Mely időszakra mentesül a KATA megfizetése alól a kisadózó
Azt tekintjük át, hogy a KATA fizetésére kötelezett kisadózók mely időszakokra mentesülnek a havi 25 ezer, 50 ezer forint megfizetése alól. A mentességi okok függetlenek attól, hogy főállású, avagy nem főállású kisadózóról van-e szó. A főállású vagy nem főállású vonatkozásában fontos megjegyeznünk, hogy az a vállalkozó, aki adott hónapban csak akár egy napig is nem minősül nem főállásúnak havi 50 ezer forint fizetésére kötelezett. Ezzel az elvvel megegyezően a – a 2012. évi CXVII. törvény (Kata.tv.) 8. § (4) bekezdése értelmében – a bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni
Tehát, ha egy egyéni vállalkozó 2014. május 31-től kisadózó (és előtte is vállalkozói tevékenységet folyatott) akkor május hónapra a minimálbér alapul vételével kell meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót és a járulékokat, illetve az egy nap miatt az 50 ezer forintos KATA-t.
A Kata.tv. 8. § (9) bekezdése értelmében „nem kell megfizetni a kisadózó után az (1) és (2) bekezdés szerinti adót” (tehát az 50, illetve 25 ezer forintot!) azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
1.) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
2.) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
3.) fogvatartott,
4.) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Mindehhez az említett szakasz (10) bekezdése annyit fűz, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után „az (1) és (2) bekezdés szerinti adót” azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben az előzőekben említett 1-3. pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan az előzőek szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.
Így például, ha egy főállású kisadózó január 3-tól február 5-ig táppénzben részesült, abban az esetben január hónapra 50 ezer forint terheli, míg február hónapra 0 forint, hiszen 30 napot ért el a táppénzes időszak.
Két ízben is szó szerint idéztük a törvényből „az (1) és (2) bekezdés szerinti adót” kifejezést. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert ez évtől létezik egy 75 ezer forintos összegű KATA is, melyet a Kata.tv. 8. § (4a) bekezdése alapján – a magasabb ellátási alap érdekében – választhat a kisadózó vállalkozás. Erre a bekezdésre viszont nem utal sem a (9) sem pedig a (10) bekezdés. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy a kisadózó vállalkozás ez alól is mentesül az említett esetekben.
Persze nem minden esetben célszerű a mentesítéssel élni. A 8. § (6) bekezdése értelmében csak az a kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles a 25 vagy 50 ezer forintosi adót megfizetni mentesül 6 millió forintos naptári évi bevételig a 40 százalékos adó megfizetése alól. Amennyiben a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára KATA fizetésére a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának a KATA fizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
Ez például egy 6 milliós bevétellel rendelkező egyéni vállalkozás számára két havi táppénz esetén azt jelenti, hogy a vállalkozó mentesül 2 x 50 ezer forint KATA megfizetése alól, de 1 millió forint után le kell rónia a 40 százalékot, ami 400 ezer forintot tesz ki.
Végül meg kell említenünk, hogy pontosításra került a törvényben: amennyiben a kisadózó vállalkozás a tevékenységét szünetelteti és emiatt nem kötelezett KATA fizetésére, a biztosítása is szünetel.
Forrás: Széles Imre
