Áfa
Számlával egy tekintet alá eső okirat: miért nem használjuk?
Sok fejtörést okoz a programozóknak, könyvelőknek, adótanácsadóknak egyaránt a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó szabályozás alkalmazása. Mi az oka, hogy a gyakorlatban a legritkább esetben találkozunk „számlával egy tekintet alá eső okirat” elnevezéssel, helyette maradt a megszokott „stornó számla” és „helyesbítő számla” kifejezés? S helyes-e ez a gyakorlat?
Az áfatörvény 168. paragrafusának (2) bekezdése vezette be a „számlával egy tekintet alá eső okirat” (továbbiakban okirat) fogalmát, a 170. paragrafus pedig meghatározza annak minimálisan kötelező adattartalmát.
Telefonszámla adó kisokos
Engedménnyel vásárolt készülék, előfizetési díj, telefonbeszélgetések díja, internet-használat, cégautó parkolási díja, adomány. Bemutatjuk, hogyan kell elszámolni, ha mindezeket tartalmazza a telefonszámla.
Ahhoz, hogy egy vállalkozásnál egyáltalán felmerülhessen a telefonköltségek elszámolásának kérdése, szükség van legalább egy telefonkészülékre. Mivel a szolgáltatók versengenek az ügyfelekért, gyakori, hogy telefonkészüléket is kínálnak, jelentős kedvezménnyel.
Százezres bírság járhat a nagyi abroszáért
Adott el mostanában valamit az interneten? Ha igen, akkor jobb, ha óvatos. Bár a közhiedelem úgy tartja, hogy az eladónak 600 ezer forintig semmilyen kötelezettsége nincs, ez nem teljesen igaz. A Kúria tavalyi döntése szerint az áfabevallás elmulasztása miatt még az is bajba kerülhet, aki egy pár lyukas zoknit árul, ha ezt többször teszi. A NAV cáfolta, hogy a kis összegek miatt problémázna.
Az elmúlt években soha nem látott mértékben nőtt az internetes kereskedelem Magyarországon. Már nemcsak a Vaterán, a Jófogáson vagy az OLX-en próbálnak az emberek megszabadulni használt holmijaiktól, hanem a Facebookon is tucatjával alakulnak a hasonló oldalak. Az eredetileg külföldieket megcélzó „Used stuff for sale” (Eladó használt holmik) szolgáltatását például ma már többségében magyarok használják, a majdnem 32 ezer felhasználó naponta több százezer forint értékben kereskedik a közösségi oldalon.
Az áfalevonás korlátozása a használtcikk-kereskedelemben 2015-ben
Januártól módosult a használtcikk-kereskedőre (viszonteladóra) vonatkozó áfalevonási tilalom. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Hozott-e érdemi változást 2015-re az áfatörvénynek az a módosítása, amely a használtcikk-kereskedőre – a törvény műszavával élve: a viszonteladóra – vonatkozó áfalevonási tilalmat kifejezetten magára a használtcikk belföldi, Közösségen belüli beszerzésére, valamint annak importjára mondja ki (áfatörvény 222. § (1) bekezdés a) pontja)? Véleményem szerint nem. A következőkben ennek megokolására teszek kísérletet.
Continue reading
Októbertől lehet jelentkezni az áfában az egyablakos rendszerbe
Kevesebb, mint egy hét és október 1-jén hatályba lépnek az adózás rendjéről szóló törvénynek azon rendelkezései, amelyek a magyar adóigazgatás részéről kvázi „megágyaznak” a távolról is nyújtható szolgáltatásokat érintő, egyébként 2015. január 1-jén bekövetkező áfabeli változásoknak.
A következőkben a legfontosabb tudnivalókat, teendőket tekintjük át. Előbb azonban nem árt röviden megemlékezni ezekről az áfabeli változásokról.
Continue reading
NAV áfaellenőrzésekor már menet közben is betekintést nyerhetünk
Korlátozás nélkül betekinthet az adózó, illetve a képviselője az adóhatóság nemzetközi megkereséseibe és az arra adott válaszokba – döntött a nyári ítélkezési szünet előtti hajrában a Kúria. Az ellenőrzött vállalkozások tehát már az eljárási szakaszban, a jegyzőkönyv elkészülte előtt megismerhetik a külföldi adóhatóság által adott válaszokat.
