére (bevallás, adatszolgáltatás)

1586

M0,M1,M2,
E1, E3,
T1,T3,T4

Összesítő nyilatkozat az Európai Közösség területén történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás igénybevételekről

15A60

M1,M2,M3,
E, T

Bevallás távszerencsejáték és játékautomaták adójáról

1578

E, T

Bevallás a távközlési szolgáltatást nyújtók távközlési adójáról

1591

M, E, T

Bevallás a 2015. évi pénzügyi tranzakciós illeték, valamint a 2016. évi fizetési kötelezettségről

1593

T

Bevallás a reklámadóról, adóelőleg-kiegészítésről, reklámadó-előlegről, valamint a reklám-közzététel megrendelőt terhelő kötelezettségéről

1594

E, T

Bevallás a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) által bevallásra kötelezettek részére

1551

E, T

Bevallás a népegészségügyi termékadóról 2015. év

15NETA

M3, E2, T2

Bevallás a dohánygyártmányok után fizetendő, illetve visszaigényelhető jövedéki adó és általános forgalmi adó összegéről, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről

BEV_J01

E1, E2,
T1, T2, T4

Bevallás az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék után fizetendő, illetve visszaigényelhető jövedéki adó összegéről, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről

BEV_J02

E1, E2,
T1, T2, T4

Havi bevallás a fizetendő, illetve visszaigényelhető energiaadóról, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről

15J03

M, E, T

Adatszolgáltatás
Szállítási nyilvántartás havi zárás bejegyzett kereskedő) J12 nyomtatvány

BEV_J12

E2, T2, T4

Szállítási nyilvántartás havi zárás (csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője) J13 nyomtatvány

BEV_J13

E2, T2, T4

Befizetés
Biztosítási adó

T

Pénzügyi tranzakciós illeték

T

Reklámadó (reklám-közzététel megrendelőjének, valamint a közzétévőnek az adókötelezettsége)

E, T

Távközlési adó befizetése

M, E, T

Kulturális adó

E, T

Általános forgalmi adó befizetése

M, E, T

Társasági adó előleg befizetése

T

Energiaellátók jövedelemadójának előlege T
Játékadó befizetése

E, T

Távszerencsejáték adója

E, T

A gyógyszer forgalombahozatali engedély jogosultja, illetve a forgalmazó (ideértve a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránti kérelmet benyújtót is, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, akkor a forgalmazót), a gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet (ideértve a tápszer nagykereskedelmet folytatót), valamint a gyógyszer-, továbbá a gyógyászati segédeszköz ismertetést végző személyt foglalkoztató fizetési kötelezettsége, illetőleg a gyógyszer forgalombahozatali engedély jogosultjának, illetve a forgalmazónak a Gyftv. 40/A. §-a szerinti fizetési kötelezettsége.

E, T

Népegészségügyi termékadó befizetése

M3, E2, T2

A BEV_J01, illetve a BEV_J02 számú bevalláshoz kapcsolódó adók befizetése

E1, E2,
T1, T2, T4

Energiaadó befizetése

M, E, T


Adózási határidők: 2015. szeptember 25.

Kötelezettség

Bevallás száma

Kire vonatkozik

Befizetés

Jövedéki adó előlege –

E1, E2, T1,
T2, T4


Adózási határidők: 2015. szeptember 30.

Kötelezettség

Bevallás száma

Kire vonatkozik

Bevallás

Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről

1550

M, E, T

Befizetés
Környezetterhelési díjelőleg

M, E, T

Forrás: adónaptár

Online időpontfoglalás

Elérhetőségeink

Iroda: 2212, Csévharaszt, Kossuth L. u.65

Tel/Fax: (+36-29) 493-096

E-mail: info@kontirlak.hu

Login