Számviteli Szolgáltató Bt. oldalán

Adók

Ha katás, ezzel is számolnia kell

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választók katás jövedelmükkel kapcsolatban nem tehetnek rendelkező nyilatkozatot, más esetben – például, ha a kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonnyal is rendelkezik – azonban igen – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI érdeklődésére.

Az adóhatóság közölte: magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján abban az esetben tehet adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári, nyugdíj-előtakarékossági valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, ha rendelkezik az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel (önálló és nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelemmel), és ennek az adóalapnak az adója az adókedvezmények levonása után elegendő a nyilatkozatban megjelölt összeg átutalására. Az adó 1+1 százalékáról történő rendelkezés alapjául pedig a kedvezmények és a rendelkező nyilatkozat alapján átutalt összeg levonása után az összevont adóalap adójából fennmaradó rész szolgálhat.

Continue reading

Civil szervezetek társasági adója: újabb módosítási javaslatok

Az alapítványok, közalapítványok, egyesületek, érdekképviseleti szervezetek és egyházi jogi személyek részére is tartogat meglepetést az adócsomaghoz benyújtott módosító indítvány.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról az Országgyűléshez T/6636 számon benyújtott törvényjavaslathoz (törvényjavaslat) a gazdasági bizottság által beterjesztett módosító indítvány változtatásokat fogalmaz meg – többek között a civil szervezetek társaságiadó-kötelezettségére.

Continue reading

Társaságiadó-kedvezményekről…

letöltés (1)

A különböző társaságiadó-kedvezményekhez nem elég a jogszabályoknak megfelelően fejleszteni, beruházni, részesedést szerezni, hanem ezt záros határidőn belül jelenteni vagy kérelmezni kell.

A társasági adókötelezettség meghatározásakor érvényesíthető egyes kedvezmények feltételeként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao)a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) kérelem, bejelentés benyújtását. továbbá az adóhatósághoz különböző – részben a bevallások valamelyikében teljesíthető – bejelentési kötelezettséget ír elő.

Continue reading

Számlával egy tekintet alá eső okirat: miért nem használjuk?

szla_kp1Sok fejtörést okoz a programozóknak, könyvelőknek, adótanácsadóknak egyaránt a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó szabályozás alkalmazása. Mi az oka, hogy a gyakorlatban a legritkább esetben találkozunk „számlával egy tekintet alá eső okirat” elnevezéssel, helyette maradt a megszokott „stornó számla” és „helyesbítő számla” kifejezés? S helyes-e ez a gyakorlat?

Az áfatörvény 168. paragrafusának (2) bekezdése vezette be a „számlával egy tekintet alá eső okirat” (továbbiakban okirat) fogalmát, a 170. paragrafus pedig meghatározza annak minimálisan kötelező adattartalmát.

Continue reading

Átalányadós egyéni vállalkozó egyéb közterhei

Átalányadózást választó egyéni vállalkozó eredményének adókötelezettségének levezetését kérte olvasónk. Azt kérdezte: kell-e ez esetben fizetni a vállalkozói szja-t és az ehót, mert a törvényből csak azt olvasta ki, hogy összevontan adózik. További kérdése: mi az iparűzési adó alapja? Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetében a bevételből a tevékenységére vonatkozó költséghányadot kell levonni és az ily módon kapott összeg lesz az átalányban megállapított jövedelme. E jövedelem az összevonandó jövedelmek része és e jövedelem után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.)  53. §-a szerint:

Continue reading

így kell elszámolniuk az év közben váltóknak

Tapasztalatok alapján gyakran okoz gondot a jövedelemszámítási szabályok alkalmazása során, amikor az egyéni vállalkozó az adóév végén vagy év közben jövedelemszámítási módot vált.

Az egyik ilyen eset, amikor az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról (szja) szóló1995. évi CXVII. törvény hatálya alatt a vállalkozói személyi jövedelemadózásról vagy a jövedelem átalányban történő megállapításáról áttér a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá, majd még év közben kilép annak hatálya alól.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó kilép a Katv. hatálya alól, és a továbbiakban az szja-törvény hatálya alatt átalányban állapítja meg a jövedelmét, akkor a következőket kell figyelembe venni.
Az szja-törvény 2015. január 1-jétől hatályos 50. paragrafusának (9) bekezdése alapján az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó bevételi értékhatár vonatkozásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben az e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.

Forrás: adozona

Veszteségelhatárolás: kísérti a múlt a kivás vállalkozásokat

Nem felejthetik el a társasági adó hatálya alatt töltött időszakot a kisvállalati adózást (kiva) választó vállalkozások, sokszor érdemes visszamenniük az időben. Nem veszítik el a korábbi, társasági adózás hatálya alatti időszakban keletkezett veszteségüket, és a társasági minimumadó fogalmai is újra előjöhetnek.

Az elhatárolt veszteség fogalmát a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény 2012. évi CXLVII törvény (Katv.) alanyaként a kiadózó vállalkozó (kiva alany) még általában a kiva időszak előttről hozza magával.
A kivaalanynál a veszteségelhatárolás fogalmai a társasági adó bonyolult szabályaitól eltérően alakulnak. A kivaalanynál ugyanis a veszteség eleve egész más értelemben használatos. Itt a meghatározó a pénzforgalmi eredmény alakulása.
Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Ugyanakkor a kivaalany nem veszíti el a korábbi társasági adózás hatálya alatti időszakban keletkezett veszteségét sem.

Ha nincs útnyilvántartás, van-e szankció?

Szankciókkal jár-e, ha a cégnél nem vezetnek útnyilvántartást?

Adott társaság személygépjárműveket üzemeltet, melyek után megfizeti a cégautóadót. A tankolások üzemanyagkártyával történnek, melyekrõl összesített számlát állít ki a Mol. Az üzemanyagot költségként elszámolják, az áfát nem vonják le. Olvasónk a következőket kérdezte: Hivatkozott személygépjármûvek esetén ajánlott vagy kötelezõ az útnyilvántartás vezetése? Útnyilvántartás hiányában konkrétan milyen szankciókkal büntethet az adóhatóság?
Continue reading

Katás bt. a tagjának tárgyi eszközt juttat: kell-e adót, illetéket fizetni?

autoMilyen adó- és illetékfizetési kötelezettség terheli a katás bt.-t, ha a beltagja nevére íratja a bt.-ben lévő személygépkocsit?

“Katás bt. saját beltagjának nevére íratja a bt.-ben lévő személygépkocsit. Mivel saját magának nem fizeti ki az ellenértéket, ezért a bt.-nek sem keletkezik bevétele. Az eszköz könyv szerinti értéke nulla. Hogyan alakulnak a különböző “adóelemek”? Illeték (ajándékozás), áfa (milyen érték után fizet a cég áfát, ugyanis anno magánszemélytől vásárolta a személygépkocsit), térítés nélküli átadás a bt.-nél? Magánszemélynek (bt.-beltagnak) keletkezik-e szja-köteles bevétele?”

Continue reading

Közterhek átalányadós egyéni vállalkozónál, egyéni cégnél

szjaA személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 2. § (1) bekezdése alapján a törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki.

Az Szja tv. 3. § 33. pontja értelmében a törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.

Continue reading

Login