Társaságok ellenőrzése során gyakori eset, hogy egyes Európai Unión belüli ügyletek esetén – amikor a magyar társaság adómentes unión belüli értékesítést tüntet fel a bevallásában – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) információkat kér a külföldi adóhatóságtól az uniós partnercégről. A nemzetközi információcsere esetén jelentős adatokat közölhet a külföldi adóhatóság arról, hogy az üzleti partnert sikerült vagy nem sikerült elérnie, a külföldi cég milyen adatokat, iratokat szolgáltatott az ottani adóhatóság részére, adófizetési, bevallási kötelezettségének eleget tett-e.
Sok problémát jelentett, hogy egyes adóügyek esetén az adóhatóság nem engedélyezte az adózóknak és a képviselőjüknek, hogy a nemzetközi megkeresések irataiba betekintsenek. Így az ellenőrzött társaság vagy magánszemély csak a jegyzőkönyv meghozatalakor értesülhetett egyes nemzetközi megkeresések negatív tartalmáról.
Az autó áfája
Minek nevezzelek? A személygépkocsi termék, közlekedési eszköz, tárgyi eszköz, lehet vele szolgáltatást nyújtani. A különböző fogalmakhoz az áfatörvény más-más jogszabályhelyeket kapcsol. Ezek alkalmazásában segítünk.
A szó köznapi értelmében vett személygépkocsi több gyűjtőfogalom részeként fordul elő az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.). A következőkben ezeket tekintjük át, bemutatva egyben az ezekhez társuló fontosabb összefüggéseket.
Távértékesítés: új áfa-szabályozás jön
Új áfa-szabályozás lép majd életbe a távértékesítésekkel kapcsolatban 2015. január 1-jével az Unióban. Ekkortól ugyanis a nem-adóalanyok, vagyis a magánszemélyek részére nyújtott rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatási, telekommunikációs, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások egész Európában a fogyasztás helye szerint (azaz a célországban) fognak adózni. Az elektronikus szolgáltatások alatt online boltok, webshopok, webportálok, mobilalkalmazás forgalmazók, e-könyv-értékesítők, távoktatók és más hasonló e-kereskedők szolgáltatásait kell érteni.
Zűrzavar az áfamódosításban: vissza a régi szabályokhoz
Bár az érintettek túlnyomó többsége örül annak, hogy az úgynevezett időszakos elszámolású ügyleteknél július 4-étől kezdve visszaállt a régi, azaz a június 30-áig hatályos szabályozás, azonban az a mód, ahogy ez történt, megér egy – igaz, rövid – misét, nem is annyira a konkrét ügy, mint inkább az abból adódó tanulságok miatt. Miről is van szó?
Ahogy arra a témában kiadott adóhatósági tájékoztató maga is utal, tény, hogy július 1. és 3. között az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 58. §-ának hatályos szövege más volt, mint azt megelőzőleg, s azt követően. Rögtön hozzáteszi azonban, hogy az áfatörvény szintén július 4-jétől hatályos változása, amely a 284. §-ban foglalt átmeneti rendelkezést érintette, s amely június 30-át követően kezdődő és fizetési esedékességgel bíró elszámolási időszakra rendeli alkalmazni a régi-új szabályokat, hatásában annulálja a három napig hatályban volt új szabályok alkalmazhatóságát. Continue reading
Százezreket érint! Máris módosítják a számla rendeletet
Máris módosítaná a szaktárca a július 1-jén hatályba lépett számla rendeletet – derül ki a kormány honlapjáról. A változtatás a számlázó-programok fejlesztőit és használóit egyaránt érintheti.
Külön előzmények nélkül, 2014. július 1-jén lépett hatályba a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Számla rendelet).
Az új Számla rendelet hatálytalanította a majd’ két évtizeden átívelő 24/ 1995. (XII. 29.) PM rendeletet, ami azért tekinthető lényegesnek, mivel a magyar szabályozásban kiemelt szerepe van a formális kereteknek és ennek a „három és fél” csatornáját tárgyalja a Számla rendelet, nevezetesen:
- a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugtát és számlát,
- a számlázó programmal előállított számlát,
- a számítógéppel előállított nyugtát, valamint
- a hatálya alatt kezeli a pénztárgépes és taxaméteres számlát és nyugtát is, amennyiben erről külön rendelkezik.
Az előzőek tükrében érdekesnek tűnik, hogy alig jelent meg a Magyar Közlönyben a Számla rendelet, a kormányzati honlapon már a rendelet újabb módosítási tervezete olvasható.
Forrás: adózóna
