Társasági adó
Civil szervezetek társasági adója: újabb módosítási javaslatok
Az alapítványok, közalapítványok, egyesületek, érdekképviseleti szervezetek és egyházi jogi személyek részére is tartogat meglepetést az adócsomaghoz benyújtott módosító indítvány.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról az Országgyűléshez T/6636 számon benyújtott törvényjavaslathoz (törvényjavaslat) a gazdasági bizottság által beterjesztett módosító indítvány változtatásokat fogalmaz meg – többek között – a civil szervezetek társaságiadó-kötelezettségére.
Társaságiadó-kedvezményekről…
A különböző társaságiadó-kedvezményekhez nem elég a jogszabályoknak megfelelően fejleszteni, beruházni, részesedést szerezni, hanem ezt záros határidőn belül jelenteni vagy kérelmezni kell.
A társasági adókötelezettség meghatározásakor érvényesíthető egyes kedvezmények feltételeként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao)a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) kérelem, bejelentés benyújtását. továbbá az adóhatósághoz különböző – részben a bevallások valamelyikében teljesíthető – bejelentési kötelezettséget ír elő.
A társasági adózás 2015-ben
Szigorodnak az elhatárolt veszteség felhasználásának szabályai. A 2015-ben kezdődő és az azt követő adóévekben keletkező veszteségeket csak a keletkezés évét követő 5 adóévben lehet felhasználni, a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezetteket pedig legkésőbb a 2025. december 31-ét magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
Tovább szigorodnak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának korlátai. Az átvett veszteséget az adózó olyan arányban használhatja fel évente, amilyen arányt az átvett/továbbfolytatott tevékenységből származó árbevétele az átalakulást/tulajdonosváltást megelőzően ebből a tevékenységből származó árbevételből képviselt.
Módosul a jövedelemminimum meghatározásának módja, 2015-től az adózó összes bevételét már nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke, valamint a közvetített szolgáltatások értéke az elvárt jövedelem megállapításakor.
Fejlesztési tartalék képzése
A fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó előírásokat ugyan 2003-tól tartalmazza a társasági adóról szóló törvény (Tao), de még ma is vannak kérdések a képzéssel, felhasználással, az értékcsökkenési leírással kapcsolatban, vagy arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve önellenőrzés esetén.
A fejlesztési tartalék arra szolgál, hogy az adózó egy jövőbeni beruházáshoz adómentesen takarékoskodjon. A fejlesztési tartalékot az adózás előtti eredmény 50 százalékának, legfeljebb 500 millió forintnak megfelelő összegben lehet képezni. A fejlesztési tartalék akkor minősül megképzettnek, ha abban az üzleti évben, amelynek az eredménye alapján a képzés történik, a képzett összeget a beszámolóban lekötött tartalékként mutatja ki a vállalkozás.
Continue reading
Így módosul visszamenőleg a társasági adóról szóló törvény
A Parlament őszi vegyes törvénycsomagja – ami Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter nevéhez fűződik – a legkülönbözőbb témákat köti egy csokorba az adóktól a médiáig. A múlt héten megszavazott T/1271. törvényjavaslat 23 törvényt módosít.
Egyrészt a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló törvény módosításával a külföldi jogi és természetes személyek a mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosításúnak nem minősülő ingatlan tulajdonjogát az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezhetik meg, és ez vonatkozik a diplomáciai és konzuli testületek ingatlanszerzésére is akkor, ha nemzetközi szerződés vagy viszonosság áll fenn.
Continue reading
Így számoljuk el a tárgyi eszközök költségeit
A járművek esetében a besorolásnak különös feltétele is van az elszámolásnál. Ebből következően például a könyvelési, számviteli szolgáltatást végző vállalkozás a járműveit nem sorolhatja a műszaki berendezések, gépek, járművek közé, mivel e vállalkozásnál a jármű nem tevékenységi profilt meghatározó tárgyi eszköz. Az lehet viszont például a helyi és távolsági személyszállítási tevékenységet végző vállalkozásnál az autóbusz, a személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozásnál a személygépkocsi, a közúti fuvarozási tevékenységet végzőnél a tehergépjármű.
Látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adókedvezményről
A látvány-csapatsportok támogatásának 2011. július 1-jén – a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvénnyel – bevezetett szabályait a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVIII. törvény (Mód. tv.) 2011. december 17-ei nappal módosította. Ezzel egyidejűleg a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) egyes rendelkezései is megváltoztak. A változásokra is tekintettel, a támogatás folyamatában az alábbiakat kell figyelembe venni.
Bérelt eszközön is végezhetünk beruházást
A vállalkozások ingatlanaikat, egyéb tárgyi eszközeiket gyakran bérbeadás útján hasznosítják. A bérleti szerződés lehetőséget biztosíthat arra, hogy a bérbevevő a bérbe vett eszközön átalakításokat, felújításokat végezzen.
A számviteli törvény szerint a bérbe vett eszközök a bérbeadó könyveiben, a bérbe vett eszközön végzett beruházások, felújítások a bérbevevő könyvviteli nyilvántartásaiban szerepelnek. A bérbe vett eszközön végzett beruházásokat, felújításokat azon eszközök között kell kimutatni a bérbevevő könyveiben, amelyek között azokat kimutatnák, ha saját tulajdonban lennének.
Mit tegyünk,ha a követelésünk behajthatatlanná vált?
A gazdasági válság miatt napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt a kintlévőségek állománya, amelyek pénzügyi rendezése legtöbbször bizonytalan.
A gazdasági társaságok felszámolásának mértéke drasztikus képet mutat, amelynek következtében egyre többen szembesülnek azzal, hogy a jogos követelésük hirtelen behajthatatlanná válik.
Hogyan fizessünk osztalékot?
Mekkora lehet az osztalék maximális nagysága? Mikor fizethetünk osztalékot? Melyek az osztalékfizetéssel kapcsolatos legfontosabb jogi és számviteli előírások?
Az osztalék egy gazdasági társaság adott időszaki eredményéből a tulajdonosok számára járó összeg. Az osztalék mértékéről mindig a gazdasági társaság tulajdonosai döntenek, sok szempontot mérlegelve.
