Műanyag (bevásárló-reklám) táska
A műanyag (bevásárló-reklám) táskák a termékdíj törvény 2005. január 1-jétől hatályos módosításával kerültek a csomagoláson belül elkülönülő, ún. kereskedelmi csomagolások termékkörébe. A rájuk vonatkozó szabályok az elmúlt 5 évben több alkalommal is változtak, amelyekről a Termékdíj Tanácsadó Portálon megjelent cikkeinkben korábban már olvashattak. Jelen cikk a műanyag (bevásárló-reklám) táskák környezetvédelmi termékdíjára vonatkozó, 2010. január 1-jétől hatályos szabályokat, a 2010-től életbe lépő változásokat tekinti át.
1. A műanyag (bevásárló-reklám) táska, mint termékdíjköteles kereskedelmi csomagolás meghatározása 2010-ben
A termékdíj törvény[1] 2010. január 1-jétől hatályos módosításaival a műanyag (bevásárló-reklám) táskák továbbra is a kereskedelmi csomagolások körébe tartoznak. Meghatározásuk nem változott, azonban a 2009. június 1-jétől hatályos definíció 2010-től új, önálló jogszabályi helyen, a termékdíj törvény 20. §-ának 18. pontjában található meg. Ez alapján műanyag (bevásárló-reklám) táska: „a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály [2] szerinti fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska-csomagolás”.
A fenti meghatározás alapján tehát 2010-ben is azok a hajlékonyfalú műanyag hordtasakok vagy hordtáskák minősülnek műanyag (bevásárló-reklám) táskának, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztó vagy végfelhasználó a vásárlás során általa megvásárolt kiskereskedelmi termékeket, árukat műanyag hordtasakokba, hordtáskákba belehelyezve (ezáltal csomagolást létrehozva) a vásárlás helyszínéről elszállíthassa, elvihesse. A vásárlás helyén a csomagolatlan, legtöbbször ömlesztett áruk védelmét, összefogását szolgáló műanyag zsákok és zacskók – például a hentesáruk, zöldségek, gyümölcsök, pékáruk csomagolásához – továbbra sem tartoznak a műanyag (bevásárló-reklám) táskák, így a kereskedelmi csomagolások közé: ezek után a termékdíj-fizetési kötelezettség a csomagolás anyaga szerint, műanyag csomagolásként, 36 Ft / kg termékdíjtétellel keletkezik.
A műanyag (bevásárló-reklám) táskák vámtarifaszámmal történő lehatárolását továbbra is a termékdíj törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. KTM rendelet[3] (továbbiakban: KTM rendelet) termékdíjköteles termékek és anyagok körét tartalmazó 4. sz. melléklete tartalmazza:
Megnevezés | Vámtarifaszám és HR alszám | KN alszám |
II. Műanyag (bevásárló-reklám) táska | ||
ex 3923 21 | 00 | |
ex 3923 29 |
Az ex 3923 21 00 és az ex 3923 29 tarifa besorolásba tartozó termékek közül természetesen csak azok tartoznak a műanyag (bevásárló-reklám) táskák közé, amelyekre a fentiekben bemutatott, a termékdíj törvény 20. §-ának 18. pontjában található definíció vonatkozik. Így értelemszerűen a definíció alá nem tartozó, műanyag csomagolásnak minősülő zsákok és zacskók is ebbe a tarifa besorolásba eshetnek, rájuk azonban nem a műanyag (bevásárló-reklám) táskákra vonatkozó szabályokat, hanem a csomagolás anyaga szerinti, műanyag csomagolásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség kiszámítása
A termékdíj-törvényben 2010. január 1-jétől életbe lépő egyik jelentős változás, hogy a csomagolás esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség alapja minden esetben a csomagolás tömege. Ez vonatkozik a kereskedelmi csomagolásokra, így ezen belül a műanyag (bevásárló-reklám) táskákra is. Megszűnt tehát a 2005. óta alkalmazott, darabalapú, 2005 és 2008. között H és ú, míg 2009-ben az H, E1, E2 díjtételek alapján számítandó díjfizetési kötelezettség!
A műanyag (bevásárló-reklám) táskák után a termékdíj törvény 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezett[4] által fizetendő termékdíj megállapítása a törvény 2. sz. mellékletének 2. pontja szerinti, 1900 Ft/kg termékdíjtétellel történik. Ezzel párhuzamosan megszűnt a műanyag (bevásárló-reklám) táskák űrtartalom szerinti megkülönböztetése.
