A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás az adóévben megszerzett:

• vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
• osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
• árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
• ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után  terheli a magánszemélyt.

Amennyiben a jövedelem kifizetőtől származik, az EHO összegét a kifizetőnek kell levonnia és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig bevallania és befizetnie, míg kifizető hiányában az EHO-t előlegként a magánszemély állapítja és fizeti meg az adóelőleg megállapításával és megfizetésével egy időben, és végleges összegéről az SZJA bevallásában ad számot.

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást az adóelőleg-alapszámításnál figyelembe vett jövedelem után kell megállapítani.

Nem minősül EHO bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállamjoga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.

A Tbj. 13. §-ában említett EGT közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított A1-es igazolással igazolja.

A 14 százalékos EHO-t továbbra is évi 450.000 forintig kell megfizetni. E határt csökkenti:

• az egyéni járulékként megfizetett pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• az EKHO-ként megfizetett egészségbiztosítási járulék (a 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból az 1,6 százalékos rész minősül egészségbiztosítási járuléknak,
• a magánszemély által, vagy utána megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék.

(Nem vehető viszont csökkentő tényezőként figyelembe az Szja. törvény 71. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke után a kifizető által megfizetett 14 százalékos EHO, illetve Szja tv. 28. § (2) bekezdése szerinti jövedelem után ugyancsak a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás.)

A 14 százalékos EHO alapjául szolgáló jövedelmek után a magánszemélyt az év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.

Az érintett a 450 ezer forintos határ vonatkozásában a kifizetés időpontjáig vagy az év elején nyilatkozhat arról is a kifizetőnek, hogy

• az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, illetve
• kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.

Amennyiben a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, vagy a bérbeadásból származó jövedelem az 1 millió forintot meghaladja, akkor viszont az egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten kel a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallani, illetve megfizetni.

Forrás: Széles Imre