Megszavazta a parlament a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) és a kisvállalati adót (KIVA) a kisvállalkozásokat érintő új adózási formákat.

2013 januárjától két új, egyszerű adónem közül választhatnak a kisvállalkozások: az egyik a kisadózó vállalkozások tételes adója.

Mindenkinek célszerű átgondolni a KATA szabályait, aki egyedül dolgozik a saját vállalkozásában, egyéni vállalkozóként, vagy egy betéti társaság beltagjaként,

2-3 éve már 6 millió forint alatt van az éves bevétele (áfa nélkül), alanyi adómentességet választott az általános forgalmi adó rendszerében, nem sok költséget tud elszámolni, nem számít kiegészítő tevékenységűnek, nincs máshol munkaviszonya,

nincs külkereskedelmi kapcsolata, gazdasági társaság (bt., kkt.) esetén kizárólag magánszemélyek a tulajdonosok, nem készül nyugdíjba a következő években,

az adószámát két éven belül nem függesztették fel, és nem törölték, nem végez tevékenységet több önkormányzat területén, vevőköre viszonylag széles, nem végez a 2012. évi CXLVII. törvény által kizárt tevékenységet, és a saját eszközeivel dolgozik.

Természetesen nem tiltott, hogy többen is dolgozzanak a kisadózó vállalkozásban, de nem szabad elfelejteni, hogy a maximum 6 millió forintos éves bevételből kell fedezni a főállású kisadózók évi 600 ezer forintos (12 hó * 50.000 Ft) tételes adóját is a költségek és az iparűzési adó mellett.

Kisadózónak nevezzük a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt, egyéni cég esetén annak tagját, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagját.

Főállású kisadózó az, aki a tárgyhó bármely napján nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagy nem minősül külföldön biztosított személynek.

Amennyiben az egyéni vagy társas vállalkozó nem tekinthető a fenti szabályok alapján főállásúnak, akkor én mellékállású kisadózónak nevezném, aki után havi 25.000 forint (évi 300.000 Ft) tételes adót kell befizetni.

A tételes adó személyenként értendő. Tehát, ha két főállású kisadózó van bejelentve például a közkereseti társaságból, akkor már 1.200.000 forint az éves adóösszeg.

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre a cég tevékenységében.

Ha ezt nem tartjuk be, akkor a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának tekinti az adóhatóság.

Márpedig a kisadózói státusz megszűnik a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha azt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért szabták ki.

Súlyos következményekkel jár a bevételi határ túllépése!!!!!!!!!!!!!

Az éves 6 millió forintos bevételi értékhatárhoz kötődő választáshoz azért ragaszkodom, mert túlléphető ugyan, de az értékhatár meghaladásának két súlyos következménye van: a bevétel 6 millió forintot meghaladó része után 40% adót kell fizetni, és a kisadózó vállalkozás kiesik az alanyi adómentes értékhatárból, ami szintén 6 millió lesz 2013-tól.

A kisadózó vállalkozás a bevételi értékhatár túllépése ellenére továbbra is maradhat ebben az adózási rendszerben. Elveszti ugyanakkor a KATA egyik előnyét, mert az általános forgalmi adóról szóló törvényben foglalt adminisztrációs kötelezettségeknek is eleget kell tennie, hiszen nem csak adóalany lesz, de adózó is. Például: áfa-analitikát kell vezetni a bevételekről és a költségekről is, melyhez kapcsolódik az áfa törvény alapos ismeretének követelménye. Ezzel elvész a bevételi nyilvántartás vezetésének egyszerűsége, melyet a vállalkozó is meg tudna oldani, ha szánna rá időt.
A szabályozás ebben a tekintetben egyelőre hiányos.