3. Levonási szabályok alkalmazása a műanyag (bevásárló-reklám) táskák esetében
A 2010. január 1-jétől hatályos új szabályok alapján a kereskedelmi csomagolások, így a műanyag (bevásárló-reklám) táskák esetében a termékdíj-törvény 5/A. § (3)-(4) bekezdése szerinti termékdíj-mentesség nem vehető igénybe. Az egyéni teljesítőként, vagy hasznosítást koordináló szervezettel kötött átvállalási szerződés alapján szerzett mentesség tehát csak a csomagolás anyaga szerint meghatározott csomagolásokra vonatkozik. (Tehát például a kereskedelmi csomagolások közé nem tartozó, műanyag (bevásárló-reklám) táskának nem minősülő, 3923 21 00 és 3923 29 tarifa besorolás alá tartozó műanyag zsákokra és zacskókra alkalmazható és megszerezhető a termékdíj alóli mentesség.)
A kereskedelmi csomagolások esetében a kötelezettek a kereskedelmi csomagolások után keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettségüket meghatározott levonási jogosultságok igénybevételével csökkenthetik, amelyeket az adott tárgyidőszakra vonatkozó bevallásaik során érvényesíthetnek. Ez természetesen a műanyag (bevásárló-reklám) táskákra is vonatkozik. A levonási jogosultságok igénybevételének alapfeltételeit a termékdíj-törvény 5/E. §-a határozza meg.
3.1. Felső hasznosítási arány teljesítéséhez kötődő levonás
A termékdíj-törvény 5/E. § (1) bekezdése egy olyan általános levonási lehetőséget fogalmaz meg, amely szerint, ha a kötelezett az 53/2003. Korm. Rendelet[5] (a továbbiakban: Korm. Rendelet) szerinti felső hasznosítási arány teljesítését igazolja, akkor a kereskedelmi csomagolás után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettségének a termékdíj-törvény 3. sz. melléklete szerint meghatározott százalékát levonhatja befizetési kötelezettségéből. A felső hasznosítási arány teljesítését a kötelezett hasznosítást koordináló szervezete adataival is igazolhatja. Ez a levonási lehetőség természetesen minden kereskedelmi csomagolásra, tehát az egyutas (egyszer használható, ide tartoznak többek között a műanyag (bevásárló-reklám) táskák is) és az újrahasználható kereskedelmi csomagolások után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettség esetében is alkalmazható.
A felső hasznosítási arányok alakulása a Korm. Rendelet 1. sz. mellékletének I/bc) pontja szerint:
Év | 2010 | 2011 | 2012 |
Felső hasznosítási arány (hm) | 56% | 59% | 62% |
Figyelem! A felső hasznosítás arány teljesítése egy adott adómegállapítási időszakra vonatkozik, tehát a kötelezettnek 2010-ben negyedévente, a negyedéves bevallási időszakra vonatkozóan kell igazolnia a felső hasznosítási arány elérését. |
A felső hasznosítási arány kiszámításakor mind a kibocsátási, mind a hasznosítási oldalon a kötelezett kötelezettségébe tartozó teljes csomagolásmennyiséget figyelembe kell venni. A kibocsátás oldalon tehát a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás együttes mennyisége (kg), míg hasznosítás oldalon a hulladékká vált csomagolás és kereskedelmi csomagolás együttes mennyisége (kg) számít.
A felső hasznosítási arány teljesítése esetén levonható termékdíjtétel mértékek a termékdíj-törvény 3. sz. mellékletealapján:
Év | 2010 | 2011 | 2012 |
Levonás mértéke | 70% | 65% | 62% |
Figyelem! A termékdíj-törvény 5/E. § (1) bekezdése szerinti levonás érvényesítésének további feltétele, hogy a kötelezett a felső hasznosítási arány teljesítésén túlmenően a teljes csomagolásmennyiség vonatkozásában teljesíti az előírt anyagában történő hasznosítási arányt, illetőleg csomagolás anyagonként teljesíti az előírt hasznosítási arányokat. |
A teljesítendő anyagában történő hasznosítási arány a teljes csomagolásmennyiség vonatkozásában a Korm. Rendelet 1. sz. I/ba) és bb) pontjai alapján:
Év | 2010 | 2011 | 2012 |
Anyagában történő hasznosítási arány (ha) | 40% | 47% | 55% |
A teljesítendő hasznosítási arányok az egyes csomagolás anyagfajták esetében a Korm. Rendelet 1. sz. I/bb) pontja alapján:
Év | 2010 | 2011 | 2012 |
Papír | 60% | 60% | 60% |
Fa | 15% | 16% | 17% |
Üveg | 32% | 45% | 60% |
Műanyag | 21% | 22% | 23% |
Társított | 21% | 22% | 23% |
Fém (beleértve az önállóan elszámolható alumíniumot is) | 50% | 52% | 55% |
Alumínium | 29% | 35% | 40% |
A fenti levonási jogosultság természetesen műanyag (bevásárló-reklám) táskák esetében is igénybe vehető. Amennyiben tehát a kötelezett egy adott bevallási időszakban igazolja a felső hasznosítási arány, továbbá az előbbiekben bemutatott anyagában történő hasznosítási arány, illetve csomagolás anyagonként teljesítendő hasznosítási arányok teljesülését, úgy például 10 kg műanyag (bevásárló-reklám) táska esetében a díjfizetési kötelezettsége és a levonási jogosultsága a következőképpen alakul:
- Kötelezettség: 10 kg x 1900 Ft/kg = 19.000 Ft.
