A Számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatások értékével való nettó árbevétel-csökkentésnek egyfelől tartalmi, másfelől számlázási, nyilvántartási kritériumai vannak, melyek egyébként a közvetített szolgáltatásokat megkülönböztetik az igénybevett szolgáltatásoktól és az egyéb szolgáltatásoktól [Szvt. 3. § (7) bekezdés 1–2. pontok].

A Sztv.-vel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásról lehet szó, ha az adóalany saját nevében, de más javára rendel meg valamely szolgáltatást és azt változatlan formában részben, illetőleg egészben „továbbadja”, továbbszámlázza. Ekkor az adóalany az adott szolgáltatást nem saját teljesítményéhez használja fel, azt a megbízója javára rendeli meg, a szolgáltatás tényleges igénybe vevője pedig a megrendelő. Az adóalany tehát „beékelődik” a szolgáltatást ténylegesen nyújtó, illetve fogadó közé, és ez megnyilvánul a háromoldalú számlázási kapcsolatban is, amikor a szolgáltatás nyújtója az adózónak számláz (jogi értelemben vele áll kapcsolatban), az adózó pedig e teljesítményt – változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – továbbszámlázza megrendelője részére. A „változatlan formában történő továbbszámlázás” fogalom feltételezi, hogy az adózó közvetítőként jár el a szolgáltatás tényleges igénybevevője és a szolgáltatás tényleges nyújtója között, tehát a megrendelt szolgáltatást nem saját teljesítményéhez használja fel, mert azt saját nevében más javára rendeli meg. A szolgáltatás fizikai teljesítését a szolgáltatás tényleges nyújtója az adózó megrendelője részére teljesíti, azonban a teljesítést az adózó ismeri el, így a szolgáltatás tényleges nyújtója az adózónak számláz.

Részben és változatlan formában történik a vevő javára megrendelt (ténylegesen a vevő által igénybe vett) szolgáltatás továbbadása abban az esetben is, ha az adóalany több megrendelő részére közvetíti ugyanazon, neki számlázott szolgáltatást. Természetesen ebben az esetben sem lehet több azonban a nettó árbevétel-csökkentő tétel az adózónál a szolgáltatás tényleges nyújtója által részére kiszámlázott összegnél.

A tartalmi kritériumot a megrendelővel –írásban –kötött szerződés, illetve az ügylet lényegi tartalma alapján lehet megállapítani. Másként fogalmazva, a megrendelővel kötött szerződés támasztja alá (teszi lehetővé) egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való minősítését. Természete szerint lehet szó közvetített szolgáltatásról, például az utazásszervező és az utas közötti utazási szerződés alapján igénybe vett szálláshely-szolgáltatás esetén. Ez esetben ugyanis az utazási iroda saját nevében a megrendelője, az utasa javára rendeli meg, illetve veszi igénybe a szálláshely-szolgáltató szolgáltatását.

Egy adott igénybe vett szolgáltatás közvetítése tényének ki kell tűnnie a számlázási, nyilvántartási rendből is. Az idézett fogalom szerint ugyanis a számlából a közvetítés tényének is egyértelműen ki kell tűnnie. Amennyiben a vállalkozás egyben saját teljesítményét és az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti, azt a számlában el kell különíteni. Nem feltétel azonban, hogy az adózó az igénybe vett szolgáltatást azonos összegben számlázza tovább megrendelőjének.

Ahhoz, hogy az iparűzési adóalapjának kiszámítása során a nettó árbevételt e jogcímen csökkenteni lehessen, az adózónak a következők szerinti nyilvántartási rendet kell kialakítania. A nyilvántartás alapján, megrendelőnként egyértelműen egymáshoz rendelhetőek legyenek: az adózó által igénybe vett (közvetítendő) szolgáltatás (bejövő) számlájának sorszáma, a szolgáltatás megnevezése, ellenértéke; a megrendelő számára továbbszámlázott szolgáltatás (kimenő) számlájának sorszáma, a megrendelő megnevezése, a továbbszámlázott szolgáltatás ellenértéke, továbbá a közvetítés tényét (a tartalmi feltétel teljesülését) alátámasztó, megrendelővel kötött szerződés hivatkozási száma. Több megrendelő és/vagy több közvetített szolgáltatás esetén minden megrendelőre, illetőleg mindegyik közvetített szolgáltatásra vonatkozó adatot külön-külön kell feltüntetni.

Ezen analitikus nyilvántartással egyenértékű az az eljárás is, melynek során az adóalany a kimenő számla nála maradó (másod)példányán feltünteti az ahhoz tapadó bejövő számla sorszámát, a szolgáltatás megnevezését, ellenértékét, továbbá a megrendelővel kötött szerződés hivatkozási számát. Amennyiben az adózó egy adott szolgáltatást több megrendelő részére közvetít, akkor kimenő számla másodpéldányán a közvetített szolgáltatás ellenértékét a megrendelőnek való teljesítéssel arányosan kell szerepeltetni.

Az előzőekben ismertetett – tartalmi, számlázási, nyilvántartási – feltételek teljesülésének elmaradása esetén nem beszélhetünk közvetített szolgáltatások értékéről a Helyi adókról szóló tv. értelmében.

Forrás:  Hajdu Ilona