Csábító ajánlat a kisadózás (katázás), azonban van néhány összefüggés, ami a felületes véleményekből kimaradt, és a részletes elemzések sorai között pedig elvész. Bár hívogató az összesen havi 50 ezer forintos adóterhelés, néhány dologra célszerű lesz figyelni:

• • Havonta választható adózási formáról van szó, sőt a katázást már alakuláskor is lehet választani, azonban bt. és kkt. esetén a kettős könyvvitelbe való későbbi „visszatérés” részletes szabályai hiányoznak a törvényből.
• • Az ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szüneteltetők is megfizetik a havi 50 ezer forintot – szemben a „sima” egyéni vállalkozókkal, akik szüneteltetőként ez alól mentesülnek. A szüneteltetés miatt nem kell a bevételeket arányosítani, így végig lehet szüneteltetni és akár egyetlen havi katázós hónap alapján le lehet tudni a 6 milliós számlázást. A szüneteltetés miatt a katás egyéni vállalkozónak nem keletkezik külön bevallási kötelezettsége, így azt elég a www.nyilvantarto.hu oldalon jelezni.
• • Csak reménykedni lehet abban, hogy a katázás bejelentési nyomtatványán szerepelni fog az ÁFA tekintetében az alanyi mentesség választása (2013-tól ennek határa már 6 mFt lesz), aki elfelejti, annak az áfát továbbra is fel kell számítania, de levonási, visszaigénylési joga nem lesz.
• • Az adóhatóság a kata választását követően „welcome” levelet küld, amivel lényegében a székhely valódiságát is ellenőrzi (az adóhatóság a törvényi kötelezettségét teljesíti, így a levél tértivevényes küldemény lesz).
• • A kisadózó számlája csupán nagyobb cégeknél lesz „sima” költség, ugyanis náluk a költségeik 5 százaléka akár több tíz millió forint is lehet, mindazonáltal még az adóalap növelő tételként való elszámolás mellett is megéri „katáztatni” a kiszervezhető dolgozót.
• • A 365 napnál régebbi adótartozás, vagy a negyedév végén 100 ezer forintot meghaladó adótartozás, továbbá az egy éve elfelejtett bevallás a katázás végét jelenti. Kizárás esetén 24 hónapig nem lehet újra a kisadózást választani.
• • A katás számlán fel kell tüntetni a „kisadózó” kifejezést. Ha ennek hiányában az adóhatóság bírságot szab ki, az nem jelenti a kisadózó státusz elvesztését.
• • Ellátások (pl. táppénz) esetén – ha az a teljes hónapot lefedi – havi bejelentést kell tenni, a kata megfizetése csak így úszható meg. Ha akár 1 napnyi ellátási idő is hiányzik a hónapból, akkor megigényelhető ugyan a táppénz – 83.100 forintot alapul véve – de az 50 ezer, vagy 25 ezer forintos katát ki kell fizetni. Alapesetben a táppénz az előző naptári év adatai alapján kerül megállapításra. A 25 ezer forintos katát fizetők ellátásra nem válnak jogosulttá.
• • Az olyan településen, ahol nincs iparűzési adó, a katás nem fizeti meg az éves 50 ezer forintos tételes iparűzési adót.

Végül érdemes észrevenni: a kisadózás várhatóan 2014-es költségvetési évben fogja csökkenteni a költségvetés adóbevételeit, ekkor fog ugyanis megcsappanni az egészségügyi hozzájárulásból és a személyi jövedelemadóból és az egyszerűsített vállalkozói adóból származó bevétel, ha az egyéni vállalkozók, a betéti társaságok és a közkereseti társaságok jelentős része nem fizet az eredménye után semmilyen adót. Pedig a jogszabály jelenlegi formája alapján kijelenthető, hogy havi 500 ezer forint bevétel alatt csak a bolond nem fog katázni…

A nyugdíjas kisadózó (katázó) számára nincs mentesítő szabály az egészségügyi szolgáltatási járulék (eszj) 6.390 forintos havi kötelezettsége alól, holott nem főállású kisadózónak minősülne és a tételes 25 ezer forintot is meg kellene fizetnie.

A katázó TAJ számát nem kell bejelenteni. Ezek szerint az adóhatóság által közölt adóazonosító alapján a kormányhivataloknak leadott nyugdíj- és egészségbiztosítási adatszolgáltatáshoz ez már nem kell. Csak remélni lehet, hogy a katás számára ez nem lesz probléma egy patika pénztáránál, vagy a nyugdíj igénylésekor.

Hogyha a 2012. decemberi díjak számlázását januárra halasztja a katát választó egyéni vállalkozó, akkor mentesülhet a decemberi bevételek szja tv. szerinti leadózásától, azonban az éves, vagy az 1 évet meghaladó időtartamú szolgáltatások esetén, az év utolsó napján keletkező teljesítési időpont miatti számla-kiállítási kötelezettsége ezt a helyzetet alaposan megkavarhatja.