- 70%-os levonás: 10 kg x (1900 Ft/kg x 0,7) = 13.300 Ft.
- A termékdíj nettő összege: 19.000 Ft – 13.300 Ft = 5.700 Ft.
3.2. Anyagában való hasznosítás teljesítéséhez kötődő levonás
A termékdíj-törvény 5/E. §-ában meghatározott levonási jogosultságok közül még egy érvényesíthető a műanyag (bevásárló-reklám) táskák esetében, ez pedig a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásokra vonatkozó levonási jogosultság. A termékdíj-törvény 5/E. § (2) bekezdése szerint, ha a kötelezett a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásból keletkezett hulladék anyagában történő hasznosítását vagy az anyagában történő hasznosításra való átadás-átvétel tényét igazolja, akkor a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás – igazoltan anyagában hasznosított mennyisége – után keletkező termékdíj-fizetési kötelezettségének 100 százalékát levonhatja befizetési kötelezettségéből.
Figyelem! Az anyagában való hasznosítás teljesítéséhez kötődő levonás a felső hasznosítási arány teljesítése esetén igénybe vett levonás elvégzése után, a fennmaradó termékdíj-fizetési kötelezettségből érvényesíthető. |
Amennyiben tehát a kötelezett egy adott bevallási időszakban 10 kg műanyag (bevásárló-reklám) táskát bocsát ki és emellett 1 kg műanyag (bevásárló-reklám) táskából keletkezett hulladék anyagában történő hasznosítását igazolja, úgy ez utóbbi 1 kg anyagában hasznosított mennyiség után keletkezett kötelezettségére vonatkozóan 100%-os levonást érvényesíthet az alábbiak szerint:
- Kötelezettség: 10 kg x 1900 Ft/kg = 19.000 Ft.
- 70%-os levonás: 10 kg x (1900 Ft/kg x 0,7) = 13.300 Ft.
- A termékdíj nettő összege: 19.000 Ft – 13.300 Ft = 5.700 Ft.
- Anyagában hasznosított műanyag (bevásárló-reklám) táska mennyisége: 1 kg
- További levonás: 1 kg x (1900 Ft/kg x 1) = 1.900 Ft
- A termékdíj nettó összege: 5.700 Ft – 1.900 Ft = 3.800 Ft
4. A termékdíj számlán való feltüntetése a műanyag (bevásárló-reklám) táskák esetén
A termékdíj törvény 23. §-a előírja, hogy a számlán vagy annak mellékletében a termékdíj mértékét, valamint összegét tételenként és összesen fel kell tüntetni. A részletszabályokat és szövegsablonokat a KTM rendelet 14. §-a tartalmazza. Mivel a KTM rendelet 14. § (2) bekezdése kimondja, hogy kiskereskedelmi értékesítés esetén a számlán nem kell feltüntetni a termékdíj mértékére, valamint összegére vonatkozó szövegeket, így azon műanyag (bevásárló-reklám) táskák esetében, amelyek kiskereskedelmi értékesítés keretében töltik be csomagolási funkciójukat és kerülnek a fogyasztóhoz, nem merül fel a számlán való feltüntetés szükségessége.
Amennyiben a műanyag hordtáska vagy hordtasak nem kiskereskedelmi áruk, termékek értékesítése keretében kerül csomagolásként forgalomba hozatalra, úgy az nem elégíti ki maradéktalanul a Kt.20.§ 18. pontjában a műanyag (bevásárló-reklám) táskákra meghatározott feltételeket, ezért ebben az esetben a nem kereskedelmi csomagolásokra vonatkozó szabályok szerint kell a kiállított számlán vagy a számla mellékletében a KTM rendelet 14. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti szövegeket alkalmazni.
Termékdíj-fizetési kötelezettség és levonási jogosultságok érvényesítése a műanyag (bevásárló-reklám) táskák esetében – GYAKROLATI PÉLDA
Egy élelmiszer bolt műanyag (bevásárló-reklám) táskákat biztosít a vásárlóinak annak érdekében, hogy a vásárlók a boltban megvett árukat elvihessék (elszállíthassák). Az élelmiszer bolt kizárólag környezetbarát védjegy használatára jogosult műanyag (bevásárló-reklám) táskákat szerez be. A műanyag (bevásárló-reklám) táskák 20 gramm tömegűek, és azokat a bolt ingyen adja a vásárlóknak.
2010 első negyedévében a 20 grammos műanyag (bevásárló-reklám) táskákból összesen 500 db fogyott, ami 10 kg műanyag (bevásárló-reklám) táska kibocsátást jelent. Nézzük meg, hogy hogyan alakul a 10 kg, környezetbarát védjeggyel rendelkező műanyag (bevásárló-reklám) táska után a termékdíj-fizetési kötelezettség, illetve hogyan érvényesíthetőek az egyes levonási jogosultságok!
A környezetbarát védjeggyel rendelkező műanyag (bevásárló-reklám) táskák után 25%-os termékdíj-kedvezmény vehető igénybe. Ezt figyelembe véve a termékdíj-fizetési kötelezettség a következő számítás szerint alakul:
- 10 kg x (1900 Ft/kg x 0,75) = 10 kg x 1425 Ft/kg = 14.250 Ft (KT kód: 4MT10B1)
Az élelmiszer bolt csatlakozott egy csomagolási hulladék hasznosítását koordináló szervezethez. A koordináló szervezet az adott negyedévre vonatkozóan igazolja a felső hasznosítási arány, valamint az előírt anyagában való hasznosítási és csomagolás anyagonként történő hasznosítási arányok teljesítését. Az élelmiszer bolt tehát 70%-os levonást érvényesíthet termékdíj-fizetési kötelezettségéből az alábbiak szerint:
- 10 kg x (1425 Ft/kg x 0,7) = 9.975 Ft (KT kód: 4MT71B1)
A termékdíj nettó összege tehát az eddigiek alapján:
- 14.250 Ft – 9.975 Ft = 4.275 Ft
A hasznosítást koordináló szervezet az adott negyedévre vonatkozóan, a kibocsátásra vetítve 10%-os műanyag (bevásárló-reklám) táska hulladék anyagában való hasznosítását tudja igazolni, tehát az élelmiszer bolt 10 kg-os kibocsátására 1 kg anyagában hasznosított műanyag (bevásárló-reklám) táska mennyiség jut. Az 1 kg anyagában hasznosított mennyiség vonatkozásában a termékdíj 100%-a, tehát az alábbi forintösszeg levonható a fennmaradó termékdíjból:
- 1 kg x (1425 Ft/kg x 1,0) = 1.425 Ft. (KT kód: 4MT72B1)
Így a ténylegesen befizetendő termékdíj, mindkét levonási jogosultság igénybe vételét követően így alakul:
- 14.250 Ft – 9.975 Ft – 1.425 Ft = 2.850 Ft.
Az élelmiszer bolt akkor tudná teljes termékdíj-fizetési kötelezettségét 0 Ft-ra csökkenteni, ha a 10 kg-os műanyag (bevásárló-reklám) táska kibocsátására a hasznosítást koordináló szervezet 30 %-os anyagában való hasznosítást (3 kg anyagában hasznosított műanyag (bevásárló-reklám) táskát) tudna igazolni az adott negyedévben. Ebben az esetben ugyanis az anyagában hasznosított mennyiségre jutó teljes termékdíj-fizetési kötelezettség levonható lenne az alábbiak szerint:
- 3 kg x (1425 Ft/kg x 1,0) = 4.275 Ft. (KT kód: 4MT72B1)
Így a tényelegesen befizetendő termékdíj nettó összege mindkét levonási jogosultság igénybe vételét követően így alakulna:
- 14.250 Ft – 9.975 Ft – 4.275 Ft = 0 Ft.
[1] a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény
[2] a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet
[3] a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet
[4] A műanyag (bevásárló-reklám) táskák esetében a gyakorlatban a kötelezett szinte minden esetben a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, azaz aki a műanyag (bevásárló-reklám) táskát a vásárlás során biztosítja a vásárlónak a megvásárolt áru mellé annak becsomagolása és hazaszállítása érdekében.
[5] 53/2003. (IV. 11.) Korm. Rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről
Forrás: Fekete Balázs