Az elfogadott jogszabályban a bevételbe nem tartozó kivételeket a kormány az eva szabályaiból másolta, de a definíciók között, a 12. pontban történt felsorolásában sikerült összekeverni a szokásos piaci ár alatti beszerzés miatt keletkező bevétel passzusait. Nyilvánvaló, hogy nem a visszafizetett kölcsön kapcsán kellene emlegetni a szokásos piaci érték alatti történt tranzakció esetét, hanem néhány sorral lejjebb, a termék, vagy a szolgáltatás beszerzésének szabályainál. Egyébiránt az „ár alatti” beszerzés bevételnek számít, és így az a bevételi nyilvántartás része, de általában a katás a költségekről szóló bizonylatait egyáltalán nem köteles megőrizni és azok önmagukban nyilvántartási kötelezettség alá se esnek. (Csupán az értékcsökkenés későbbi érvényesítéséhez célszerű azokat megőrizni.)

Bár a kisadózó számláján nem lesz SZJ szám (néhány extrém kivételtől eltekintve), a számlát befogadónak mégis TESZOR  számot kell az évente benyújtandó, január havi 08-as bevallás pótlapján szerepeltetnie, ha 1 m Ft-nál többet juttatott az év során a katás számára. Nemcsak az a furcsa, hogy az említett bevallás kizárólag bérszámfejtési adatokat tartalmaz, de az is rejtélyes, hogy pénzforgalmi szemléletben, vagy teljesítés vonatkozási időszaka szerint kell arról a kettős könyvvitelt vezetőnek adatot szolgáltatnia? Főleg akkor merül fel a kérdés, ha a katás számlája miatti költség elhatárolás útján, a február 12-i adatszolgáltatási határidő után kerül kimutatásra.

A katázónak (pl. egy beltagnak) akkor is a minimálbérről kell a jövedelemigazolást kiállítania az adóhatóságnak, ha semmilyen bevétele sem volt. Ez a „huszárvágás” kedvező lehet egy banki célú igazolásnál, de lehet kedvezőtlen is, ha szociálisan hátrányos helyzetet bizonyítani kell.

A bevételi nyilvántartást vezető katás kkt. bt-vé alakulhat és fordítva, de közben szinte lehetetlen feladat lesz a zárómérlegek és a vagyonmérlegek elkészítése, hiszen az ehhez szükséges könyvelési adatok hiányozni fognak. Talán szerencsésebb lett volna az átalakulást megtiltani, vagy az átalakulásról szóló döntésnél a katázást beszüntetni és az eva visszatérési szabályait „bevetni”.

A katázó adatot szolgáltat az éves bevételi nyilatkozatában, az 1 millió forint feletti (nem magánszemély) vevőiről, de abban csak név, cím és az összeg szerepel, ami alapján valószínűtlen, hogy a hivatal tájékozódni tudna. Vélhetően szükség lesz a vevő adószámának közlésére is, de iparkodni kell ennek a szabálynak a megváltoztatásával, hiszen a katát elhagyók már 2013 februárjában kötelesek lesznek ezt nyilatkozatot beküldeni.

A katás egyéni vállalkozó köteles ugyan bankszámlát fenntartani, de a szüneteltetés idejére ez nem vonatkozik. Mégis érdemes ezen a bankszámlán tárolni a bevételt, sőt az egyéb megtakarításokat is célszerű erre a számlára átcsoportosítani, hiszen az az éves 6 millió forintos keret eléréséig kamatadó-mentes.

Mindezekkel együtt a katázás nyújtotta adóelőnyök láttán a munkavállalók könnyen tudathasadásos állapotba, vagy kényszervállalkozásba kerülhetnek.

2012. évi CXLVII. törvény a kisadókra vonatkozóan módosítja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény egyes rendelkezéseit, illetve kiegészíti azt. Most csak a kisadózó vállalkozások tételes adóját választók iparűzési adójával foglalkozunk.

Tudjuk, hogy a KATA egy 2013-tól bevezetendő új adózási módszer, melynek során az adózó bevételi nyilvántartást vezet. A helyi iparűzési adó alapjának meghatározása azonban más adatok nyilvántartását is igényli a bevételeken kívül, kivéve, ha fiktív adóösszeget, vagy átalányt fizet az adózó.